Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-09-18 / 35. szám
6. Thursday, Sep. 18. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO Kertészkedés a valósággal Szalay Lajos, aki a XX. századi egyetemes grafika élvonalába tartozik, különböző irányú, de nem azonos erősségű megterhelésnek veti alá alakjait, ezért ők másmilyen anatómiai ellenállást fejtenek ki, mintha ugyanazt a - képen kivúli - valóságban tennék. Ha valaki nála megveti lábat a földön, akkor a művész nem a lábakat, hanem a felső testet formálja (hangsúlyosabbá, alighanem abból a meggondolásból, hogy hiszen a láb - az erőkifejtésünk - az érzelmeinknek és a gondolatainknak ad biztonságot. (A lábnál feljebb van a szív, és a szívnél az agy.) S mindez a cselekvésünk kiteljesedésére irányul. A Kertészek cimú rajz esetében a két kéz cselekszik: fát ültet. A háttérben az anya all, karján gyermekével. Am - az ábrázolt térben - nem kisebb ó, mint a kertészek, csupán vonalainak lazabbra fogottsága teszi öt, az éppen nem cselekvőt: távolabbivá, de egyúttal emelkedettebbé is. Csak a két arc, az anyáé es a gyermeké, erőteljesebb, hogy lássuk: mindketten messze maguk elé néznek, bele a kifúrkészhetetlenbe. Számukra egyetlen bizonyosság a kertészek munkája, a facsemeték ültetése. Ebben a - látszatra -. diszharmóniában nem más jelenik meg, mint éppen a természet egyetemessége, harmóniája, részese a kertészek ültette facsemete és az édesanyjának féltő gondoskodását (is) élvező gyermek. Szalay Lajos az utóbbi - lassan csaknem - félévszázadban Franciaországban, Argentínában élt és alkotott. 1960-ban az USA-ba költözött. Ezt a rajzot örömmel mutatta be a nagyközönségnek, amikor néhány éve Magyarországon járt. Kitűnő Hentesáru TiBOR’S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. # HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATOK 1508 Second Ave.,(78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 ISTVÁN A SORSFORDÍTÓ IMMÁRON EZER EV távlatából tekintünk vissza a magyarok első királyára, államalapító uralkodójára, Istvánra. Mit tudunk, mit kell tudnunk Istvánról? A korabeli források csekély száma, valamint a későbben keletkezett egyre nyilvánvalóbb aktualizálási tendenciái miatt a teljes ember képét aligha áll módunkban felvázolni, de a személyiség főbb vonásai, történelmi tettei nagyjából kirajzolódnak. Esztergomban született, de azt már nem tudjuk pontosan, hogy mikor. A kútfőkben születési dátumául fennmaradt 967, 969 és 975 közül az utóbbi két évszámnak nagyobb a valoszinüsege, s abból következtetve, hogy házasságot csak 995-996-ban kötött, inkább az utóbbi évszámra (975) gondolhatunk. Ha ez a helyes dátum, akkor István születésekor apja, Géza már fejedelem volt. Anyja, Sarolt az Erdélyben hatalmat birtokló törzs fejenek, Gyulának volt a testvére. Szimbolikus jelentőségű, hogy István egy nyugatmagyarországi (dunántúli és nyugat-felvi- deki) és egv kelet-magyarországi (erdélyi) törzs vezető családtagjának nászából született, méghozzá poganyként. Erre mutat, hogy előbb Vajknak neveztek, s csak utóbb, a keresztségben nyerte az István nevet, amelyet szintén megkeresztelkedett apja, Géza is viselt. Géza azonban nem volt meggyoződéses keresztény, elég gazdagnak vélte magát ahhoz, hogy afféle barbár törzsfoként két istennek, a pogány isteneknek és a keresztények mindenhatójának is szolgáljon, István anyja pedig Erdélyből a keleti - görög ritusu -, kereszténységet hozta magával a Dunántúlra. Mindenesetre István nyugati (latin) rítus szerint keresztelkedett meg, s további élete és Magyarország egész jövője szempontjából nagy fontosságú volt hazassaga, melyet 995-996-ban kötött meg Gizellával, Bajorország hercegének leányával. A Gizellával érkező bajor harcosok támogatására igen nagy szüksége volt Istvánnak, hiszen 997-ben, amikor Géza meghalt, a fejedelmi trónra, valamint a megözvegyült fejedelemasszony kezere az Árpád-ház egy idősebb férfitagja, Koppány jelentette be igényét. A magyar történelem egyik korszakos sorsfordulója volt ez, annak a kérdésnek kellett Összecsapásuk eredményeképpen eldőlnie, hogy az Árpádok családja, s Őket követve Magyarország milyen ütőn haladjon tovább. Visszasúllyedjen-e a pogányságba, biztosítva a nép széles tömegei számára a jogi egyenlőséget (illetve annak illúzióját), avagy a keresztény vallás támogatásával végrehajtsa a törzsi keretek széttörését, alávetésbe kényszerítse a társadalom elszegényedett elemeit, s létrehozza az osztályviszonyok konzerválásának erőszakszervezetét, az államot. István és Koppány harca az ifjú fejedelem győzelmével ért véget, s ezzel a feudális magyar állam és a keresztény vallás ügye aratott győzelmet a torzsiség és a pogányság felett. E katonai siker napirendre tűzte István uralmának nemzetközi elismerését. Éppen az ezredfordulón kért és kapott koronát III. Ottó német-római császár "kegyéből és biztatására" II. Szilveszter pápától. István a koronázás révén ugyan egész Magyarország királya lett, de korántsem érvényesült még hatalma a Karpat-medence egésze felett. 1003-tól f kezdve, mintegy negyedszázadon át újabb és újabb belháboru- kat kellett vívnia a kelet-magyarorszagi törzsfők (a név szerint . ismert anyaj t nagybátyja Gyula, valamint Ajtony), továbbá talán más törzsi hatalmasságok ellen, a- melyek révén élete vége felé joggal tekinthette magát az Összes magyarok királyának. A Koppány leverésétől Ajtony legyőzéséig eltelt mintegy 30 év alatt István kemény kézzel tett rendet az országban, leszámolt ellenfeleivel. Törvényeket alkotott, amelyek a keresztény vallás kiterjesztését, a kialakuló feudális állam megerősítését, a magántulajdon védelmét szolgálták. ö hozta létre a vármegyéket, amelyek - noha alapvetően megváltozott tartalommal - máig élnek. Pénzt veretett, okleveleket adott ki. Nevéhez fűződik a magyarorszagi egyházi szervezet alapvetése: érsekségeket, püspökségeket, kolostorokat alapított. Joggal illeti meg Istvánt az ál- lamalapitó( minősítés. MÁR ÉREZTE közeli halálát, amikor udvari előkelőitől ígéretet vett, hogy utána Péter fog uralkodni, s intette őket a keresztény hit megőrzésére. Politikai testamentum volt ez, a kereszténységet Magyar- országon meggyökereztető, a feudális állam alapjait megvető király végrendelete. 1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el, abban a bazilikában, amelyet ő alapított. S ha érték is a fiatal Magyarországot súlyos megrázkódtatások az István király halála utáni évtizedekben, alkotása túlélte a válságot. Amikor 1083-ban szentté avatták, ezzel a lépéssel immár a krízisből kilábalt, a megerősödés útján elindult keresztény Magyarország tisztelgett emléke előtt. István már eleteben rendkívüli tetteket végrehajtó, nagy történelmi egyéniség . volt, halála után pedig az a sors jutott neki osztályrészül, ami csak nagyon keveseknek adatik meg: halhatatlan lett. Egy nép tiszteli benne államot létrehozó, egyházat alapitó, a magyarokat a hunok és az avarok sorsától, a megsemmisüléstől megmentő királyát. ,, . . _ . Kristo Gyula Nyolcvanezer dollárt talált a napokban St. Louis, Missouriban egy házaspár. David és Kristen Reker nemrég költöztek uj lakásba, amelynek felújításakor titkos csapóajtóra bukkantak. A rejtekben nyolcvanezer dollárt és különböző nyomdai pénzjegykliséket találtak. A dollárokról kiderült, hogy egytöl-egyig hamisak. A rendőrség azt is megállapította, hogy minden bankjegy tökéletes másolat, és a házaspár minden veszély nélkül felhasználhatta volna a pénzt. A ház tulajdonosa elmondta: az előző bérlő egy nyomdász volt, aki hat évvel ezelőtt meghalt. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Cornell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák * Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese-és hólyagdaganatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk