Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-10-09 / 38. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 9. 1986. UJ KÖNYV LUKÁCSRÓL Lukács György válogatott levelei angolul. (George Lukacs: Selected Correspondence 1902-1920. Selected, edited, translated, and annotated by Judith Marcus and Zoltán Tar. With an Introduction by Zoltán Tar. New York: Columbia University Press, 1986. 318 pages, bound, $25.-) "Lukács György a modern szocialista mozgalom legrejtelyesebb (legenigmati- kusabb) alakja," igy irta nemreg Lewis Coser professzor, a neves nemet-ameri- kai szociológus. Valóban, Lukács György összes (művei, 25 kötet, filozófiáról, irodalomról es politikáról, a világ nagy nyelveire le vannak fordítva, olvassák és vitatják Keleten és Nyugaton, de az enigma megmaradt egészen mostanáig, vagyis a rejtély, hogy hogyan jutott el a budapesti bankár fia a munkásmozgalomhoz és hogyan lett belőle a modern marxizmus legnagyobb teoretikusa. Lukácsnak Saulusból Paulus- sá válása, ahogy a budapesti bankárfiúból es heidelbergi magántudósból az 1919-es népbiztos lett, ma már érthetőbb és lépesről lépésre követhető egy szerencsés véletlen folytan. Az egész úgy hangzik, mint egy detektív történet. Két évvel Lukács halála után, 1973-ban egy heidelbergi bankszéfben találtak egy boröndot, amit Lukács 1917. november 7-en (a Nagy Októberi Forradalom napjan) letétbe helyezett, mielőtt visszatért Budapestre. A börönd tartalma: 1600 level Lukácstól es Lukacshoz és egyéb kéziratok. A levelek Lukács szellemi fejlődésének dokumentumai, de számot adnak családi es személyi problémáiról is, vagyis a "kulcs" a Lukács enigma megoldásához. Lukács egyetemi tanári pályakezdését meggátolták a pesti egyetemen, az akkori ottani antiszemita közhangulat következményeként; egy korai szerelme Öngyilkos lett, legközelebbi baratja, a tehetséges művészettörténész, Popper Leo, tuberkulózisban meghalt, és mindez 1911-ben. Lukács elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét, mint annyi magyar tudós a XX. szazadban. Először Firenzében telepedett le, hogy könyvet Írjon a művészet filozófiájáról. 1912-ben átköltözik Heidel- bergbe, engedve Ernst Bloch német filozófus barátja rábeszélésének. A heidelbergi egyetem volt az akkori császári, háború előtti Németország legélénkebb kulturális központja. Max Weber, a neves szociológus haza volt a szellemi eszmecserek és viták központja. Egy u.n. "Weber Kor" alakult ki a Weber házaspár otthonában, rendszeres vasárnap délutáni ö'sszejövete- lekkel es a viták sokszor belenyúltak az éjszakába. A házigazda mellett Lukács lett az érdeklődés középpontja, bár mindenki tudta politikai és világnézeti különbségüket. Weberné lelkesedéssel irt Lukácsról és kiemelte, hogy "Lukács a kelet-európai filozófus es barátai a megváltás alapját e^y testvériségre alapított szocialista társadalmi rendben látták." Lukács dolgozni kezdett egy u.n. Habi- litacios mu megírásán, ami egy második doktori disszertációként követelmény volt az akkori német egyetemeken a tanári karrierhez. Az 1913-14-es évek eseményei nem segítették Lukács haladását a munkájában. Megismerkedett Ljene Grabenko orosz emigráns forradalmár festönövel, akit feleségül vett, majd az első világháború kitörése, amit a német intellektuelek majdnem kivétel nélkül lelkesen üdvözöltek, Lukácsot "outsider"-re tették Németországban. ö Fichte filozófus kifejezését használva "a teljes bűnösség korának" nevezte korát. Lukács érdeklődése ekkor etikai problémák felé fordult, és 1915 márciusában azt irta Paul Ernst barátjának, hogy félretette az esztétikai kéziratot és megkezdte egy Dosztojevszkijről szóló uj mű megírását: "A könyv azonban Dosztojevszkijnél sokkal többet tartalmaz majd: metafizikai-etikám és törtenetfilozőfiám nagy részét, stb." 1915. szeptemberben Lukács visszatér Budapestre es se^edszol- gálatoskent (levélcenzorként) szolgai. Erre az időre esik az u.n. Vasárnapi Kör megindulása Lukacs vezetése alatt, amihez kétségtelenül a Weber Kör volt a modell. A budapesti haladó, baloldali értelmiség legjobbjai, - irók, gondolkodók és művészek - akik közül sokan később világhírnévre tettek szert - Összegyűltek Balázs Béla lakásában vasárnaponként es az éjszakába belenyúló vitákban tárgyalták meg a kor égető művészeti, társadalmi és politikai problémáit. Lukács a katonaságtól való szerencsés kikerülése után 1916. júliusában visz- szatért Heidelbergbe, hogy folytassa a munkát az esztétikán. Közben személyes problémák (házassága felbomlása) újra hátráltatják a munkát. 1917. november 7-én letétbe helyezte leveleit és kéziratait a heidelbergi Deutsche Banknál és visszatért Budapestre. A Habilitációs sztorinak még nincs vége. 1918. májusában Lukacs benyújtotta formális kérelmét a Habili- tációra a heidelbergi egyetemen, amit az egyetem dékánja 1918. december 12—i levelében elutasított, Lukács "külföldi nemzetiségére" való hivatkozással, annak ellenére, hogy a jótálló szakértő vélemenye- zések többsége támogatta Lukácsot. Lukács 1918. december 16-i levelében közli a dékánnal, hogy visszavonja kérelmét, mivel az uj magyar kormány rendelkezésére bocsátotta magát. Itt egy uj fejezet kezdődött Lukács életében. A kötet 161 levelének fele magyarul, fele németül Íródott eredetileg és orosz feleségével franciául levelezett. A fiatal Lukács kereste az elméleti és gyakorlati kiutat a háború előtti válságból es a ^"tel- jes bűnösség korából". Az útkeresésben nem volt egyedül, úgyhogy a levelezés századeleji magyar és európai t szellemi és politikai élet nagy panorámáját nyújtja, felöleli a kor összes művészeti, társadalmi és politikai problémáit. )( A kötethez Tar Zoltán irta a bevezető tanulmányt. A fordítás az eredeti magyarból, németből és franciából dr. Marcus Judit és Tar Zoltán munkája, ök látták el a könyvet kisérŐ jegyzetekkel és az összes levelező partnerokat ismertető életrajzi mutatóval. Tar Zoltán fél évi^ Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének Lukács Archívumában dolgozott a válogatáson. Marcus Judit irodalomtörténész e’s szociológus a Thomas Mann és Lukács György mű szerzője. Ez németül jelent meg, az amerikai és magyar kiadás 1987-re van tervezve. A Lukács levelezés nemcsak szakembereknek szól, hanem a századelő szellemi (es politikai életére kiváncsi nagyközönségnek is. A korabeli magyar szellemi élet nagy személyiségeivel találkozhatunk ^lapjain, valamint az európai, különösen a nemet szellemi élet nagyjaival, mint Georg Simmel, Max Weber, Karl Jaspers, Ernst Bloch, Martin Buber és Thomas Mann. A kötetet egy 16 oldalas képmelléklet egészíti ki, bemutatva Lukács levelező partnereit, szüleit, barátait, barátnőit, feleségeit BRANTFORD, Ont. Üdvözlöm ( azokat, akik a lap erdekeben dolgoznak es az olvasótábort. Tegyük lehetővé a lap megjelenését es a jövő évi Évkönyv kiadasat. Én már 57 éve tartozom a lap táborához, és a múlt hónapban töltöttem be a 80. életévemet. Küldöm fényképemet és kérem helyezzek el az Évkönyvbe. Ezért küldök harminc dollárt. James Tozsér FORDS, N.J. Hadd fejezzem ki boldogságomat, mivel előfizettem a Magyar Szó ujsagra. Alig várom, hogy kezembe kapjam minden heten. Nagyon szeretek olvasni és főleg magyarul. Ezúton kívánunk további jó munkát és jó egészséget mindnyájuknak. Az Évkönyv csodálatos és jól sikerült olvasmány. Mindig örömmel veszem a kezembe. Magyaros baráti szeretettel. I. Krompács PENNSYLVANIA. Lakásváltozást szeretnék bejelenteni, október 5-én másik államba költözünk át. Nagyon-nagyon szeretem a lapot és alig várom, hogy megérkezzen. Amikor pedig megérkezik, az elejétől végéig elolvasom, mást nem csinálok, amig a végére nem erek ennek a színvonalas újságnak. Kívánok jó egészséget a szerkesztőségnek munkájukhoz. Hajnalka Szabolcs DUQUESNE, Pa. Értesítésüket megkaptam, hogy 1987-re jubileumi évkönyvet adnak ki és szokás szerint üdvözleteket kérnék es a fényképüket is megörokitik azoknak, akik azt beküldik. Tehát én sem vonom ki magam ebből a családi formaságból. Itt küldök egy gyors fényképet. Beteges vagyok, de még elek es küldöm szerény adományomat, igaz nem sok, de én se vagyok már sok. Az én üdvözletem nem versforma, kifejezi a magyar testvéri szeretetet lapunk szerkesztősége és minden előfizetője, minden igazságos, jóakaratu ember iránt. Minden jót kívánok nemcsak 1987-ben, de még sok éven át az én szeretett Magyarországomnak és minden jó lakosának. Igen sajnálom, hogy a lap sok hu olvasója elhunyt, de ez ellen nem tehetünk semmit, hiszen minden múlandó, semmi sem tart örökké, csak az emlék. De amig élűnk, békesség, tisztelet egymás iránt. Ha a munkásosztály nem tart össze, akkor a mai farizeusok szívtelen pénzeszsákok sanyargatnak, nyúznak. Mindig több pénzt harácsolnak. A dollárra is rá van nyomtatva, hogy Istenben bízunk. Persze, a pénz az o Istenük, az a földi hatalom. Hozzá tudnék szólni még sok mindenhez, de nem vagyok hivatásos riporter. Szarka János FLORIDA. Itt küldök húsz dollárt becses lapunk fenntartására. Az Isten áldása kisérje önöket még sokáig. Freda Haigg és neves kortársait. A könyv ízléses, szép kiállításban kitűnő ajándék amerikai ismerősöknek, barátoknak, kitűnő bevezető a világhírű magyar gondolkodó müvébe, de tö'bb is annál, mert a századelő magyar és európai kulturális életének panorami- kus képét adja.
