Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-10-30 / 41. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 30. 1986. “VONAT HOLLANDIÁBA''- tasnÁdy t. Álmos riportja ­BUDAPEST A "Magyarország köszönti Hollandiát" cimu, rendkívül változatos és gazdag tartalmú holland kulturális hónap, amelynek kereteben Beatrix holland király­nő is látogatást tett a magyar fővárosban, nem csak a tulipánok országából hazánkba érkezett kiállításokkal és bemutatókkal színesítette a rendezvénysorozatot. A budapesti Kossuth-filmszinházban olyan dokumentumfilm premierjére került sor, amely holland-magyar együttműködéssel készült. Az ünnepi bemutatón báró de Vos van Steenwijk, a Holland Királyság budapesti nagykövete mondta a megnyitó beszedet. A "Vonat Hollandiába" (Trein naar Holland) cim arra a nagyméretű segélyakcióra utal, aminek a keretében rosszultáplalt magyar gyermekek tízezrei utaztak a vonattal Hollandiába, hogy ott megértő es segítő­kész családok körében töltsenek harom-hat hónapot. Az idősebb nemzedek élénkén emlékezik meg erre a korszakra, az első világháború befejeződését követő évtize­dekre, amikor 1920-1930 között csaknem 29 ezer magyarországi gyermek részesült ilyen utazásban és tartózkodott az akkori hazai körülményekhez mértén a "csodák országában" rövidebb-hosszabb ideig. Kö­zülük számosán több alkalommal vissza­térhettek a hollandiai nevelószűleikhez, s nem kevesen uj otthonra leltek Hollandiá­ban. Ennek a rendkívüli évtizednek dokumentu­mait, tárgyi emlekeit kutatta és gyűjtötte egy éven at Magyarorsza^on a Mafilm- Budapest Studio munkatársa, Mészáros Katalin dramaturg (az időközben ország­határokon túl is ismertté vált "István a király" rockopera dramaturgja), Hollandiá­ban az Onder Meer Produkties filmtársulat rendezője Hilde van Oostrum, számos szem­tanúval készítve interjút. A "Vonat Hollandiába" cimü film kor­kép dokumentálva, ugyanakkor több is annal: bennünket arra emlékeztet, hogy a holland segitökészség mily sokat tett a huszas évek magyar gyermekeinek fel­karolása érdekében, a hollandokat viszont arra emlékezteti, hogy annak az évtizednek az emlékei nem homályosultak el az elmúlt több mint fél évszázad során, a hála, a holland nép megbecsülése fakulatlanul el a szivünkben. Önző korunk Önpusztító rohanásában nem árt emlékezni és emlékez­tetni az emberi jóakaratra, különösen, ami­kor az a Hollandiába indult vonatokkal olyan tömeges mértékben nyilvánult meg a huszas években. Többek között ezért is köszönet jár a 75 perces dokumentum­film holland és magyar készítőinek. nekik szentelem az életemet, sót azért tanulok, hogy rajtuk segíthessek..." Évekig tartott, amig az első gyermek­falut megszervezhette, de csodalátos mun­kájának hire terjedt és ma már Öt millió tamogatoja van. Se szeri se száma kitün­tetéseinek. Nagyon sok fáradtságába került meggyőzni, különösen a hivatalos szerve­ket, hogy a gyermekeket kis családi házak­ban helyezzék el, ahol egy szerető anya vállalja különböző korú 8-9 gyermek neve­lését, hogy a gyermekek normális családi eletet élhessenek, testvérekkel, egymást segítve, ha szükséges és szeretettel körül­véve. Mar Kinaban is van gyermekfalu, de hogy jutott el Magyarorszagra? Miért vá­lasztották éppen Battonyát e célra? A Münchenben élő magyar származású üzlet­ember, Ferenczy József kezdeményezte. Levelet (irt a Magyar Nemzet munkatársá­nak, Vámos Imrének, aki a Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi osztályához fordult. Az akkori külügyminisz­tert, Púja Frigyest is informálta. Többszöri levélváltás után ajánlatot kértek és kaptak. Csupán megfelelő helyet kért ingyenesen Gmeiner Herman és egy millió dollárt aján­lott fel a házak felépítésére. Battonyán találtak megfelelő szép helyet a falu fel­építésére. Előnye volt az is, hogy magyar, szerb és román nyelvűek élnek ott békes­ségben egymással. Professzor Gmeiner és munkatársai ideá­lis helynek találták Battonyát és 1983. október 30-án lefektették a gyermekfalu alapkövét. A 8 ezer lakosú nagyközség lelkesen támogatta a tervet és felépültek a szép, családi hazak. A nemzetközi tapasz­talatok felhasználásával a közösségi létesít­ményeken tül tizenkét, 6-8 gyermek el­helyezésére alkalmas tetöbeépitkezéses lakóházat terveztek. A gyermekfalut kívül­ről körülkerítették, de belső kerítések nincsenek. A családi házak között van a családnak saját igényei szerint kialakí­tott kertje. A közös programokat a füves sportpályán és a gyümölcsös területen ve­zetik le. Gmeiner professzor annak idejen kifej­tette, hogy a gyermekfalvak eszméje az integráció, hogy a gyermekek az adott községben vagy városban az iskolán és esetleg a templomon keresztül beleillesz­kedjenek a társadalomba. Az árvák is úgy éljenek, mint a világ többi gyermekei. Ezek a gyermekek "kisebbséget" alkotnak (folytatás a 8. oldalon) Fodor Erna'­SOS GYERMEKFALU BATTONYÁN Szeptember 27-én ünnepélyes keretek között a kisváros apraja nagyja jelenlété­ben megnyílt az uj SOS gyermekfalu Batto­nyán, dr. Csehák Judit a Minisztertanács Elnöki Tanácsának tagja bemutató be­szédével. De osztrák, holland és német küldöttek is üdvözlő beszédekkel járultak a gyermekfalu megnyitásához. Beszédet mondott Helmut Kutin is az SOS Kinder­dorf International vezetője, aki e szervezet neveltje. Szinte mesebe illő e ma már 70 ország­ban létező intézmény megalapítása. Her­man Gmeiner, 9 gyermekes osztrák parasz­ti család sarja volt a gyermekfalvak meg­indítója, szervezője. Ot éves korában vesz­tette el édesanyját és igy jól tudta, mit jelent egy gyermeknek anyai szeretet nél­kül élni. Nehéz, küzdelmes élete volt, de végre professzor lett. A háborúban részt vett, de azt írja, hogy sohasem lőtt emberre, csupán a levegőbe. Többek között a követ­kezőket mondja: "A háborúban egy orosz kisfiú mentette meg az életemet. Amikor később Innsbruckban tanultam és emellett ifjúsági munkának szenteltem szabad ido­mét, naponta gyakran megjelent előttem ennek a sovány, sápadt kisfiúnak az arca... Akkoriban az ifjúsági mozgalomban töltöt­tem időm egy részét. A rám bízott kisgyer­mekekkel foglalkoztam... A háborút követő áldatlan években nagyon sok volt az olyan fiatal, aki elvesztette szüleit, vagy akik­kel nem törődött apjuk es anyjuk. Nem akadt senki, aki gondoskodott volna róluk. Ezért határoztam el, hogy a tanulás mellett (JET \ Legelőnyösebben llrN i * Konsum«! Ajándékomé Szolgálaton keresztül ajándékozhatja meg rokonéit. Ismerőseit gcpkocshrtL Részletes tájékoztatónkat és árjegyzékünket kívánságára megküldjük, valamennyi áttolónk árusított «éefcocsltipwirél. Ajándékomé Szolgálat Budapest VL, Népköztársaság útja 17. 1371 Telez: 225151, 225152 TeL: 530-511

Next

/
Oldalképek
Tartalom