Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-10-02 / 37. szám

Thursday, Oct 2. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. VILÁGGAZDASÁG NINCSENEK BŰNÖS NEMZETEK RÉSZLETEK POZSGAY IMRE NYILATKOZATÁBÓL Az Egyesült Államok kormánya már regebben nyomást gyakorolt a Nemet Szö­vetségi Köztársaságra, hogy csökkentsek a kölcsönkamatot és igy adjanak lendületet az ország nemzetgazdasagának. Az amerikai kormány abban a hiszemben tette e lépést, hogy ha az NSZK hajlandó erre. akkor a fellendült nyugatnemet piac kepes lesz nagyobb mennyiségű amerikai árut vásárolni. Karl Otto Poehl, a Bun­desbank vezérigazgató­ja ezt mondja: "A Nemet Szövetségi Köztársaság nemzetgazdasága a második évnegyedben 3.3°o-kal emelke­dett az előző évhez viszonyítva. (Az USA nemzetgazdasaga az utolsó negyedben 0.6'V-kal emelkedett. - Szerk.) A belföl­di vásárlás 5.3“o-kal, az uj tőkebefekteté­sek (üzemek építésébe, gépek, berendezé­sek beállítására) 10.8 százalékkal emel­kedtek. Ezek a számok bizonyítják, hogy a nyugatnémet nemzetgazdaság minden lehetőt elkövetett a nemzetközi kereske­delem egyensúlyának létrehozására es nem vagyunk hajlandók csökkenteni a köl­csönkamatot." "Ha engednénk az USA nyomásának és fellendítenénk nemzetgazdaságunkat folytatta Mr. Poelil - a jelenlegi 3%-ról 6°ó-ra, az katasztrófához vezetne. A mun­kások lényeges béremelést követelnének, az arak emelkednének és infláció állná be." A vezérigazgató e kijelentésével egyidö- ben az Európai Közös Piac Szervezetéhez tartozó 12 ország bankárjai és kormányai közös akciót terveznek a dollár további esésének megakadályozására. Emlékezzünk az öt vezető tőkés ország megbizottainak egy évvel ezelőtti new yorki (Plaza Hotelben) tartott konferenciá­jára, ahol elhatározták, hogy közös akció­val törekednek a dollár értékének csökken­tésére. Azóta a dollár értéke 30-40 száza­lékkal csökkent, mégpedig azért, hogy e lépéssel megoldják az USA külkereske­delmi problémáját. Ez a számítás nem vált be, sót az USA kereskedelmi mérlegé­nek deficitje nemhogy csökkent volna? hanem emelkedett. Ez évben 200 billió dolláros deficitre lehet számítani. A két fél: az Európai Közös Piac és az USA közti ellentétek lényege valójában abban nyilvánul meg, hogy a nemzetközi piacból melyik tud nagyobb részt elhódítani. Lusztig Imre Kitűnő Hentesáru TiBOR'S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. , HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATOK 1508 Second Ave.,(78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 Magyarországon az 1953-tól 57-ig tartó nagyon mély társadalmi, politikai és gazdasá­gi válság megmutatta azt, hogy a nemzeti elem elhanyagolhatatlan, nem hagyható figyelmen kívül, formális és ornamentikus jelzőkkel nem intézhető el. A nemzeti sajátosságokat figyelmen kívül hagyó politi­kának nincs jövője, mert kockáztatja a társadalommal való állandó szembenállást. Az is kiderült, hogy ebben az országban mindenki, a haladás képviselői is, mély érzelmi szálakkal kötődnek nemzeti létünk­höz, keresik a nemzeti azonosulás lehető­ségeit a szocializmusban. En azt az Illyés Gyula által hangoztatott elvet tartom fontosnak, hogy magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga. Ez az egyik f jelentős tényező, hogy nem kell származási meghasonlássá válnia a nemzet melletti döntésnek. A másik, és ebben viszont Bartóké a vezérgondolat, hogy a népek nem szembenállást tanul­tak egymástól. A nemzetek szembenállá­sát mindig; a kormányzatok és felsobbségek idézték elő. Tehat ahhoz, hogy én őszintén magyar lehessek, nem kell gyűlöletet és megvetést éreznem más népekkel szem­ben. Sót, magyarságomban is gazdagabb lehetek, ha megismerem és nemzeti kultu- rank részévé teszem a sorskozossegben élő ( népek tudását, kulturális és erkölcsi értékeit. Egy nemz.etnek akkor van lét joga, ha meg van győződve róla, hogy nélküle sze­gényebb lenne a világ. És az a jó, ha a világ is ezt hiszi. Annak a gondolkodásmódnak, amely bű­nös nepnek, utolsó csatlósnak, fasiszta népnek tekintette a magyarságot, sokan estünk áldozatul. Szerencsére 1944-45 fordulóján, a felszabadulást kővetően a magyarság az első pillanattól kezdve élet­erőről, jogérzékről és önkormányzatra való képességről tett tanúbizonyságot. Az efféle Ítélkezések hire még el se jutott az emberekhez, de nem is törődtek azzal, hogy a nagy politikai fórumok asztalain mi módón forog a magyar név. Csinálták azt, ami dolguk volt és ebben az időben nemzeti bizottságokat, népi intézményeket hoztak létre, tehát elkezdték megtervez­ni és felépíteni uj életüket. Valódi népi forradalmat és demokráciát csináltak. Közigazgatása lett az országnak, politikai küzdelmek szinterévé vált az ország és az újjáépítés lázában égett. Ebben a kor­szakban, különösen 1948-ig sok progresszív erÓ szabadult fel önnön, belső mozgatóru­góinak hatására. Es ez nemzeti öntudatot is adott. A vívódás, a bűntudat és az ön­sajnálat elemei ekkor kisebb mértékben voltak jelen, mint később, miközben per­sze már 1945-től kezdve hangoztatták némelyek, hogy a magyarság milyen szeren­csétlen és bűnös szerepet játszott a tb'rté- nelemben. Én 15-17 évesen 1948-50-ber. politikai pályám elején úgy éreztem, hogy egy bűnös nemzet fia vagyok és emiatt nekem restellnivalóm és jóvátenni valóm van. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek, nincsenek bűnös nemzetek es a kollektív ítéletek és kollektív bünte­tések nem oldják meg a nemzetek problé­máit^ Ügyeskedéssel, ilyen vagy amolyan kormányzati ideológiákkal egyik vagy másik ország (előjogokat is tulajdoníthat magának, de a népek nem igy számolnak. A népeknek, ha van ilyenfajta Öntudat vagy néptudat, önmagukról eszébe sem jut azt mondani, hogy bűnösek. Ezt kívülről szuggerálták a magyarságba, miközben talán nem kevés­bé felelős országok kormányai mást szug- geráltak a saját népüknek. Ideig-óráig egyik-másik nemzet vezetése esetleg dicső történelmet is hazudhat or­szágának, de az az ország valóban megszé­gyenül, amelyik ilyen módon akar törté­nelmet szerezni.-Mi azt is megtanultuk a nemzeti iden­titás keresése közben, hogy vállalhatjuk a nemzeti szégyent is, de azt ne a nép szégyeneként fogjuk fel, hanem mindig annak a konkrét uralkodócsoportnak a szé­gyeneként, amelyik az ország kormányzá­sáért felelősséggel tartozik. Kétségtelen, hogy ezeréves történelmünk mérlegen nemcsak a dicső tettek, önfeláldozás és forradalmak esnek a latba, hanem a rossz ügy szolgálatában vállalt szerep erkölcsi veresége is. De ez nem a nép erkójesi bu­kása volt, hanem a nyakán ülőké. És ilyes­mire bőven akadt példa más országok tör­ténelmében is. TÁRGYILAGOSAN ES ÖNISMERETTEL Az. önismeretbe beletartozik véleményem szerint az. is, hogy próbáljunk meg a szom­szédainkkal jól együtt élni és a szomszé­dainkat jól megismerni. Ebben nekünk is, de gondolom nekik is nagy adósságaik van­nak. Hozhatnék meggyőző adatokat arról, amivel bizonyítani tudnám, hogy a cseh, a szlovák, az ukrán, a román, a szerb, a horvát és a szlovén irodalomnak, művészet­nek milyen nagyszerű alkotásai juthattak el a magyar olvasóközönséghez. És ha a kölcsönösség elvét nézem, talán azt is mondhatnám, hogy szándékainkat nem mindenhol viszonozzák hasonlóképpen. Hozhatnék példákat a film-, zene- és a képzőművészét köréből, mégis azt mon­dom, még mindig nem elég az sem, amit mi tettünk, mert a sorsközösség tudata még mindig nem szervesült a magyar köz- gondolkodásba. Nem kerítettünk igazán sort rá, hogy megismerjük a szomszédain­kat. De ezt megint csak azzal a fönntartás­sal mondom, hogy remelem, vannak náluk is olyanok, akik ki merik mondani, hogy ók is hasonló adóssággal tartoztak és tar­toznak a magyarságnak. S akkor talán már azt is ki lehet mondani, hogy az együtt­elesnek, az együtt elő nemzeteknek, or­szágok közösségének ez a szemlélete talán oldódáshoz és együttműködéshez, talán barátsághoz vezet olyan kérdésekben is, amelyekben izgalmaink és feszültségeink vannak. Ebből a szempontból én Kelet- Európa egyik legsúlyosabb problémájának a kisebbségek sorsát tartom, tekintet nél­kül arra, hogy milyen kisebbségekről van szó és azok hol élnek. Ugyanakkor vallom, hogy eppen a szocializmus teremthet em­berséges megoldást a nemzetiségi kérdé­sekben is. Am amennyire igaz, hogy demok­rácia nélkül nincs szocializmus, ugyanennyi­re igaz, hogy a kisebbségek szabad érvénye­sülése nélkül sem beszélhetünk szocializ­musról. Lehet-e hallgatni a nacionalizmus veszé­lyeiről? Természetesen nem. De aki e ve­szélyre hivatkozva akarja száműzni a nem­zeti érzést és hazafiságot, az úgy tesz, (folytatás a 10. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom