Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-20 / 8. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 20. 1986. TASNADY T. ALMOS: • r. PÁRIZS. A szovjet Pravda első, teljes egészében franciára fordított száma, amely 100.000 példányban jelent meg Franciaországban, néhány órán belül elfogyott. Csupán Párizsban 30.000 példány kelt el ebből a különleges kiadványból. A francia nyelvű Pravda ötlete egy csoport francia újságírónak tudható be, akiket a "Vendredi, Samedi, Dimanche" hetilap fószerkesztöhelyettese, Philippe Jost es az "Option-Auto" főszerkesztője irányított. Jost szerint azzal a céllal, hogy a franciák egy ^alkalommal teljes egészében megismerkedhessenek a sokat idézett szovjet újsággal. A francia újságírók szabad idejükben fordították le a Pravda 1986. január 7-i szamát. Az Egyesült Államokban néhány üzletember kezdeményezése nyomán naponta hozza lehet jutni a Pravda angol változatához. Egy párizsi újságárus úgy tapasztalta, hogy összes vásárlója francia volt, akik kíváncsiságból vették meg a lapot, ugyanakkor sokan azzal a szándékkal, hogy ezt az első példányt emlékül megőrizzék. Az első kiadás minden reményt felülmúló sikere nyomán a megjelenés napján újabb 150.000 példányt rendeltek meg a brüsszeli nyomdában, s abból tízezret Belgiumnak szánnak. A kezdeményezők u- jabb kiadásokat terveznek es az a tervük, hogy amennyiben a francia változat iránt megfelelő érdeklődés mutatkozik, rendszeresen jelentkeznek a Szovjetunióban naponta tizenegy milliós példányban megjelenő Pravda újabb, teljes egészében franciára fordított számaival. Az ujságiró-csoport ötlete mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a francia újságolvasók az eredeti forrásból ismerkedhessenek meg a Szovjet Kommunista Part hivatalos lapjának tartalmával, s az onnan szerzett ismereteiket vethessék egybe a nyugat-európai politikusok állításaival es nyilatkozataival. TORONTO, Ont. 1930-at irtunk. Ez év tavaszán a dolgozókat tömegesen bocsátották el a gyárakból, ami persze nagy felháborodást váltott ki. Egy röplap került a kezembe, amely tüntetésre hívta az embereket a Spadina es Dundas St.-en. En egy szót sem értettem belőle, de voltak, akik nemileg megértették, hogy miről van szó. Elmentünk a tüntetésre, melyet 10 órára hívtak, de már 9 órakor alig lehetett menni a járdán. Amikor eljött a 10 óra minden forgalom leállt. Egy kicsi ember felállt a téglarakásra és beszélni kezdett. Beszédét hatalmas taps követte, de ez nem sokáig tartott, mert a tömeget szétvertek, a szónokot pedig elvitték és egy pár órára bezárták. En is beszaladtam egy kis vendégló'be, amig a hekusok el nem mentek. Mikor kijöttem, a sarkon egy épületnek támaszkodtam és azon kezdtem gondolkozni, hogy mi lesz velem; se munkám, se pénzem. Az igazat megvallva, nagyon el voltam keseredve, amikor egy 35-40 év körüli ember hozzám lépett és a tüntetésről kezdett beszélni. Amikor észrevette, hogy nem ertem az angol szót, megkérdezte, milyen nemzetiségű vagyok. Mikor megmondtam, hogy magyar, mindjárt nyújtotta a kezét és azt mondta, hogy szorítsunk kezet, mert ö is magyar. Azt kerdezte, hogy mit szólok ehhez a nagyszerű történelembe illő tüntetéshez? Mert úgy látom - mondta - hogy maga melyen gondolkozik valamin. Igen - mondtam - azon, hogy eljöttem egy országból, ahol a Horthy-banda éppen igy ütlegelte a népét, mint most itt láttam ebben az országban és attól tartok, hogy ilyesmit többször lesz alkalmam látni. Csak azt nem tudom megérteni, hogy amikor a franciák es angolok megnyerték a háborút és minden költséget fizettek, akkor itt még sincs munka. Erre a honfitárs ezt mondta: Kedves honfitársam, ahhoz, hogy ezeket a dolgokat megértsük, politikai tudásra van szükség. En kó'zbeszóltam, s kérdeztem, hogy mi az a politika? Erre ő egy kicsit elmosolyodott és igy szólt: Ahhoz, hogy politikailag tudjunk gondolkodni, politikai irodalmat kell olvasni. No - mondtam erre - hol van és hogy néz ki az a politikai irodalom? Nalam van egy újság - mondta Ő - aminek az ara 5 cent. Mikor sokalltam, akkor azt mondta, hogy odaadja ingyen is, ha megigerem, hogy elolvasom többszőr, nemcsak egyszer. Az újság neve Uj Előre volt. En ezt a lapot nemcsak egyszer olvastam el, hanem addig, amig szét nem rongyolodott. Ennek a lapnak köszönhetem, hogy ezt a rövid történetet papírra tudom vetni. Persze tudom, hogy nem irok helyesen, de ez nem az én hibám, hanem az első világháború hibája, mert a 300 gyerektől elvitték a tanítót a háborúba és másikat nem adtak helyette. Minket kihajtottak a mezőre, nem sokat törődtek azzal, hogy^ tudunk-e Írni, vagy olvasni. 22 éves koromban jöttem Kanadába. Amikor olvasom a lapban a Puszták Népe cimíí regényt, az nekem cseppet sem uj, vagy meglepő, mert én is abban nőttem fel. Ezért * minden részét elolvasom. A mostani lapunk, amelynek elődje volt az Uj Előre, és a Kanadai Magyar Munkás és farmer lap, melyet később megrendeltem, voltak azok, melyek engem a kanadai demokratikus szervezethez vezettek, ahol tóbb progresszív irodalomhoz jutottam. Ezekből megtanultam, hogy mi is az a-politika. Köpi Sándor MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein ComeU-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110 45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS-ELŐZETES BEJELENTÉSRE:' Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk. Cserbenhagyás n. íme a lista: a kormánytisztségviselők rettegtek a gondolattól, hogy zsidó menekültek ezreit Amerika partjaira zúdítsák, különösen, amikor még amerikaiak részére sincs munka. A fasizmus megbékítését ("appeasement") prédikáló belföldi erők, hevesen anti-szemi- ták, erős nyomást gyakoroltak Roosevelt- re, aki aggódott, hogy szenet ne dobjon a lángoló tűzre. Szabotázs folyt a State Departmentban, ami a zsidók szenvedéseinek még a jelentését is ellenezte. Amerika közvéleménye csak lassan adott hitelt a náci atrocitásokról szóló híreknek. Az amerikai "izoláció" visszahökölt Európa ügyeibe való bekeveredéstől. Az amerikai zsidóság vezetői mérsékelték a dolgokat, es inkább a színfalak mögött igyekeztek működni. Volt még két másik okozó is Az egyik, amit Wyman nem említ, hogy a 30-as években anti-fasisztának lenni automatikusan azt jelentette, hogy "kommunista". Emiatt zsidó és más vezetők vonakodtak tevékenyen anti-fasiszta álláspontot tanúsítani, mégha mégoly anti-Hitler nézetet vallottak is. Végül egy körülmény, amely sok kárt okozott, amit Wyman is említ, csak azért, hogy félretolja: hivatalos cionista körök azt követelték, hogy minden törekvés az európai zsidók megmentésére alarendeltessék a Palesztinába, és csakis Palesztinába való kivándorlásnak. Volt meg egy másik okozó is, bár ezt csak ritkán lehet hallani: nem minden európai zsidó volt hajlandó kivándorolni mindaddig, amig valami lehetőség volt a fasisztákkal megegyezésre jutni. Zsidó üzleti körók "alkudoztak" Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban, amig azután már túl késó' volt. Wyman ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdés világos. A zsidókat meg kellett menteni, de a Roosevelt-kormány nem annyira süket füleket tanúsított, hanem azt javasolta, hogy a zsidók megmentésének legjobb módja a háború megnyerése. De Wymannak nem ez az álláspontja. O arra utal, hogy a háború központi jelentősége az európai zsidóknak a megmentése és minden más megfontolás ennek rendeltessék alá,' igy a Roosevelt kormányt vádolja, csakúgy, mint a zsidó közösség vezetőit, amiért nem ezt teszik hivatalos politikájukká. Az egesz könyv aprólékos összegezése különböző csoportok igyekezetének, hogy elnyerjék Roosevelt figyelmét, zsidó csoportok egyenetlenségeinek, amerikai antiszemitizmusnak, keresztény gondatlanság és közömbösségnek, politikai párviadaloknak, és hogy a sajtó mi módon kicsinyítette az atrocitásokról szóló hireket. Nem vádolja Rooseveltet azzal, hogy antiszemita, csakhogy nem volt elég tudatos mindent felülmúló erkölcsi kötelezettségéről megmenteni a zsidókat, legelőször is. Még igy is, "bár szegényes volt az amerikai mentő akció, jobb volt, mint az angoloké', az oroszoké vagy a többi szövetségeseké." Hozzáteszi még, hogy könyve - bár bírálja az amerikai zsidó' vezetőket - ezt a bírálatot vonakodva teszi. Valóban, a végén oda lyukad ki, hogy senki sem hibás. Ezek szerint úgy látszik, hogy hat millió zsidó veszett oda Németországban, mert akkor Amerika eppen másfele nezett. Vágó Oszkár (folytatjuk) TÁMOGASSA HIRDETŐINKET! A PRAVDA FRANCIAORSZÁGBAN / o i , Pénzügyi nehezseggel küzd az ország egyik legtekintélyesebb havi folyóirata, a "TIME". 136 alkalmazottat bocsátottak el es tervbe vették újabb 52 menesztését. A vállalat vezetői elhatározták, hogy nem vesznek fel uj alkalmazottakat. 52 millió dollárral akarják csökkenteni az alkalmazottak fizetésére előirányzott összeget.
