Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-11-27 / 45. szám

4. Thursday, Nov. 27. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO Az amerikai katolicizmus Részletek Lustiger kardinális, Párizs érsekének a Le Monde e^yik legutóbbi számában megjelent értekezéséből. Az amerikai társadalmat érő kihívások tekintetében a katolicizmus az első vonal­ban találja magat. 1. / A spanyolul beszélők, akik a legsze*- gényebbek közé tartoznak (sokuk papírok nélkül érkezett az Egyesült Államokba) nem hajlandók megtanulni az angol nyel­vet, és (megérzik életmódjukat. Először fordul elő, hogy bevándorlók egy hulláma ellenáll az amerikai modell asszimilációs erejének. Fenyegetést - talán képzelt fe­nyegetést - jelentenek az amerikai tudat­ra nézve, amely úgy reagál rájuk, mint a francia tudat ma a bevándorlókra. Az amerikai kontinens déli ( része latin, a nyel­ve spanyol és portugál, gyengén fejlett, ki van teVe politikai megrázkódtatásoknak. 2. / Az USÁ magatartását a világ többi részével szemben két ellentétes mozga­lom irányítja. Az izolacionizmus az ameri­kai sajátosság vállalásában és érdektelen­ségében nyilvánul meg mindaz iránt, ami Amerikán kívüli. Ezzel szemben az "imperia­lizmus" (ahogyan az európaiak mondjak) az egész világra exportálja az amerikai recepteket és módszereket. Az Egyesült Államokban ezen a téren is ütött a kato­likus egyház érája. Híveit teljes mérték- ben_ elismerik amerikai állampolgárokként. Belülről nyitogathatjak az országot a való­di katolikus tudat előtt, amely lehetővé teszi, hogy minden nemzet az igazi érté­kére emelje a maga nemzeti identitását, a világegyetem összes nemzetével közös­ségben és szolidaritásban. Az amerikai katolikus egyház azért teljesítheti kivált­ságos kozvetitói küldetését, mert nem nemzeti egyház. Azon kell dolgoznia, hogy az amerikai közvélemény a lehető legna­gyobb mértékben és a legnagylelkübben megnyíljon a világ többi része irányában. Az amerikai püspökök legutóbb, Latin-Ame- rika helyzetéről nyilatkozva, megmutatták, hogy teljes tudatában vannak annak az uj történelmi felelősségnek, amelyet az egyháznak azért kell vállalnia, mert kato­likus. 3. / Az USA a keresztény Nyugat és az ázsiai kultúrák találkozóhelye. Ha abból az érdeklődésből indulok ki, amelyet a diákok a keleti nyelvek (különösen a kínai e's a japán nyelv) iránt mutatnak, úgy tűnik, hogy a holnapi amerikaiakat legalább annyi­ra, ha ugyan nem jobban fogja vonzani Ázsia, mint Európa. Továbbá az Egyesült Államokban a (keresztény) vallásokhoz való viszony feltételei nem olyanok, mint Európában. Az öreg kontinens történelmi szakításokból áll, amelyek azonosították a vallást és a területet, hogy kialakuljanak a nemzetek: "Cuius regio, eius religio" (Akié az ország, annak a vallása követen­dő). Az Ökumenizmus Európában szinte nemzetközi politikai ügy. Az Egyesült Államokban minden felekezet bizonyos értelemben kisebbség az egységes nemze­ten belül. Egymás mellett élnek, egy és ugyanazon térben, az egyenjogúság alapján es versenyszellemben. Ezért például a protestánsok és a katolikusok, a kereszté­nyek és a zsidók közötti kapcsolatok egé­szen mások, mint amilyenek Franciaország­ban és Európában egyáltalán lehetnek. Az USA tehát egy roppant laboratórium, ahol máris ki lehet kísérletezni a világ többi részében ma felmerülő problémákra adandó holnapi válaszokat. 4. / ( Az egymást követő bevándorlások folytan a kelet-európai kultúrák napjaink­ban jejenlev'óbbek és aktívabbak az Egye­sült Államokban, mint Franciaorszagban, Angliában vagy Olaszországban. A politi­kai helyzet következtében a szláv vagy közel-keleti egyhazak ma mar majdnem ugyanolyan népesek (néha népesebbek) az Egyesült Államokban, mint származási országukban. Amerikában több ukrán püs­pök van, (mint Ukrajnában. És ha Európa jövője az Újvilágban dőlne el? A kihívások sora látszólag kimeríthetet­len. A kisértéseké szüntelenül megújul. De a katolikus hit erőforrásai még meg­lephetik magukat az amerikaiakat is, akik­nek, úgy latszik, az a hivatásuk, hogy bő­ven merítsenek belőle az egész emberiség javara. DENVER, Colo. November 6-án este, 6 órakor Dan Rather számolt be a világhírek­ről a CBS TV állomás 7-es adóján. A hír­adás vége felé egy ismeretlen, ugyancsak a CBS alkalmazásában lévő tudósító a hely­színről: Budapestről adott (beszámolót a világnak az 1956-os, szomorú emlekü, tra­gikus eseményekről. Azután, többek között, külön kiemelte, hogy Magyarország vezet a világon az öngyilkosságokat illetően. Riportját azzal fejezte be lényegileg, hogy a magyar nép schizophren nation... elme­betegségben szenved. Hát ezt érdemelte a dicsőséges, évez­redes múlttal rendelkező, oly sokat szen­vedett, rettentő sorscsapásokkal sújtott, büszke, tehetséges, becsületes magyar nép, mely annyi drága vért ontott a nyuga­tért is, oly sok kiváló elmét szült, művészt, irót, Nobel-dijas tudósokat adott a világnak, hogy az annyira felmagasztalt amerikai demokrácia egyik felelőtlen szószólója ilyen aljas, megszégyenítő rágalommal illesse honfitársainkat, otthon élő rokonain­kat, szeretteinket, barátainkat, bemocskol­ja a magyarság, egy jobb életért oly kemé­nyen küzdő nemzet nemzetközi jóhirnevét, a szürke budai ég alatt is oly gyönyörű Halászbástyáról? Mélységes felháborodás tölti el az ember szivét-lelkét, amikor ilyesmit kell eltűrnie a világ legdemokrati- kusabbnak mondott honában. Bár nem erköl­csös dolog sértést hasonló sértéssel viszo­nozni, azonban ez esetben nemzeti önér­zetünk annyira sebzett, hogy kénytelen az ember ezt mondani: itt sem kell nagyon messzire menni a "schizophrenic" maga­tartás felleléséért. Durván megsértett otthoni honfitársaink, hozzátartozóink, valamint a szeretett, megbecsült magyar néppel együttérző, idegenbe szakadt magyarok nevében t is a legerélyesebben tiltakozunk az ilyesféle "nemzetellenes becsületsértés" ellen s a leghatározottabban követeljük a CBS TV állomás vezetőségétől, hogy nyilvános bocsánatkéréssel próbálják legalább a magyar nép ellen, az elfogultságtól csepegő ripor­terük által elkövetett sértést valamennyi­re enyhíteni. B. L. Magyar névvel találkoztunk a N.Y. Times levelezési ro­vatában. Neményi Péter, Durham, N.C.-i lakos alanti levelét közölte a N.Y.T. nov. 17-én. "Olvastam b. lapjukban a 82. légi had­osztály hadgyakorlatáról, amely Reagan f MAGYAR FOGORVOS I DrKALKÓ ILDIKÓ ♦ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde . korszerűen felszerelt rendelőjében ) *7-52 M Ave Farost Bill«, NT ♦ (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel minden nap I előzetes bejelentés alapján, f FOGHÚZÁSOK * TÖMÉSEK * KORONÁK A HIDAK * GYÖKÉRKEZELÉS (Root canal) I PROTÉZISEK » MODERN KOZMETIKAI * BONDING * Gyors javítások | Telefon: (7W 275-7552 A ‘ Biztosításokat elfogad elnöknek Nicaraguára vonatkozó 'végső megoldására' készülődik. Az egyik magas­rangú katonatiszt, nyilván a gyengébbek kedvéért megjegyezte, hogy 'reméljük Ortega Dani (igen Dani) megérti tfzenetün- tunket.' Hát én amondó vagyok, hogy Dániel Saavedra Ortega, Nicaragua elnöke megér­tette az üzenetet. Attól tartok azonban, hogy a 99. kongresszus, amely megspivaz- ta a 100 millió dollar katonai segélyt a kontráknak, nem ertette meg. Olvastam azonban ugyanazon napon egy másik hirt is b. lapjukban arról, hogy mikent viselkedjünk egy szegény kis országgal szemben, amely feleakkora, mint államom, North Carolina. Ann Arbor, Michigan pol­gármestere delegációt vezet testvérvárosá­ba, Juigalp'aba, gyógyszerekkel, hogy eny­hítse a sebeket, amelyeket a mi kormányunk politikája ejt Nicaragua népén. Neményi Péter." (Szivből kőszontjúk és gondolatban meg- ; őleljük ismeretlen honfitársunkat a fenti nemes érzelmeiért. - Szerk.) TERJESSZE LAPUNKAT FLORIDA. Örülök, hogy lapjuk olvasótábo­rához tartozom most, hogy beküldőm a lap megújítására szóló összeget. Több szá­mot átolvastam és megelégedéssel tapasz­taltam, hogy mindenre kiterjedő információ­val látnak el bennünket. Örülnék, ha ezu­tán meg az óhazai film-szinház tehetséges új és régi színészeiről is olvashatnék. Örü­lök annak is, hogy lapjuk ezutáni számai még tartalmasabbak lesznek. Ehhez a munká­hoz sok sikert és jó egészséget kívánok. Katalin Tamási PENNSYLVANIA. Itt küldök néhány dol­lárt, amit összegyűjtöttem, hogy legalább fedezze a lap szállításának költségét, ha azt egyáltalán fedezheti. Hálás köszönetét mondok a mélyen tisztelt szerkesztőségnek, hogy részemre minden héten megküldik a Magyar Szót. Már annyira megszerettem, hogy a beszüntetését nagyon sajnálnám, mert magános életemben nemcsak szó­rakozást ad, hanem több mindenről tájé­koztat. J. G. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom