Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-11-13 / 43. szám

A vérszegénységről Hitelezőből - adós Szép kicsi haza 4. oldal 5. oldal 7. oldal AMERIKAI Ára 3o cent / * Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 MAGYAR SZÓ Ért. as 2nd Class Matte/ Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.V. Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol- XXXX. No. 43. Thursday, Nov. 13. 1986. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel:(212) 254-0397 Illyés Gyula: ^ ^ MIRE JO I HÁBORÚ? Az amerikai magyarság Illyés Gyulát a Puszták népe vagy az Egy mondat a zsarnokságról cimíi vers szerzőjeként is­meri. A Kultúrharc 1932. októberi szamá­ban találtuk a fiatal, forradalmár Illyés ma is aktuális Írását. Irodalomtörténeti értékű adat, egy klasszikus magyar költő elő üzenete. Vannak jól kikészített, elegánsán felöltöz­tetett hazugságok, amelyekről az ember csak egy kis tapogatas után veszi eszre, hogy mit is rejtenek; de vannak egész pu­cér, meztelen, otromba hazugságok is, amelyeknek puszta megjelenése már kivált­ja az enyhe utálkozást. Szemérmetlen, evidens hazugságok, amelyekhez semmi vizsgálódás nem kell, önmagukért beszel­nek, mint a logikai alapelvek. Igazság szerint ezekre kár volna egyet­len szót is pazarolni. Kézzel foghatók; az emberi butaság őslényei. Azokon cso­dálkozunk, akik az első pillantásra nem látják be őket. Csodalatosán mégis folyik a legtöbb szó, mióta világ a világ. Azt hiszed, már régóta jobblétre szenderültek, s egyszerre csak eléd állnak, mikor a leg­kevésbé várnád. Szegény ember mindig volt és mindig lesz, - sziszegi az egyik, - az embereket nem lehet megváltoztat­ni, - hirdeti a másik, - és háború mindig volt, tehát mindig is lesz, mondja a har­madik, vagy ezredik. Tele van velük a leve­gő. A régiekhez időnként újak csatlakoznak és hogyha igazi jó, hamisítatlan bornirt- sagnak bizonyulnak, hosszú életet élnék, csaladot alapítanak, kisebb-nagyobb, de rendszerint életképes, fajtiszta hazugsá­gokat nemzenek; nyüzsögnek és szemtelenek mint a légy. Sokszor duhösitók, de gyakran szórakozva vadássza éket az ember. Nem cáfolat céljából, inkább csak kis termeszet- rajzi kontárkodással sorolnék fel egy- ket­tőt a háborúsak alfájából. Ezeknek a legelseje, amelyben meg mintha valami gondolat is mozogna, a hires latin sületlenség, a si vis pacem para bel­lum, ha békét akarsz, készülj a háborúra. Több, mint kétezer eves, de az idő nem nagyon látszik meg rajta. Jól bírja magat, sőt mintha meghízott volna. Az idők folya­mán számtalan rokoneszmével párosult, rengeteg leszármazottja van. Nincs időnk, hogy nemesi családfáját századokon át kövessük, futtában csak annyit, hogy a középkorban is igen előkelő társadalmi és egyházi helyeket töltött- be, az újkorban idomult a társadalmi változásokhoz, száza­dunkban pedig a régi fény teljes megőrzé­se ^ellett számtalan tudományos kitün­tetésben részesült. Egész sereg újabb haj­tást eresztett. Ezek közül csak a követ­kezőket: Ez a háború a szabadság jegyében folyik. Ez a háború az igazság jegyében folyik. Nem mi kezdtük, (folytatás a 11. oldalon) “RBIBBÓ” n FEHÉR HBZBBB A libanoni túszok szabadonbocsatasaval kapcsolatban nyilvánosságra jutott az ak­ció egyik szervezőjének, Oliver "Rambo" North ezredesnek a szerepe a Fehér Ház­ban és az általa szervezett titkos akció­ban. North ezredes egy titkos amerikai kato­nai osztaggal helyezkedett el 1980. ápri­lisában Törökország keleti határán, hogy ha kell, Teheránba berepüljön es segítsen az akkor ott tartott amerikai túszok ki­szabadításában. De a Carter elnök áltál elrendelt túszmentési akció kudarccal végződött és igy North ezredes ez alkalom­mal nem jutott szerephez. Reagan elnök később tudomást szerzett North képessé­geiről és meghívta őt a Feher Házba tit­kos katonai akciók szervezésére. A hírhedt Singlaub tábornokkal együttműködve, North- nak szerepe volt a nicaraguai Corinth ki­kötő aknásitasaban. Ugyancsak ó volt az egyik fő tervezője Grenada lerohanásának 1984-ben. Egy magasrangú Fehér Ház-i tisztviselő szerint North igazi feladata az elnök "ne­velése" lett volna. E "nevelés" keretében North egy "nukleáris háborús játékot" ren­dezett a Fehér Házban, hogy az elnök fo­galmat alkosson arról, hogy mi is az a nukleá­ris háború. ^ Reagan elnök nemcsak a kongresszus, de az illetékes miniszterek beleegyezése és tudta nélkül 18 hónappal ezelőtt titok­ban Iránba küldte Robert McFarlane-t, a Biztonsági Tanács volt igazagatóját azzal a megbizatással, hogy megszerezze az iráni Kormány közremű­ködését a síita szervezetek áltál Libanonban fogva- tartott amerikai polgárok szabadon- bocsátásara. McFarlane eleget tett a küldetés­nek. Egyezményt kötött^ melynek értelmében Izrael szállít az iráni Senator Patrick J. Leahy, hadseregnek hadifelszereléseket, Izrael viszont uj hadiszállításokat kap az Egyesült Államoktól. E szolgáltatás ellenében a síiták szabadonbocsátanak néhány túszt. Amikor e titkos egyezmény kiderült, az nagy visszatetszést váltott ki Shultz külügyminiszter, valamint számos demok­rata és republikánus képviselő és szenátor részéről. Elterjedt a hir, hogy Shultz külügy­miniszter tervbe vette lemondását. Patrick J. Leahy, a szenátus Vizsgáló Bizottságának elnöke kijelentette: "Tit­kos diplomácia helyénvaló, de nem a fenn­álló törvények megszegésével." A törvény eíóirja: nem szabad hadifel­szereléseket szállítani Iránnak. Shultz külügyminiszter európai utján arra t kész­tette a NATO-államokat, hogy tartózkod­janak hadifelszerelések küldésétől Irán részére. Minden jel arra mutat, hogy a szenátus vizsgálatot indít az ügyben. n VRinszinsoKRÓi ...fejét, jussát, szivét kobozzák s ha néhányan nem kiáltoznánk, Azt se tudná, hogy őt pofozzák ADY ENDRE: A hökölés népe A november 4-i választások az Egyesült Államok 20. századbeli politikai története egyik legrejtélyesebbjének bizonyultak. Az amerikai nép, amelynek "fejét, jussát, szivét" a modern pszichológia és tömeg- befolyásolas legmodernebb eszközeivel már évek óta "kobozzák", a hét évi reagani szónoki ( bűvészkedés után végre kezdett ráeszmélni a való tényállásra és kereste a kiutat. A százmillió dolláros televíziós propaganda hatásaitól nem volt képes tel­jesen megszabadulni, de félre nem érthető módón jelt adott, hogy Reagan szónoklatai már nem képesek eltakarni a gazdasági helyzet roppant problémáit. Azok, akik szavaztak, s ezek a szavazásra jogosultak kicsiny töredékét képviselték, következe- tesen leszavaztak a Reagan által javasolt jelölteket. De egyes államokban, részben talán a demokraták által uralt államokban felszínre került széleskörű korrupció hatásá­ra, republikánus kormányzókat választottak. Az amerikai nép túljutott az Ady által oly roppant erővel jellemzett "hóköles" stádiumán. Két év múlva - remélhetőleg még határozottabban fogja követelni, hogy vessenek véget "jussa elkobzásának".

Next

/
Oldalképek
Tartalom