Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-11-27 / 45. szám
Thursday, Nov. 27. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. BEREGI TIVADAR (PÁRIZS): Mesterem, Bánóczi József DR. GÁBOR ÉVÁNAK SZERETETTEL. Most, november 22-én volt hatvan éve, hogy dr. Bánóczi József, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia tágját, a világhírű tudóst, Vihar Bélával elkísértük utolsó útjára a rákoskeresztúri teme- tóbe, óriási tömeg részvételevei. Azóta több, mint fél évszázad pergett le az idő homokóráján, s az ósz Banoczi József hetvenöt évesen még mindig elevenen él a szivemben és emlékezetemben, mert ez a zömök, kistermetű^ fehér szakállas, éles intelligenciát es vegtelen emberi jóságot sugárzó pápaszemes ár tanárom és igazgatom volt a Rökk Szilárd utcai tanítóképzőben. Nemcsak élvezetes, magas színvonalú előadásait hallgathattam, de a titkára is voltam az igazgatósági adminisztrációs teendők elvégzésében. így minden nap közvetlen érintkezésben voltam vele és jelen voltam, amikor pénztelen "prepák"1 jöttek hozzá , akiket sohasem eresztett el segely nélkül. Szigorúsága ellenére nagyon szerettük Ót, ámde 5 is szerette diákjait. Emlékszem az egyik tanév végén, pontosan 1925 júniusában történt, amikor az Intézettől véglegesen távozó, fiatal, friss diplomával ellátott tanítók egy i^en szerény, de megható ünnepség kereteben bácsúztak tőle. A galambősz fejű Bánóczi csakhamar köny- nyes szemekkel, s valami kifejezhetetlen megindultsággal hagyta el a tantermet. Bánóczi József 1849-ben született a Veszprém megyei Szentgál községben ahol édesapjának egy kis fűszeres boltja volt. A fiatal Bánóczi a veszprémi piarista gimnáziumban olyan ragyogó eredménnyel végezte középiskolai tanulmányait, hogy egyik tanára, Bánóczy Ferenc^ (akinek nevét felvette) ajánlatára felkerült a budapesti Tudományegyetemre, s ott a bölcsészeti fakultáson kivételes intelligenciájával, tudásszomjával, a filozófia, az irodalomtörténet és filológia iránt megnyilatkozó különös tehetségével magára vonta dr. Horváth Cyrill katolikus paptanár figyelmét. Majd Toldy Ferenc, az akkor már hires irodalomtörténész segítségével Ösztöndíjat is kapott és igy a fiatal húsz éves Bánóczi egyetemi tanulmányait tovább folytatta Bécsben, Berlinben, Göttin- gában, Lipcsében, Londonban és Párizsban, elválhatatlan barátjának, Alexander Bernát, a jövő nagytehetsegíl filozófusának kíséretében. Bádenböl irta Bánóczi József 1869. julius 2f)-án professzorának, Horváth Cyrillnek: "Evek óta képződött bennem a valódi tudományos férfiú eszméje, a feddhetetlen jellem élőképe, s midőn most ezen eszmét megvalósítva látom magam előtt, cél és irány világosak előttem: oda törekedni, hogy honom egyik legnagyobb fiának nyomaiban haladjak... A hódoló tanítványok feladata a tömör gondolatok egész gazdagságának felmutatása." Amint látható, ebben a húsz eves fiatalemberben már ekkor megvolt az a bizonyos felelősségérzet, az a meglepő elhivatottság, amely Bánóczi egész életútját jellemezte. ( 1875-ben tette le doktorátusát Lipcsében Kant tér és időelmélete cimó disszertációjával, amely a budapesti tudományos körök tetszését is megnyerte. Ugyanebben az évben középiskolai diplomával és doktorátusi képesítéssel, egy kis várakozás (után tanári állást vállalt a VIII. kerületi Horansz- ky utcai főreáliskolában. De mar ebben az évben megjelent Lewes A filozófia története cimü munkájának magyar fordítása, az Akadémia kiadásában. Megpályázta a Tudományos Akadémia Révai Miklós életét megírandó nyelvészeti tételt és 1879-ben Bánóczi József megnyerte Révai Miklós élete és munkái cimu müvével a Fraknói-Horváth dijat, amely szintén az Akadémia kiadásában jelent meg. Ez az