Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-10-02 / 37. szám

Thursday, Oct. 2. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Forbath Robert bizonyos országokban- főkent az Egyesült Álla­mokban es a Nemet Szö­vetségi Köztársaságban- az erőteljes dohányzás­ellenes propaganda és adminisztratív intézke­dések hatására a cigaret­tafogyasztás eléggé csök­kent. A részletes elemzés több, mint száz olyan vegyületet mutatott ki a dohányfüstben, amely az emberi szervezetet igy vagy úgy károsítja. Közülük a legveszélye­sebb a nikotin. Ez - a kátrányve^yületekkel együtt - finom csep­pecskék es szilárd részecskék formájában a cigarettafüst szívásával kerül a dohányzó légutaiba. Élettani hatások A nikotin halálos adagja 20 darab cigaret­tából kivonható: ez körülbelül 50 milligramm. Ebből a szempontból nincs nagy különbség a legdrágább és a legolcsóbb cigaretta között. Szerencsére dohányzáskor a nikotin- tartalomnak csak egy kis része jut a szer­vezetünkbe, cigarettánként 0.5-1.5 milli­gramm. Hogy pontosan mennyi jut a szervezet­be, annak megállapitásara olyan vizsgálati módszert kellett kitalálni, amellyel a való­ságosan belélegzett nikotin mennyisege megmerhető. Az erre alkalmas vizsgalat közben a kísérleti személy a cigarettáját egy elektronikus nyomásmérővel összekap­csolt tömlőn át szívja, miközben a beszi- vott térfogatot es a szivonyomást egy számítógép foljegyzi. Az i^y kapott adatok­kal azután egy cigarettát szívó robotot vezérelnek, amely pontosan úgy szívja azt, mint a kísérleti személy. A füstöt közben elvezetik ve^yi elemzésre. A különféle kísérleti személyek próba- szivasai között igen nagyok voltak az el­térések: némelyek az átlagosnál háromszor több nikotint szívtak be, mások az átlagos­nál sokkal kevesebbet. Az egyedi szivás- módtól függően erősen változott a kátrány, a nikotin és a szén-monoxid közötti arany, valamint a nikotinnak a szájból a tüdőbe jutó hanyada is. Hogyan halmozódik fel a sejtekben es ürül ki belőlük a nikotin közvetlenül a szí­vás után? A szivási szokástól függően a nikotin töménysége a plazmában változhat. A beszivás pillanatában a nikotin a tüdő­ben a legnagyobb töménységű lesz, de néhány perc múltán a test szöveteiben és a vérben szétoszolva egy többé-kevésbé állandó értékre áll be, majd ha újabb utánpótlás nem érkezik a szervezetbe, igen lassan- órákkal később - a nullára csökkenhet. Tévhit az, hogy csak a leszívott, a tüdő­be szívott dohányfüstből kerül nikotin (a szervezetbe! A szivarozók és a pipázok szokták ezzel magukat nyugtatni. Valójában a szájüregben is bekövetkezik a nikotin felvétele: a szivar- és pipafust a nyálhoz képest lu^os (bázikus) kemhatásu, jigy a nikotin könnyedén behatol a szájüregen át a szervezet szöveteibe. A cigarettafüst ellenben enyhén savas kémhatásé (a papír égéstermékei miatt), igy a szájüregben a nikotinfelvétel csekély, annál nagyobb a tüdőben! A tüdöszovet óriási felülete (körülbelül 40 négyzetméter) es a horgok enyhén lúgos kémhatása eszményi felté­teleket teremt a nikotin felvételére. Meg­említendő még, hogy a lúgos szivar- és pipafüst maróbban hat a nyálkahártyákra, mint az enyhén savas cigarettafüst, ami azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy ez utóbbi "ártalmatlan"^ hiszen a cigarettázókra éppen az inhalálás a jellem- zo. Hogyan vándorol tovább a nikotin a szer­vezetben? Lugos kémhatása miatt elsősor­ban a savas testnedvekben, a nyálban és a gyomorsavban halmozódik fel, de az idegsejtekben is nagyobb a töménységé, mint a környező testfolyadékokban. Ha az utánpótlás megszűnik, a nikotin lassan a véráramba mosódik, s végül a vese utján a vizelettel eltávozik. Lelki hatás A nikotin közvetlenül hat az a^y egyik legfontosabb közvetítő vegyületere, az acetilkolinra. A kísérleti patkányok a test­súlyuknak megfelelő "dohányos" adagok­ban kapott nikotinbefecskendezesek hatá­sára gyorsabban tanultak, s a tanultakat jobban megjegyezték. De tartós nikotin­kezelés után már bizonyos kiegyenlitódes vált tapasztalhatóvá: a gyengébb teljesít­mények javultak, a kiugró teljesítmények csökkentek. Úgy látszott: a nikotin segí­tette az állatot abban, hogy közömbösít­se a külső, zavaró hatásokat, jobban tudjon Összpontosítani a feladatára, csökkenjen a félelemérzete es az erőszakossága. Az állatok jó teljesítménye azonban csak ak­kor maradt meg, ha a nikotint folyamato­san kapták. Ha nem jutottak nikotinhoz, teljesítményük erősen romlani kezdett. A dohányzók kikérdezése útján szerzett adatok hasonló hatásokra mutatnak. A legtöbben azt mondták, azért dohányoz­nak, mert úgy tapasztalták, hogy a dohány­zás csökkenti a fáradtságérzetüket, meg­nyugtatja Őket, levezeti az idegességüket, segíti őket az összpontosításban, általában serkentő hatású, megnyujtja azt az időtar­tamot, amelyben jo teljesitmenyre képesek. Mások a tarsas érintkezésre tett előnyös hatását emeltek ki, például azt tapasztal­- ........................... • i « • > i » t r > ták, hogy dohányzáskor csökken az erősza­kosságuk. A dohányzás gyakran, mint a helyes viselkedést serkentő pótcselekvés szerepel. A hízásra hajlamos emberek ét­vágycsökkentő hatását hangsúlyoztak ezt egyébként az állatkísérletek valóban igazolták. Az utóbbi években végzett lélektani vizsgálatok valószinúsitettek, hogy a dohá­nyosok által említett szubjektív indokok helytállóak. Ha a rendszeresen dohányzó kísérleti személyektől megvonták a nikotint, teljesítményük a velük Összehasonlított nem dohányzóké ala esett, s csak ha újra dohányozhattak, értek el azok szintjét, illetőleg haladták meg némileg azt. Vagyis a dohányos ember csak a nikotin segítségé­vel éri el a megszokott teljesitményet. Ez magyarázza a dohányzáshoz való ragasz­kodását, az attól való függőségét. A dohányosok között több a kevésbé képzett, kisebb iskolázottságu és ezert alacsonyabb rendű munkát végző ember, mint a nem dohányzók között. Több az alkoholista, és az olyan (ember, aki nyug­tátokat szed. A dohányzók táborában több volt a változékony jeliemu ember, a rossz alvó, a házassági válságban élő ember. A szociális és művelődési kö'rnyezet hatásai valószínűleg elsódlegesebbek, s a fiatalok főként ezek miatt akarnak - a "felnőttségüket" hangsúlyozandó - mar nagyon fiatalon dohányozni. Ezen a bajon csak a felnőtt társadalom példamutatasa segíthet, mert nem rászokni sokkal könnyebb, mint leszokni róla! £g)i boldog havasi nyár Regen volt, nagyon régen, gyógynövényt gyűjtöttem havasi réten. Hűvös szellő kúszott le hozzám nap-nap után a sziklak oldalán és végigsimitott hajamon, gyengéden, mint egy kisleány. Fenyő sátra alatt vártam ki egy-egy záport s ott ütöttem éjszakára a vadonban tábort. Rőzsetűznél hamuban sült krumplit vacsoráztam, s utána tülevelen, illatos fűn vetettem meg ágyam. A reggeli m szalonna volt nyársra fűzve, megpirítva lángon, ezt követte forró kávé ütött-kopott, kék bádogpohárban. Boldog voltam, szabad voltam, mint minden indián, aki évszázadok távlatában nem tudott a kultúráról, nem tudott a fehér fajról, s nem tudta, hogy mi készül ellene, nem tudta, hogy a fehérek keze áltál meg van írva a végzete. Takács Lajos MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Cornell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Amerika fölfedezésével a dohányzás világméretű eiterjedese is megkezdődött MIÉRT DOHÁNYZUNK? A dohányzás ártalmait bizonygató rengeteg érv ellenére egyre növekszik azoknak a szama, akik e szenvedélynek hódolnak. Ma a világon egymilliárd ember dohányzik. Sokan megpróbálnák leszokni róla, életében minden dohányos legalább egyszer meg- orobalkozik velő. de ez csak aliV eírvneorvediiknek sikernl. R7. tjainnc. akknr i c irrQT' ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom