Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-11-13 / 43. szám

12. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 13. 1986. TADEUSZ OLSZANSKD MARADONA Spanyolországban voltam éppen ekkori­ban, Palamos helységben, tehát az egész cirkuszt közelről figyelhettem meg. A Maradonával néhány nappal későbbre, Bar­celonába megbeszélt találkozó pedig ismét meghatározatlan időre elhalasztódott. A műtét ugyan sikerült, de a játékos szen­vedett, lelkileg is sérült volt, hiszen leg­alább négy hónapos lábadozás várt rá. Egészségi állapotáról naponta tájékoztatást adtak az újságok, a tájékoztatókat Carlos Bestit és Gonzales Adrio orvosok Írták alá. Maradonát meglátogatta Barcelona polgármestere, ( Pascual Maragall, a szur­kolok küldöttségé es a világhírű énekes, Julio Iglesias. Rajtuk kívül csak barátnője, Claudia, Chisterpiller, és Menotti edző juthatott i be hozzá. ( Menottit a Mundial után egyébként szintén átvette a Barcelo­na. Beismerem, hogy mindezek ellenére ekkortájt engem jobban érdekelt Goicoe- chea, mint Maradona. Hogyan érzi magát ez az ember? Hogyan bírja ki az őrült nyo­mást? Fölöslegesen aggódtam. A mérkőzés másnapján Goicoecheát üdvrivalgással fogadták Bilbaoban és nemzeti hősként bántak vele. Pontosan azért, mert ártal­matlanná tette Maradonát. "A katalánok nem csupán Goicoecheát gyűlölik, hanem minket, baszkokat. A Barcelonában lángra lobbant hisztériának semmi köze a sport­hoz" - irta a bilbaói Deia című napilap. Nem véletlen tehát, hogy néhány nappal később az Atletico Bilbao-Lech Poznan kupamérkőzés előtt a közönség az egész stadionban percekig skandálta: Goico, Goico, Goico! Majd, amikor az első pillanatokban Goicoechea belőtt egy gélt és ezzel meg­kezdte a lengyel csapat elleni 4:0-ás, le­hengerlő diadalmenet előkészítését, a szur­kolók boldogsága nem ismert határt, és Bilbao utcáin egeszen reggelig tartott az örömfesztivál. De hogyan lehetséges, hogy a felfüggesz­tett, majd tizennyolc meccsre eltiltott játékos pályára lépett? A válasz egyszerű: az eltiltás csak a hazai bajnokság mérkőzéseire vonatkozott. A külföldi csapatok játékosait szabaó volt tovább rugdosni. x IMPORTÁLT IDEÁLOK Az eset után négy nappal Maradona ve­tett véget a Goicoechea elleni hajtóvadá­szatnak. Kijelentette, hogy nem haragszik ellenfelere, meggyőződése ugyanis, hogy a Bilbao védőjátékosa nem akart neki ilyen súlyos sérülést okozni. A szomorú es meglepő inkább az, hogy Goicoechea az Atletico némely szurkolójának szemében hőssé változott. Már a kórházból kijovet, az els& sajtó- konferencián Maradona ezt mondotta az újságíróknak:-Soha ne támadják a szabálytalanságo­kért a játékosokat. Még a szándékos fel­vágásokért sem. Ezek ugyanis a kezdetben akaratlanul elkövetett szabálytalan szere­lések következtében létrejövő láncreak­ciók eredményei. Akad rosszindulatú provo­káció is, amely hamarosan brutális játé­kot vált ki. Egyetlen ember van a pályán, akinek kötelessége észrevenni azt, ami történik, akinek meg kell különböztetnie az akaratlan buktatást a szándékos felvá­góstól, és megakadályoznia a brutális játék kialakulását. Ez a játékvezető. Sajnos, a játékvezetők gyakran szemet hánynak és nem akarják észrevenni a brutalitást, az erőszak alkalmazását. A szándékos szabálytalansagok nem tűnnek el a pályák­ról, amig a bírók szemet hánynak fölöttük. Es még valamit! Nem értem a közönséget, amely megtapsolja az erőszakot, vadabb, brutálisabb játékot kiván. Éppen a lelátók­ról érezhető nyomás juttatja el néha a játékot az anti-labdarugáshoz. Szeretném a vérszomjas nézők figyelmét felhívni, hogy a brutális játék nemcsak a sportszerű harc értelmét ferdíti el, de kétélű karddá válik, amely saját kedvenceiket is rokkant­tá teheti. Hivatásosak vagyunk, megtartottuk eddig a lábak védelmének íratlan törvényét, hiszen a munkaeszközünkről van szó. A foci, mint minden sport, természetesen bizonyos mértékű kockázattal pár. De az, ami újabban a pályákon történik, túllép­te a kockázat határát. Ezt a folyamatot meg kell szüntetni. Ennyit mondott Maradona. Hadd tegyem hozzá, hogy még a legkiválóbb futballisták is nagyon ritkán keltek ki a közönség ellen. Inkább igyekeztek a kegyeibe férkőzni. A Franco utáni Spanyolország hatalmas gazdasági és kulturális fejlődésen ment keresztül. Észrevették ezt az egész világon, és igen gyakran írnak, beszélnek mostanában arról, hogy az ország uj aranykorba lépett. Különösen jöl érzékelhető ez a kultúra területén, főleg az építészetben, zenében, filmben, irodalomban és a festészetben. De a sportban is. A kulturális fejlődés mellett azonban hiányzik Spanyolországban az eszménykép, a kö’vetendŐ példa személye. Talán csak Julio Iglesias, a dalenekes, valamint Lola Flores, a flamenco-táncos elégíti ki mind­azokat a kívánalmakat, amelyeket az esz­ményképpel szemben támasztani lehet. Valamikor Spanyolországban ilyen példakép volt számos torero, de például a nagyszerű El Cordobeznek már nem akadt utóda. Nem vált eszményképpé a jelenlegi legjobb viador, Juan Palomares sem, bár a Mundial megnyitójának előestéjén, egy corrida során, a királyi pár jelenlétében egy szú­rással markolatig döfte kardját a bikába, amely azonnal lerogyott. Nincsen a spanyo­loknak sportideálja sem. Legalábbis saját ideálja. Tulajdonképpen a legutolsó a hazai származású ideál a fenomenális kapus, Ricardo Zamora volt. De még a polgárhábo­rú előtt....! Elkezdték hát az ideálok importját. Di Stefano argentin volt, Didi brazil, Kopa- czewski, azaz Kopa lengyel származású francia, Puskas magyar, Cruyff pedig hol­land. Mindegyiküket milliókért vásárolták . meg, és ezek a játékosok a legmagasabb csúcsokra emelték a Real Madrid, illetve a Barcelona játékát. Sokan számítottak olyasmire, hogy talán a világbajnokság , idején megszületik az eredeti, spanyol ideál. Volt erre lehetősége Jose Arconadá- nak, aki csodálatosan védett a Real Socie- dadban, de a Mundial idején sajnos hat i gólt bekapott. A mezőnyben tehát csupán a világbajnokság előtt vásárolt Diego Marado­na jöhetett szóba. A Mundial során megkezdődtek azonban Maradona spanyolországi gondjai. A világ- bajnokság ugyanis feltárta a játékos gyen­ge pontjait, azt, hogy tehetetlen a rámenős játékkal szemben. Ebben sem Pelenek, sem a Barcelona korábbi csillagának, Cruyff- nak nem vált méltó utódjává, pedig Őket szintén számtalanszor próbáltak durván semlegesíteni. (folytatjuk) SPORT Húszezren a maratonin Szabó Karolina ötödik New Yorkban A világ legnagyobb maratonifutó versenyén New Yorkban, 20,595-en vágtak neki a tavnak, _ a cseppet sem kedvező időjárás (magas paratartalom, erős szél) nagyban nehezítette a futók dolgát. Mindezek elle­nere a férfi mezőnyben 11-en értek el 2:15 óránál jobb időt, a nőknél a tekintélyt parancsoló 2:30 órás "küszöböt" viszont csak hárman lépték át. A ^ férfi mezőny győztese az olasz csúcs­tartó Gianni Poli volt. A nőknél a sportág koronázatlan királynője, a norvég Grete Waitz ért elsőként a célba (2:28:06), a magyar Szabó Karolina 2:34:51 órás telje­sítménnyel ötó'dik lett. Tét az 1996-os olimpia Az 1992-es olimpia rendezéséről lemaradt varosok többsége, valamint néhány újabb is már bejelentette, hogy próbálkozik a négy évvel (illetve a téli játékok esetében két evvel) később esedékes olimpia megpá­lyázásával. A jugoszláv főváros képviselői annyira élelmesek voltak, hogy percekkel a számukra kedvezőtlen döntés hirdetése után már közreadták azokat a jelvényeket, amelyeken a Belgrád 1996 felirat szerepel. Nem sokkal később csatlakozott Belgrád- hoz Birmingham, Toronto, Uj-Delhi és Párizs is. Brisbane még nem döntött. Amsz­terdam pedig - látva, hogy mindössze őt szavazatot kapott - egyszer s mindenkor­ra visszalépett. Bármennyire is korán kezdtek korteshad­járatokba ezek a városok, a sikerre vajmi kevés esélyük van. Csaknem teljesen bi­zonyos ugyanis, hogy 1996-bar\, a centená­rium évében az 1896-os elsŐ újkori olimpiát rendező' Athén jut újra szóhoz. Ami az 1994-es téli olimpiát illeti, Anchorage, Berchtesgaden és Szófia képviselői azonnal bejelentették, hogy fenntartják városuk jelölését. Falun újbóli harcba indulása még kétséges, de három uj jelentkező is feltűnt: Leningrád, Lausanne és a szintén svájci Interlaken. PÁRIZS: Boris Becker nyerte a szezon legnagyobb fedettpúlyás teniszversenyét. Tizenötezer nézó előtt a kétszeres wimble­doni bajnok győzött a spanyol Sergio Casal ellen. MAGYAR UROLÓGUS * Dr. George Kiéin Cornell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák * Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő j • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom