Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-09-11 / 34. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 11. 1986. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A jövő század energiája Tasnády T. Álmos HIROSIMA 1945 EUROSIMA ??? (Lapunk közkedvelt i nyugateurópai kül- munkatársa, Tasnády Almos nyári vakációját Magyarországon töltötte. Élményeiről két figyelemreméltó tudósítást készített, amelyeket folyamatosan közlünk.) BUDAPEST. Augusztus 6-án, amikor Hirosima és Nagaszaki áldozataira emlékezik a világ, a Felszabadulás-téri aluljáróban fiatalok csoportja zenélt, énekelt a békéről. A járókelők megálltak, hatalmas félkort formáltak, ( ütemes (tapssal kisérték a fiatalok enekét. Nehanyan ismertető lapocskákat osztogattak, emlékeztetőt és felhívást, hogy este 20.30 órakor a téren felfestett árnyékalakokhoz minél többen állítsanak égő gyertyát megemlékezésül es a tömegpusztító fegyverek elleni tiltakozásul. Sötétedett már, amikor az első gyertyalángok imbolyogni kezdtek Budapest szivében. Gyerekek, fiatalok sereglettek ó’ssze a Ferencesek temploma előtt, sokasodtak az apró lángok az aszfaltra pingalt árnyékalakok korul, lobogásukkal vonzották az embereket. Az idősebbek mozdulatlanul, szinte dermedten nézték a kísérteties látványt, érzelmeikről csak az árulkodó könnycseppek tanúskodtak, ahogy a fiatalok, komoly, szinte ritusos mozdulatait figyelték. Az Országos Béketanács Ifjúsági Bizottságának felhívása eredményesnek bizonyult, a csendes emlékezők betöltötték a tágas teret. Az apró lángok mintha a szétosztott ismertető komor adatait villogtatták volna: "A Hirosimára és Nagaszakira 41 éve ledobott amerikai atombombák hatóereje 20-20 kilotonna volt. Azonnal elpusztult mintegy 110 ezer ember. Ma a világon 50 ezer nukleáris töltet áll rendszerben, robbanóerejük nagyobb, mint 20 milliárd tonna hagyományos robbanóanyagé. A Föld népessége 5 milliárd..." Nem Eurosimát - Európát akarunk! - volt a budapesti fiatalok egyik jelszava, s az emlékezés számtalan apró gyertyalángja fényében felvillanó fiatalok, lányok es fiúk látványa, ha csak rövid időre is, de oldott valamennyit a szivünket-értelmünket bénító szorongásból: az elet jogán követeli a legújabb nemzedék a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését, a tartós és biztonságos békét, s ezt a jogot nem lehet semmibe venni! Akkor sem, ha csak gyenge gyertyalángok, komoly arcok, könnyessé vált szemek képviselik a magyar főváros egyik terén augusztus 6-án, az Emlékezés napján. Akkor sem, ha még mindig sokan vannak, ( akik képtelenek megérteni: az emberiség fennmaradása függ attól, hogy nukleáris fegyverektől mentes világban élhessünk! Erre azonban nem csak augusztus 6-an kellene gondolnunk. BÖLCSESSÉGEK KÖNYVÉBŐL Be szánalmas látvány, hogy ez a sok ember mind nemzetisziníi szalaggal vonja körül a húsos fazekát. * Nem! Az emberiség nem arra van ítélve, hogy tehetetlenül üljön a sir fagyos szélén... Hugo Victor Az emberiség fejlődése, továbblépése, energia nélkül elképzelhetetlen. Az energiahordozók iránti igény egyre gyorsabb ütemű. Az úgynevezett fosszilis (olaj, szén) energiahordozók tartalékai nem kifogyhatatlanok. Az energiatermelésben egyre jobban növekvő szerepe van az atommaghasadáskor felszabaduló energia hasznosításának. Igazából még csak "felfutóban" van ez az energiatermelési mód, de máris láthatjuk korlátáit is. Ez a forrás sem kiapadhatatlan. A hasadási láncreakció elvén alapuló erőművekben veszélyes, erősen sugárzó anyagok keletkeznek és ha ezek valamilyen módón kikerülnek az ellenőrzés alól, komoly veszélyt jelentenek a természeti környezetre. Sajnos reaktorbalesetekre az elmúlt években több példa is volt. Az egyre fokozódó energiaigény hosszú távú kielégítésére olyan energia-termelési módszereket kell keresni, amelyek "üzemanyagából" nagy tartalékokkal rendelkezik a Fold. Kívánatos továbbá, hogy az energia- előállítás folyamatában ne keletkezzenek veszélyes sugárzó anyagok, tehát legyen az eljárás környezetkímélő. E mindkét szempontnak megfelel az atomenergia hasznosításának másik lehetséges módja, amikor a hasadásos energia-termeléssel szemben - ahol nehéz atommagok játszanak szerepet - egészen könnyű atommagokat egyesitünk. Ez az úgynevezett fúziós reakció. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében is folynak kutatások a fúziós energia-termeléssel kapcsolatban. E munkáról Szentpé- tery Imre, a magfizikai főosztály vezető- helyettese ad ismertetőt. VÉGTERMÉK: HELIUM-Tulajdonságai nagyon "szimpatikussá" teszik a magfúziós reaktorokat. Miért várat magára e módszer mindennapi alkalmazása?-A fúziós reakciókat nehéz szabályozottan létrehozni, vagyis úgy, hogy a fúzió során hasznosítható energiát termelhessünk. Ennek oka az, hogy a reakcióban résztvevő atommagok egynemű elektromos töltéssel rendelkeznek, tehát a fizika törvényeinek megfelelően természetes állapotukban taszítják egymást. Hogy egymáshoz kellő közelségbe kerüljenek, és a reakció nagy valószínűséggel létrejöjjön, jelentős energiát kell befektetni, hogy a taszítást legyőzzék. Az ilyen állapotú anyagnak a tulajdonságai mar nagyon különböznek a normális gázokétól, ezért megkülönböztetésül az ilyen tulajdonságú anyagot plazmának nevezzük.-Plazma előállítására es hevítésére több módszert is ismerünk. A plazma létrejötte azonban még nem elegendő. Energiatermelésről ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha a reakció során keletkezett energia mennyisége meghaladja a reakció létrehozása céljából befektetett energiát. Ez az állapot akkor áll elő, ha megfelelő meny- nyiségű, forró fúzióra képes plazmát elegendően hosszú ideig sikerül jól hószigetelve együtt tartani. Adott sűrűségű plazmát adott ideig kell a megfelelő, kb. százmillió fokos hőmérsékleten együtt tartani.-Hogyan tudjuk ezeket a rendkívüli körülményeket elemi?-Ez jelenti a legnagyobb problémát. A magára hagyott forró plazma igen gyorsan kitágul, lehűl, hacsak valamilyen módon nem gondoskodnak arról, hogy a kellő ideig együtt maradjon. A már említett igen magas hőmérsékletnek semmilyen földi anyag nem tud ellenállni, elgőzölög és ezzel lehűti a plazmát. Tehát az a feladat, hogy valamilyen "nem anyagi fallal" kell a plazmát együtt tartani. A világegyetemben található fúziós plazmákat - a Napot és a csillagokat - a gravitációs erők tartják együtt. Ez a földi méretekben nem valósítható meg. TOKAMAK REAKTOR-Mit tudnak tenni a kutatók?-A szakemberek között ma az a vélemény uralkodik, hogy a mágneses fúzió kísérletek es ezek között is az úgynevezett tokamak- tipusú berendezéseken folyó kísérletek fognak leghamarabb a fúziós energiatermeléshez vezetni.-Az igen széles körű nemzetközi együttműködésben folyó tokamak-kutatásokat is két fő csoportba lehet osztani. Egyfelől egyre nagyobb méretű berendezések létrehozásával igyekeznek egyre jobban megközelíteni az energiatermeléshez szükséges plazma jellemzőket. Az eddig felhalmozott ismeretek ugyanis egyértelműen arra mutatnak, hogy csak igen nagyméretű berendezésekben lesz lehetséges az energiatermelés. Egy ilyen tokamak-reaktor méretei megközelítik e^y négyemeletes házét, maga a berendezés nagyjából egy- milliard dollárba kerül. így érthető, hogy e költséges irányzatot önállóan csak a világ három gazdaságilag legerősebb országa követheti: Szovjetunió, USA, és Japán. Negyedikként a fejlett európai tőkés országok atomenergetikai szervezete, az EURATOM közös programja tartozik ide.-Magyarországon mintegy tiz éve folynak plazmafizikai kutatások, természetesen viszonylag szerény keretek között. A hazai kutatások természetesen szintén szoros nemzetközi együttműködésben folynak, elsősorban a moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézettel, de számos más kisebb- nagyobb laboratórium mai is. FORDULAT 2000 UTÁN-A magyar kutatók munkája három területre Összpontosul: a hőszigetelést ronto plazmarezgések tanulmányozásara, a plazma és a berendezés fala kölcsönhatásának vizsgálatara, továbbá a plazma fizikai jellemzőinek mérésere szolgáló módszerek fejlesztene. (-Természetes az a kérdés - mikorra várható, hogy a rengeteg munkát és a hatalmas anyagi befektetést jelentő kutatások a kívánt célhoz, a termonukleáris energia- termeléshez vezetnek. Jóslásokra természetesen senki sem vállalkozik, de a kutatói közvélemény úgy tartja, hogy az energia- termelés fizikai demonstrációja, vagyis amikor a forro plazma több energiát termel, mint a fűtésére fordított energia - meg ebben az évtizedben bekövetkezik. Ez azonban még nem energiatermelés. A ( következő lépés a technikai demonstráció, amikor mar a brutto energiamérleg pozitív. Az optimisták ennek bekovetke- zeset az ezredforduló tajara teszik.
