Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-10-16 / 39. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 16. 1986. DR. BÜKKHEGYI LÁSZLÓ: Mennyire bölcs a“Bölcs Ember” (Homo Sapiens?) Az emberiségre, különösen az iparilag fejlett és fejlődő államok kormányaira, elsősorban tudósaira, szakembereire, óriási, szinte emberfeletti feladatok várnak, ha azt akarjuk, hogy az emberiség, maga az emberi faj fennmaradjon az Univerzumban s leszármazottaink a rohamosan közelgő XXI. század első negyedén tál is civilizált emberhez méltóan létezhessenek. Közismert tény kell legyen manapság, hogy a megfertőz’óttség (polluciö) mérve, korlátolt nyersanyag- és energiaforrásaink rohamos felhasználása, kimentése, az egyre növekvő ür az elelemtermelés és élelemfogyasztás között súlyos veszéllyel fenyegeti puszta létezésünket. Gondoljunk csak vissza azokra az időkre, amikor atom- és hidrogenbombákat robbantottak százszámra (összesen talán 1360- at) a különböző nemzetek a földszint felett: a szabadban, az országok védelme're nem szükséges, csupán a sokszaz millió, milliard profitra éhes hadianyaggyárosokat gazdagító, azonban a levegőt, vizet. földet hosz- szú időszakra megmergezve. Franciaország meg ez évben is eszközölt ilyen robbantást a fennhatósága alatti dél-csendes-óceáni egyik szigeten. Mindnyájan emlékszünk meg a Rainbow Warrior elsüllyesztésére. Elsősorban a fejlett ipari országok haszon- raéhes gyárosai, a kormányzat szinte hallgatólagos beleegyezésével, sőt sokszor maguk az államok illetékes szervei is nukleáris hulladékokat dobáltak jóformán mindegyik óceánba, tengerbe. Az Atlanti, a Csendes-óceán is igen nagy mértékben meg van már fertőzve, hiszen a fémhordók, melyek a nukleáris^ radioaktiv hulládékot tartalmaznák, pár évtizeden belül elrozsdásodnak, s a kiáramló mérgező anyagok a tengeri lények hatalmas tömegét mérgezik meg, pusztítják el. Szinte hihetetlennek hangzik, azonban való tény, hogy pl. számos rádióaktiv hulladékot, melléktermeket tartalmazó hordót dobáltak az óceánba San Franciscotól alig 25 mérföldnyire, un. "költségmegtakarítási" okokbol az érdekelt vállalatok. Ma már ott tartunk, hogy tavaink, folyóink is fertőzöttek. Ezeknek a halálos, mérgező anyagoknak hordókban a földbe való eltemetése ugyancsak beláthatatlan következményekkel jár az emberi életet, egészséget illetően, hiszen a természet rendje, törvényéi szerint ezek a mérgező kémiai anyagok idővel beszivárognak a talajvízbe, víztartályokba, folyókba; igy tehát már most is sok helyen az országban (és minden bizonnyal más országokban is) az egészségre artalmas, fertőzött, mérgező vizet iszunk. Csupán Colorado államban az egyik hadiüzem vezetősége hosszas küzdelem után beismerte, hogy a legújabb vizsgálatok eredmenye valóban azt igazolja, miszerint a megfertőzött, rádióaktiv folyadék valószínűleg a talajvízbe is beszivárgott már. Az újonnan felfedezett 7 uj kémiai anyag, kb. 30,000 gallon fekete, ragadós, un. "leachate" pl. naponta szivárog a denveri vízrendszer szűrőrendszerén át; mind a 7 anyag az U.S. Környezetvédelmi Ügynöksége szerint veszélyes, ártalmas az egészségre, bar a helyi hatóságok szerint az itteni viz jo és nem ártalmas. A veszélyes kémiai anyagok hatásának kitéve, mindnyájunk élete-egészsége állandóan érintve van. Minden évben több és több mérgező anyaggal telítődik meg szervezetünk, hiszen nemcsak a levegő, mellyel az életfenntartó oxigént állandóan belélegezzük, hanem italunk: vizünk, élelmiszereink, gyümölcseink meg vannak fertőzve, hiszen "természetes" organikus trágya helyett mesterséges műtrágyát használunk a termelésben, melynek sokszor mergezo mellékhatása van. ( Minden évben, csupán az Egyesült Államokról szólva az U.S.A. ipara 77 milliárd (billió)—nál több toxic: mérgező anyagot (hulladékot) termel... többet, mint egy tonnát minden személyre. A kísérletek, hogy azokat a mérgező, hulladék-szeméttelepeket az un. "Super- fund" égisze alatt feltisztitsák, szomorú kísérletek csupán; 5 év alatt mindössze 6 ilyen szeméttelepet tisztítottak meg részben, mig további több, mint 6,000-hez hozzá sem nyúltak. Ezeknek a mérgező anyagoknak a megsemmisítésére jóformán nincs biztonságos eljárás, azok elégetése a mergezo részecskékét a levegőbe bocsátja ki, melyet belélegzünk; eltemetésük megfertőzi ivóvizünket, tengerbe dobásuk megmérgezi a tengeri életet, beleértve a halakat is, melyeket eszünk. Egyedül Svédország tett komoly intézkedéseket a probléma megoldásara. Az Egyesült Államok minden vidékén ki vagyunk teve a mérgező hulladékok okozta veszélynek, tekintet nélkül arra, hogy az un. "környezetvédelmi törvényeink" állítólag védelmeznek minket. Gondoljunk csak a Washington állambeli Puget Sound- ra, ahol 163 ipari üzem Seattle körzetében 100 milliárd gallon mérgezett, fertőzött vizet zúdít a közvizekbe, folyóba évente. A Ciba-Geigy vállalat üzeme a Toms folyö- nál, New Jerseyben megfertőzte az óceánt és törvényellenesen számos éven át dobálta az óceánba a mérgező hulladékot, egészen 1984-ig. A,. Dow Chemical Midland, Michi- ganben száz és száz font mérgező anyagot (köztük dioxint) akart a Tittabawassee folyón leereszteni, akkor, amikor a kornyék lakosai ivóvizüket ugyanannak a folyónak alsóbb folyásából kapják. Az un. "acid rain": savas esó eddig is már óriási károkat okozott nemcsak az Egyesült Államokban és Kanadában, hanem Németországban, Csehszlovákiában is. A Duna forrása a Fekete Erdőben van; az egykor, nem is oly regen még ép, egészséges fenyőerdó éppúgy, mint a csehszlovákiai Magas Tátrában lévő gyönyörű fenyvesek hatalmas területei, "holt", kiszáradt, égnek meredő száraz fákká lettek a savas eső miatt... Sajnos, számos ember számára a mérgező kémiai anyagok pusztító hatása nem világos^ az illetékes kormányszervek, erdekelt, fertőző-mérgező anyagokat termelő vállalatok minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ezeket a tényeket a nagyközönség előtt elkendőzzék... a veszélyt egyszerűen tagadják, vagy annak súlyosságát a minimálisra csökkentik. Pedig ugyanakkor a rákos megbetegedesek ugrásszerű emelkedéséről olvashatunk, melyet "környezeti tényezők" okoznak. Kórházak "megmagyarázhatatlan" születési fogyatékosságról számolnak be. Egyre több vidéki kút vize mutat kémiai megfertőzést. Csupán időnként tiltják el a férególó kémiai anyagok használatát az Őszibarackok, burgonya, görögdinnye permetezésével kapcsolatban. Az ipari vállalatok (és ( maga a kormányzat is) az un. "pollúeió" szabályozásával kapcsolatban arra hivatkoznak, hogy az. (DAmtótnA hJdA HAMILTON, Ont. Üdvözöljük a lap szerkesztőit és örömmel vettük, hogy a vakáció után szerencsésen hazajöttek. Megértettem, hogy merre jártak, mert én Floridából kocsival hajtottam Santa Barbarába, onnét Las Vegasba, majd megnéztük Jack Benny házát Hollywoodban, onnét Disneylandbe mentünk, majd San Francisco- ba és Texasba. Vancouver Islandon, Cal- garyn, Edmontonon keresztül jöttünk haza Hamiltonba. Mindvégig kocsival! De voltunk a Szovjetunióban is, Moszkvában, Lenin- grádban, ahol megnéztük a temetőt; itt 2 millió ember van eltemetve, a háború áldozatai. A Fekete-tengernél is voltunk, Yaltában, ahol Churchill és Roosevelt megegyeztek az oroszokkal. Kubában is jártam. Barátságosán fogadtak minket amerikaiakat. Tartsuk tiszteletben ezt a gazdag országot, de ne engedjük a vezetőinket, hogy a chilei nép sorsara vezessenek benriún- ket. Küldünk húsz dolláros csekket az 1987- es Évkönyvre. Tóth József és Betty LAKE ELSINORE, Cal. Megkaptuk a felhívást lapunk 85. évfordulójára és mellékeié^ egy fényképet, valamint 50 dollárt az en nelkúlözhetetlen lapom részére, amely 1923 óta segítőtársam a tisztánlátásra. Tudom, hogy már nem sokan vagyunk a regiek közül, akikkel 85 évig fenntartottuk a lapot és akikre mindig tisztelettel és szeretettel gondolok. ( Úgyszintén minden elismerésemet megérdemlik a lap szerkesztői és remek k'ű^l- munkatarsai, az egész személyzet. En is tagja voltam kilenc évig. Paczier Flórián * • "túlságosan drága". A t legszükségesebb környezet- és munkás-vedelmi intézkedéseket is csak szakszervezeti és közvéleményi nyomásra teszik me^ úgy, ahogy. Ugyanakkor számos nagyvallalat csupán negativ jöyedelmi adót fizet hatalmas jövedelme után, ami a valóságban azt jelenti, hogy • számos kémiai vállalat, a pollúeió okozói főként, oly nagymérvű jövedelmi adóvisz- szateritest kapott, különösen az utóbbi években, hogy negativ adókulcsuk 17.7% volt. A szövetségi kormány is keveset tesz ezzel az eletbevágoan fontos problémával kapcsolatban. A kifogas: nincs elegendő fedezet a költségvetésben erre a célra akkor, amikor a csillagháború kutatási költségvetése 800 milliárd (billió) dollárt tesz ki ez évben, 60 milliárd dollárral többet, mint a múlt évben. (A világ kb. 450 dollárt költ minden egyes gyermek iskoláztatására és 25,600 dollárt - a fejlett ipari államokban - minden egyes katonájára.) (Még egy helybeli példa: az itteni varosvezetoségnek van elegendő pénze a költségvetésben arra, hogy 175,000 dollárnál többet költsön tervezési, majd 3 millió dollárnál többet egy akvárium építésére akkor, amikor sok száz, talán ezernél is több sorsüldözött, szerencsétlen számára nincs elegendő menedékhely és a vasúti hidak alatt kartondobozokból ösz- szetákolt viskófélékben, vagy egy nagyobb szeméttartóban igyekszik a kemény, könyörtelenül hideg telet valahogy életben átvészelni.) Hát valóban olyan bölcs-e a Homo Sapiens, mint amilyennek képzeli magát?