alaposan, szakszerűen, gördülékeny stílusával kidolgozott filológiai és irodalom- történeti müve ma sem avult el; megalapításai, értékítéletei nagyban hozzájárultak Révai Miklós a XVIII. század hírneves nyelvújítójának és nyelvtörténeti jelentősegének a megismeréséhez. Nagy tudományos esemény volt akkor 1878-ban, amikor a 29 éves Bánóczi Józsefet, zsidó származása ellenére egyetemi magántanárrá habilitálták. Valóban rendkívüli szellemű, nagy kultúrájú ember lehetett Bánóczi József abban az időben, amikor antiszemitizmus uralkodott Magyar- országon, s ó már az egyetemen taníthatott filozófiát és nagy irodalmi munkásságot fejtett ki olyan szép eredménnyel, hogy a korabeli lapok és folyóiratok csak elismeréssel és csodálattal tudtak irni es beszélni róla és müveiről, minden vallási előítéletet félredobva egy olyan kiváló tudóssal szemben, aki csak dicsőséget hozott a magyar tudományos kultúra fejlődésének és nemzeti kisugárzásának. 1880. Fontos, alapvető filozófiai esemény történik a magyar bölcseleti irodalomban: Bánóczi József és Alexander Bernát megindítják a Filozófiai írók Tara cimü könyv- sorozatot, ahol megjelent Schopenhauer értekezései Bánóczi József kitűnő fordításában; Kant: A tiszta ész kritikája Alexander Bernát és Bánóczi József átültetésében. A lázas irodalmi munka tovább folytatódik gyors ütemben: 1882-1883-ban megjelenik Kisfaludy Károly és munkái. 1895- 1896-ban a magyar olvasóközönség ele kerül Burckhardt: A renaissance-kori műveltség Olaszországban cimu müvének fordítása Bánóczitól. 1887-ben kapta meg az egyetemi címzetes rendkívüli tanari címet. A Tanítóképző Főiskolán Bánóczi József 39 évig tanitott egészen haláláig. Nemcsak a tanítók ezreinek adott pedagógiai oktatást, műveltséget, s végül oklevelet, hanem tankönyveket is irt a tanító és tanitónő- képző intézetek számara es széleskörű humanisztikus akciókat is szervezett a Feher Kereszt gyermekvédelem szolgálatában. Amikor 1973 júliusában a móri nagyközségi tanacs meghivott az édesapám centenáriumára rendezett ünnepségekre, Budapestre is felmentem, hogy elzarándokoljak az egykori tanítóképzőbe. Amint átléptem a vörös téglákból, 1877-ben épített intézet kapuját, valami legyőzhetetlen emóció fogott el. Ott volt még a kis udvar, ahova a nap csak igen ritkán sütött be, az egyetlen elárvult fácskával, amelynek árnyékában készültem a másnapi órákra. Bánóczi József számára, mint nagyhírű es mindenben méltó utódjának, Szemere Samunak, a tanítóképzés az emberre nevelést is jelentette. Olyan tanítókat neveltek ők az életnek, a jövőnek és az emberiségnek, akik sohasem felejtették el, hogy a felelősségerzet önmagunkkal es masokkal, az erkölcsi es kótelességtudat formaija az embert emberré és a társadalom hasznos és alkotó tényezőjévé. Azt hiszem ez marad meg a mának és a jövőnek Bánóczi József értékes, gazdag tudományos és pedagógiai munkásságából, de az a pozitív tény is, amelyet senki sem vonhat kétségbe, hogy egyik megteremtője a modern neveléstudománynak és úttörője volt a magyar filozófiai műnyelv megalkotásának és használatának. Magyar táncünnepély Szeret On táncolni? Ha igen, ne mulasz- sza el azt a három napos magyar táncfesztivált, amelyet a new yorki néptánc központ rendez december 12 és 14 között 179 Varick Street alatti helyiségében. A magyar tánciskolát két kiváló óhazai magyar táncművész^ Farkas "Batyu" Zoltán és Tóth Ildikó vezeti. Pénteken,, december 12-én 8.3 0—tói éjfélig folyik az oktatás és a tánc. Szombaton 10.30-tól este 6-ig. Vasárnap déli 12-től délután 5-ig. Egy-egy oktatási időszakra 5 dollár a tandíj, illetve belépődíj. További információért e telefonszamot kell hívni: (212) 691-9510. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT
