Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-09-25 / 36. szám

Thursday, Sep. 25. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13. Virágzó fegyverkereskedelem Franciaország a világ egyik legnagyobb fegyverkereskedő országa. Az alábbiakban néhány tényt és adatot közlünk e keres­kedelemről. , , Az Amerikai Egyesült Államok es a Szov­jetunió mögött jelenleg Franciaorszag foglalja el a harmadik helyet a világ leg­jelentősebb fegyverszállitöinak a listáján. A párizsi honvédelmi minisztérium által nemrég kö'zzétett statisztikai adatok tanú­sága szerint az 1985-ös esztendő rekord­évnek bizonyult a francia fegyverkeres­kedők számára. A világ több, mint ötven országába szállítottak hadianyagot, össze­sen 105 milliárd schillingnek megfelelő összegért. Az idei év első felében folytatódott e kedvező irányzat a francia fegyvergyártok számára. A legkeresettebb árucikk, akár­csak a múltban, továbbra is a Mirage har­ci repülőgép. E gép különféle típusai 1985- ben 63 százalékban részesedtek a teljes francia hadianyagexportból. A fennmaradó hányád megoszlott elektronikai légelhári- tó berendezések és rendszerek, rakétahaj- tomüvek es páncélosok között. A francia fegyver- és hadianyagkivitel területi megoszlása tavaly a következő­képpen alakult: 42 százalék irányult az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába, 39 százalék Észak-Afrikéba és a Közel- Keletre, 7.5 százalék Dél-Amerikába, 4.5 százalék a Dél-afrikai Köztársaságba, 5 százalék különböző távol-keleti országok­ba. Ferenc József másik titkos románca? Hajdan volt I. Ferenc József és Schratt Katalin színművésznő hosszú, bensőséges kapcsolatáról könyvtárra valót írtak már Össze. Am az, hogy az apostoli császár­királynak Schratt művésznő előtt is volt már heves viszonya - mégpedig utódokkal -, ez (ha igaz) újdonság a javából. A bécsi Kronen-Zeitung naplókból es levelekből idéz, amelyeket az osztrák nemzeti könyv­tárban őriznek. írójuk bizonyos Anna Nahows- ki, aki 1931-ben, 71 éves korában halt meg. A feljegyzések szerint a bécsi fiatalasszonyt a schonbrunni parkban séta közben "szólí­totta le" a nála 30 évvel idősebb uralkodó. Az ismeretségből utóbb viszony lett: Anna elvált első férjétől, majd e^y vasúti tiszt­viselő neje lett - akit kisvártatva Galíciá­ba helyeztek. A szőke Anna az udvartartás diszkréten átutalt pénzéből pompás villát vett a schon­brunni palota szomszédságában, s ott fogad­ta hódolóját. Általában reggel 5 óra táj­ban - Ferenc József közismerten koránkelő volt... A románcnak évek után őfelsége uj szenvedélye, Schratt Katalin vetett véget, a boldogtalan Annának csak újabb kerek Összeg jutott, végkielégítésként. Anna szerint lánya, Helene, s fia (akit történetesen Ferenc Józsefnek keresztel­tek) e kapcsolatból származik. Ki tudja? Helene Nahowski egyébként ismert: Al­ban Berg, a nagy osztrák zeneszerző fele­sege lett. Tíz éve halt meg, s ő helyezte letétbe anyja naplóit, amelyeket most feldolgoztak. Elég későn ahhoz, hogy a főszereplők eltűnésével nyilván mindörök­re megoldatlan maradjon a rejtély. TERJESSZE LAPUNKAT? ÉL?... NEM ÉL? DR. KATZ JÓZSEF KUTATÁSAI AZ AUSCHWITZI HÓHÉR ÜGYÉBEN A bűnpártolók segítségével ma is él Men­gele. Megemlítek néhány bűnpártolót. Egy házaspár bujtatta egy ideig Szicí­liában. Négy évig élt a háború után szülőváro­sában, a 30,000 lakosú Duna menti Gins- burgban, Ulmtól 24 km-re, melynek a pol­gármestere akkor Rudolf Koppler volt. Elfogtak az amerikaiak, de szabadon engedték. Fia, Rudolf Mengele ügyvéd egy éves volt, mikor az apja elhagyta a családját. Apjával levélbeli összeköttetésben volt, állítólag anyagilag támogatta, eddig hall­gatott. Most, ho^ kifogják a szelet a vitorlából, megtévesztő, félrevezető nyilatkozatot adtak ki. A csalad komoly vagyona a Kari Mengele és Fia Mezőgazdasági Gépgyártó Üzem. A nemetek között nem akadt senki, aki leleplezze, amikor Németországban élt. Eljutott Olaszországba, ahol saját neve alatt élt rövid ideig, lecsukták, de pár hét múlva kiengedték. Genua kikötőjéből Latin-Amerikába hajó­zott, Argentínában álnéven, de saját nevén is, mint gyakorló orvos tevékenykedett. Innen Paraguayba ment, ott is a saját névén élt, állampolgárságot is szerzett. Átment Braziliába, ott egy Bossert és Tam nevű farmon dolgozott, a rendőrség­nek tudomása volt róla, de eljárást nem indított ellene. Innen San Paoloba ment, de nemsokára egy közeli faluba költözött. Fia meg is látogatta néhányszor. A németországi cégük Hans Seidelmayer nevű tisztviselője rejtett lakhelyére pénzt és levelet vitt, de az NSZK ügyésze 1985 nyaráig nem hallgatta ki. Házkutatást is csak most tartottak nála. Találtak dokumentumokat, melyek félre­vezetésre voltak szanva. Félrevezetés volt az is, hogy 1979. feb­ruár 7-én Bartiova strandján Brazíliában vízbe fűlt. Egy holtestet találtak, melyre ráfogták, hogy az övé. A bécsi Ernest Kohn 8 hónapon át volt a titkára; ha tényleg vízbe fűlt volna, akkor a családja és az üzemük vezetői miért nem hozták ezt évekkel ezelőtt nyilvános­ságra? Most, miután 40 évre nagy dérrel-durral közlemények jelennek meg a sajtóban es a felkutatására összegeket ajánlanak fel a nyomravezetőknek, próbálják a hatósá­gokat félrevezetni. Felelősség terheli Izraelt is, mert Német­országban és Ausztriában való utazásai­ról hallottak, de nem igyekeztek kézrekeri- teni. Dr. Mengele 1943. és 45. között a Birke- nau-i haláltábor bejáratánál állt és kesz­tyűs keze intésével döntötte el, ki menjen jobbra vagy balra, a fürdőnek álcázott gázkamrába. Kísérletezést végzett sok gyereken, nőn és férfin, akik kínos halállal pusztul­tak el. Legalább félmillió ember halálát okozta. 1944. julius 6-an meggémberedve száll­tam ki családommal a marha vagonból; mikor elébe kerültem, jobbra intett. Apámat, anyámat, feleségemet, kisfiámat és négy testvéremet férjeikkel és gyerme­keikkel a gázba küldte. Olvastam, hogy Fritz Eberhardt frankfur­ti főügyész kérelmezte Paraguayból való kiadását. A bécsi Simon Wiesenthal, Beata Karsfeld, az izraeli titkosrendőrség szin­ten kerte, de minden kérés eredménytelen maradt. Folytatásban közlök néhány hirdetést: Jack Anderson, az ismert amerikai publi­cista, akinek állandó rovata van a Washing­ton Post cimu lapban, megjelent tudósí­tásban1. Ráfi Eitan izraeli hírszerző tisztet idézi: Eitan azt mondta a cikkíró szerint, hogy Mengele a mai napig Paraguayban él, es a csontjáról szóló történet célja, hogy megszüntessék a hóhér keresését. Eitan annak idején az Eichmant Buenos Airesben elfogo egység parancsnoka volt. Az izraeli ügynökök Mengele házának közelebe jutottak, de az az utolsó pillanat­ban elmenekült. A televízió 1985. november 15-én este a 9 órai híradásban; Silansky Kneszet-tag szerint Mengele Paraguayban él, egy il­lető, aki együttműködött a nemetekkel mondta, hogy beszelt ott vele. Az Uj Kelet vasárnapi, 1985. november 17-i számában olvastam: "Mengele él." A koncentrációs láger menekültjei az ame­rikai Indiana államban nyilatkozatot adtak ki^ mely szerint bizonyítékok vannak arra nezve, hogy Mengele él, a múlt nyáron Spanyolország közelében lévő Pot-Santo- ban látták. Tehát a tengerből kifogott holttest nem Mengele volt. Mengele 1945. januárjában, mikor a szov­jet csapatok közeledtek a koncentrációs táborhoz, eltűnt. Az amerikai Newsweek című hetilap meggyőző bizonyítékokat hoz fel, hogy a gonosztevő él. írja a lap, hogy Fritz Stei­necker frankfurti ügyvéd a mai napig is ügyvédje Mengelének. A washingtoni igazságügyminisztérium létrehozott egy különleges vizsgálati iro­dát azzal a feladattal, hogy az USA-ban tartózkodó náci bűnösöket felderítse. Az izraeli Mossad titkosszolgálat felderítette Adolf Eichman rejtekhelyét és kezrekeri- tette. A hírek szerint az izraeli kormány lefékezte a Mossadot, Paraguay az ENSZ- ben mindig Izrael mellett szavazott és komoly kereskedelmi es másfele kapcsola­tok fejlődtek ki a két ország között. A hesseni tartományi kormány egy mil­lió márkát tűzött ki jutalmul Mengele nyom­ravezetőjének. További egy millió dollárt ajánlott fel amerikai polgárok csoportja, a Washington Times is felajánlott 1 milliót. Edward Kennedy szenátor elerte, hogy az amerikai kongresszus ugyancsak 1 mil­lió dollár jutalmat ad annak, aki Mengele nyomára vezet. . Abban reménykednek egyesek, hogy Hel­muth Kohl kancellár nyomást gyakorol Stroessnerre, Paraguay igazságügyminisz- terere Mengele kiadatása ügyében. Az utóbbi elég naiv reménynek tűnik. Mint tudjuk, Helmuth Kohl Reagan elriok- ra gyakorolt nyomást, hogy látogassa meg Bitburgban az SS-katonák sírjait is magá­ban foglaló temetőt. Bitburg pedig éppen­séggel nem Mengele kiadatására, sokkal inkább futni hagyására rímel. Issei Harel, az izraeli Biztonsági Szol­gálat volt vezetője beismeri, hogy annak idejen Eichman elfogása minden figyelmü­ket lefoglalta és Mengele kézrej<eritésére nem tudtak úgy koncentrálni, mint kellett volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom