Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-12-18 / 48. szám

Thursday, Dec. 18. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. TITKOS FEGYVERSZÁLLÍTÁS A DRÁMA FŐSZEREPLŐI Casey CIA ftűnök; min­den szál az Ő kezében futott össze. Kasoggi a szaudi multi­milliomos fegyverszálli- tó. Ö elélegezte a 30 millió dollárt az Iranba küldött fegyverekért. Rafsanjani, a furfangos iráni po­litikus, aki a túszokért fegyvere­ket követelt. Fahd, Szaud-Arábia királya 240 millió dollárral kedves­kedett Caseynek. Mit mondtak? REAGAN: 1986. nov.4. Addig, amig Irán helyes­li a terrorizmust, az amerikai fegyver- szállitási zárlat érvényben marad. Nov.13. Tekintve Irán stratégiai fontosságát, megpróbáltuk viszonyun­kat javítani velük... küldtünk hat nekik védekezésre szolgáló fegyvereket, valamennyi alkatrészt... az egesz belefért egy teherszállító repülőgép­be. Dec.16. McFarlane: Egyetlen srófot sem küldtünk Iránba 1985-ben. Nov.25. Meese igazságügyminisz­ter: Több szállítmány ment Iránba, azt hiszem valami három-négy szállít­mány. Dec.8. McFarlane: Több tonna fegy­vert szállítottunk Iránba. A múlt heti kongresszusi kihallgatások alapján megállapítható, hogy eredetileg a CIA javasolta a Reagan kormánynak, hogy a fegyverszállítást tartsák titokban és ne értesítsék arról a kongresszus illeté­kes bizottságait. Emiatt nem tudtak a fegyverszállítás költségeinek fedezésere a CIA roppant titkos pénzösszegeit felhasz­nálni. Ezt ugyanis jelenteni kellett volna az illetékes kongresszusi ellenőrző bizott­ságnak. A kormány es a Nemzetvedelmi Bizottság Kasoggi szaud-arábiai multimilliomos fegy­verkereskedőt kérte fel az Iránba irányított fegyverszállítás pénzelésére. Kasoggi vi­szont bevonta az ügybe Kanadában és a Cayman szigeteken lakó barátait, társait. Casey, CIA igazgató a szenátusi vizsgáló- bizottság előtt tanúskodva kijelentette, hogy Reagan elnök felszólította ót: ne tudassa a kongresszust a fegyverszállítás­ról. Mi késztette Reagan elnököt erre az utasításra? Egy átirat, amelyet a CIA meg­bízásából szóvegezett meg Casey jogtaná­csosa, Sporkin, arra a jogi álláspontra helyez­kedett, hogy az elnöknek, mint a külpoliti­ka irányítójának bizonyos joga van bizonyos információkat titokban tartani egy ideig, ha úgy véli, hogy a nemzetbiztonság meg­kívánja azt. Másoknak az a véleménye, hogy az egész Iráni fegyverszállítás célja az volt, ho^y pénzelhessék és fegyverrel elláthassak a nicaraguai kontrákat. A kongresszus ugyanis csak 100 millió dollárt szavazott meg e célra, és ez nem volt eleg a kontrák nicaragua'ellenes < akcióinak pénzelésere. A titkos fegyverszállításban izraeli hi­vatalos és félhivatalos közegek is részt vettek. Nov. 19-én Reagan elnök még tagad­ta, hogy egy "harmadik állam" is részese volt a fegyverszállításnak, de a sajtókon­ferencia után Speakes sajtófőnök kijelen­tette, hogy az elnök "tévedett", igenis, részt vett benne egy harmadik állam. Donald Regan, a Fehér Ház-i fonók azon­ban kijelentette, hogy az izraeli közegek "saját szakállukra" vettek részt a fegyver- szállítási üzletben, bar az elnök később jóváhagyta azt. Meese igazságügy minisz­ter szintén úgy nyilatkozott, hogy az izrae­liek "függetlenül" vettek részt az üzlet­ben. Az elnök később úgy nyilatkozott^ hogy az iráni fegyverszállításból származó pénzek egy részének Nicaraguába való elküldése szintén egy "harmadik ország" gondolata volt. Erre viszont ugyanaznap Samir, izraeli miniszterelnök szólalt meg es kijelentette: "Az iráni üzletből származó pénzt egy iráni képviselő helyezte el egy svájci bank­ban amerikai megbízottak utasítására!" Végre pedig mindezek betetőzéseként McFarlane kijelentette a szenátusi vizsgá­lóbizottság előtt, hogy az elnök tudott róla és személyesen jóváhagyta az izraeli fegyverszállításokat Iránba. Meese igazságügyminiszter nov.22-én kijelentette, hogy Irán 30-40 millió dollárt fizetett a fegyverekért és ebből hozzávető­leg 20-30 millió dollárt a kontráknak Svájc­ban lévő bankszámlájára helyeztek el. Felhorkant erre a kijelentésre Adolf Calero, a kontrák egyik fővezére es kijelen­AZ IGAZI HŐSÖK Oliver North alezredes a jogtanácsosával. North alezredest, az iráni fegyver- szállítási botrány egyik főszereplőjét egyesek - köztük egy magyar szarma- (folytatás a 6. oldalon) tette: "Nekünk nincsenek svájci bankszám­láink." Végül pedig Elliot Abrams, a külügyminisz­térium egyik fötisztviselóje felsóhajtott: "A kontrák nem kaptak egy vörös centet sem az egész üzletből. Nincs egy fityin- gük sem és rengeteg az adósságuk." A 30 millió dolláron úgy látszik a közve­títők osztozkodtak. Mi késztette Reagan elnököt az egesz fantasztikus iráni fegyverszállításra? A kiindulópont az volt, hogy az izlámi terro­risták tavaly júniusban Beirutban útjára engedték az elrabolt és hetekig fogvatar- tott TWA repülőgépet. Rafsanjani, az iráni parlament elnöke történetesen éppen Japán­ban volt. Reagan azonnal üzenetet küldött neki Nakasone japán miniszterelnök köz­vetítésével, megköszönve jóságukat és azon reményének adott kifejezést, hogy az USA és Irán közti viszony javulni fog. Hat erről lehet beszélni, mondta a furfan­gos iráni, különösen akkor, ha Reagan ur engedné, hogy Amerikából megkapjuk azo­kat a fegyvereket, és alkatrészeket, ame­lyeket még Carter elnök zárlat alá helye­zett. Mi az, hogy - mondta Reagan elnök küldhetek én nektek friss fegyvereket is. Reagan állítólag nem tudott arról, hogy a fegyverszállításból bejött pénz egy ré­szét, vagy javarészét a kontráknak szállí­tandó fegyverek vásárlására költötték. Poindexter kijelentette a szenátus előtt, hogy ö azért titkolta ezt az elnök előtt, hogy "védve legyen". De persze, azt is tudtuk - ismerve az elnök gondolatvilágát - érvelt Poindexter, hogy nem fogja tül rossz néven venni a Nicaraguába küldött pénzt és fegyvereket. f j A múlt heti kihallgatások nyilvánosság­ra hoztak azt a tényt is, hogy azok a sváj­ci bankszámlák már meg voltak az iráni fegyverszállítás előtt is. A számlákat a CIA nyitotta meg, de nemcsak olyan apró­ságok, mint az iráni fegyverszállításra, holmi 20-30 millió dollár erejéig. Ezek a bankszámlák már meg voltak annak előt­te is és Összegük százmilliókra rúgott. Egyedül Fahd szaud-arábiai királytól 200 millió dollárt vasalt be Casey 1984-ben és 240 milliót (1985-ben! (Van annak, aki el nem issza es a vallásos müzlimoknak nem szabad inni!) De hasonló összegeket kért vagy követelt Casey másoktól is, pl. a borneoi müzlim királyság szultánjától, Bruneiben. Ezekből a százmilliós alapok­ból pénzeli Casey az afganisztáni, angolai, mozambiki és számos más országban műkö­dő ellenforradalmi mozgalmakat, fegyve­reseket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom