Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-10-16 / 39. szám
MENNYIRE BÖLCS AZ EMBER? 4. oldal TÓTH ÁRPÁD 7. oldal HOGYAN LEHET LEFOGYNI? 10. oldal AMERIKAI Ara 3o cent Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y. Vol. XXXX. No. 39. Thursday, Oct. 16. 1986.AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel:(212) 254-0397 ißöim [S MH/IÍNY ("GAUDIUM ET SPES")-A Szerkesztő megjegyzése: A Wall Street Journal október 8-i számában közöltek Robert Moynihan, a National Catholic Register római tudósítójának írását a jelenleg Budapesten folyamatban lévő konferenciáról, hithü katolikusok és marxisták között. A cikk leplezetlenül a hidegháború szellemében íródott. Ezért időszerűnek tartjuk válaszként Lukács József, budapesti egyetemi tanár e témával foglalkozó cikke egyes részleteinek közlését. Az emberiség - félelmek és remények közepette a második évezred végéhez közeledik. Az első millennium idején - ha hinni lehet a korabeli forrásoknak - emberek légiói menekültek az erdőkbe, hogy az ezredik évre jósolt világpusztulást elkerüljék. A szorongás - itt belül - most sem kisebb, az emberiség fenyegetett volta pedig - ott kívül - jóval nagyobbá vált a kitágult, s egyben életveszélyesen összeszűkült világban. Eszkalációval fenyegető háborúk, éhező földrészek, különböző előjelű fanatizmusok s mindezek fölött a termonukleáris bombák árnyéka, az emberiség óngyilkosságának réme... Sokan szinte már gondolni sem igen mernek arra, hogy a második millennium ünnep is lehetne (s ezen belül a magyar történelem ünnepe is, hiszen a magyar államiság megalapításának ezredik éve is az ezredfordulóra esik), hogy a két évezred tanulságai (élő múltunk részeiként is, jövőbe mutató irany- jelzokként is csökkenthetnék is aggodalmain- kat. Az időszámitás kezdetét a kialakult közmegegyezés, melyet a VI. században Dionysius Exiguus fogalmazott meg közeli- tó pontossággal, Jézus születésének feltételezett időpontjára teszi. Ez bizonyara nem véletlen. Nemcsak azért, mert a kereszténység oly átfogóan befolyásolta e kétezer év emberi történetét. Azért is mert a kereszténység volt az az eszmevilág, amelynek révén "görögók és zsidók" "urak és szolgák" először vallhatták magukat egyazon emberi nem képviselőinek, először hirdethették - legalábbis Istenben, a bűnben és a megváltásban - minden ember egységét. És azért is, mert a kereszténység akkoriban keletkezett, amikor az emberek k'ózt már kialakulhatott az igazságosság és az egyenlőség igénye, de még anélkül, hogy a valóságos egyenlőtlenségek és igazságtalanságok visszaszorításának reális feltételei létrejöttek volna. Ezért írhatta Engels, hogy a szocializmus - amennyiben ez akkoriban lehetséges volt - valójában fennállott, és pedig a korai kereszténységben. Az evangéliumi Jézus a más világnézetű ember számára ( (folytatás a 6. oldalon) REYKJAVIK UTAM AZ IZLANDI TALÁLKOZÓ NEM VOLT MEDDÓ Annak ellenére, hogy nem jö'tt létre végleges egyezmény a Reagan-Gor- bacsov csúcstalálkozón, a két fél egységes álláspontra helyezkedett a kózep- hatótávolsagú, valamint az interkontinentális rakéták csökkentése (kérdésében. Ezt az egyezményt továbbra is támogatja mindkét fél. Úgy Reagan elnök, az amerikai néphez intézett beszédében, mint Gorbacsov titkár hangsúlyozták, hogy további ( tárgyalásokra van szükség, hogy a két nagyhatalom teljesítse a világ békeszeretö millióinak kívánságát: megállapodást az atomfegyverek csökkentésére, az emberiséget bénító fegyverkezés m egszüntet ősére. Amikor Reagan és Gorbacsov tavaly Genfben találkoztak, a tárgyalásukról kiadott záróokmányban a két fél fogadalmat tett, hogy "fokozzák törekvéseiket a fegyverkezési versenynek a világűrbe való ki- terjesztése megakadályozására." A múlt hét végén az izlandi Reykjavik- ban tartott két napos csúcstalálkozón Gorbacsov e fogadalomnak igyekezett érvényt szerezni, amidőn ellenezte Reagan csillagháborus tervét, amely különben is ellentétben áll az 1972-es Rakéta-ellenes Egyezménynyel (ABM Pact.). Ugyanakkor Gorbacsov támogatta azt a közösen kidolgozott javaslatot, amely szerint tiz éven Ronald Reagan belül felszámolnának minden hosszútávol- ságű atombombalöveget és atombombamentessé tennék Európát azáltal, hogy a Szovjetunió kivonná onnan összes középtávolságú rakétáját, a jelenlegi 513 közül csak 100-at tartana meg és azokat is Ázsiában helyezne el. Ugyanakkor USA is kivonná Európából minden középtávolságú atombombarakétáját. Reagan és társai, Donald Regan és Shultz elvetették e példátlan jelentőségű javaslatokat, miután nem voltak hajlandók feladni a csillagháborús tervek további fejlesztését és üzembeállítását. Reagan elnök kongresszusi hívei, többek között Lugar, republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke a szovjet által támogatott javaslatot a világ atombomba-arzenáljának tiz éven belüli teljes felszámolásáról "csapdának" nevezte. "Elnökünk - mondotta - nem pislogott, amidőn szembenézett Gorbacsovval - és megfelelő módon biztosította hazánk védelmét." Egészen más véleménye volt a történtekről és a csúcstalálkozó kimeneteléről egyes demokrata szenátoroknak. SZOMORÚ VASÁRNAP "Szomorú volt az a nap az emberiség számára - véleményezte Claiborne Pell, Rhode Island demokrata szenátora. - Nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk megegyezésre jutni a leszerelés kérdéseben, pedig már olyan közel jutottunk hozzá. A bölcs mondás szerint is jobb egy madár a kézben, mint kettő a bokorban. Nekünk már kezünkben volt az atombombamentes világ madara, de kiengedtük azt a bokorban rejtőzködő csillaz- háborus madarakért." Mikhail Gorbacsov Még élesebben nyilatkozott Gary Hart szenátor, aki az elnökségre készül pályázni az 1988—i országos választásokon: "Úgy látszik, hogy a csillagháborúra való felkészülés fontosabb Reaganéknak, mint a lényeges fegyverkorlátozás. Sokan közülünk már régóta gyanakodtunk,( hogy a csillagháborus tervek komoly akadályozói lesznek a fegyverkezési verseny megszüntetésének. Ezen aggodalmunk most indokoltnak bizonyult. Reaganék kezdetben azt mondták, hogy a csillagháborús terv arra lesz jó, hogy Gorbacsovékat tárgyalásra késztesse. Ez most megtörtént, de ezt az 'ütőkártyát' (bargaining chip) nem akarja feladni." Sam Nunn, demokrata szenátor, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke, igy nyilatkozott: "A Reagan kormány fö gondja a csilla^- haborus tervek és felszerelések megvalósítása, még akkor is, ha emiatt a szovjet atomarzenál csökkentése halasztást szenved és ha ezért még évekig rank irányulnak a szovjet bombák, a mieink pedig a Szovjetunióra és Kelet-Európára." Az európai államok bizakodtak abban, hogy a reykjaviki tárgyalások eredményeként eltűnnek majd a kontinens egéről az atomrakéták Damoklész kardjai. Ez nem történt meg. Shultz külügyminiszter rögtön a tárgyalások befejezése után Brüsz- szelbe repült, hogy "megnyugtassa" a NATO szövetségeseket Reagan álláspontjának helyességéről. E sorok írásakor csak egy nyilatkozatról tudunk, amelyet Horst Ehmke, a Német Szövetségi Köztársaság szocialista pártjának egyik vezetője tett: ( "A reykjaviki kudarc fekete vasárnapot jelent az emberiség számára. Úgy néz ki a dolog, hogy amig Reagan lesz az elnö- (folytatás a 2. oldalon) Ext. as 2nd Class Mattéi Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the r.O. of N.Y.,N.Y.
