Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-13 / 7. szám

Thursday, Feb. 13. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Lelki ismeretlenség REAGAN KOLTSEGVETESE Az azbeszt munkások ezrei betegszenek és halnak meg hosszú évek óta, miután az azbesztgyárban dolgoztak. Egy nagy tehetségű újságíró, Paul Brodeur, "Outrageous Misconduct" cimú könyvében részletesen leírja az azbesztipar felelősségre vonásáért folyó hosszú küzdelmet. Nehéz ennek a közegészségi problémának a nagyságát felmérni. Huszonegymillió amerikai munkás volt kitéve 1940-től 1980-ig inzulálásból vagy más építkezési anyagból eredő mikrosz­kopikus azbesztfoszlánynak. Ezek a fosz­lányok a tüdőbe besziva igen sok munkás­nál rákot okoztak. A huszonegy millió mun­kás közül a legjobb számítások szerint a századfordulóig 8-10 ezer fog meghalni évente azbesztbetegségben. Brodeur bírósági és nagyvállalati doku-, mentumokből és interjúkból kimutatja, hogy az azbesztipar és különösen a Manville Corporation, legalább már a harmincas évektől kezdve tudott az alkalmazottaira és vevőire kiható veszélyről, de ennek tudatában ezt eltitkolta. Éveken át a gyáro­sok úgy érveltek, sokszor sikeresen,, hogy az ipari orvostudomány nem volt eléggé előrehaladott ahhoz, hogy az azbesztózist 1960-ig megállapíthatta volna. Nem lehet o'ket felelősségre vonni, amiért nem figyel­meztették munkásaikat. A könyv érdek- feszito lényege abból áll, ahogyan az áldo­zatok ügyvédei a gyárosok bonyolult ér­velésein keresztülhatolva lerombolták ezt a védelmet. Az ügyvédek olyan hata'- sosan dolgoztak, hogy a bírósági esküdt­székek nemcsak kártérítést, hanem sok százezer dollárra menÓ büntetéseket is megítéltek. A könyv Írójának hősei az ügy­védek, akik elvállalták az áldozatok ügyeit és egyre több esetben meg is nyerték azo­kat. Nem hires, és többnyire nem a neves u.n. "ivy league" egyetemeket végzett ügyvédek ezek, hanem olyanok, akik egy­szerű, mindennapi ügyeket intéznek. Sokan csak kedvező ítélet esetében kérnek hono­ráriumot. Ward Stephenson fáradhatatlan igyekezete indította meg a Manville cég véget nem érő bajait. Ó fejlesztette ki azt a stratégiát, írja Brodeur, amivel a "sérelmi perek legnagyobb áradata indult meg az ameriki igazságszolgáltatás tör­ténelmében." Az azbesztgyarosok kb. 60 millió dollárt fizettek ki karteritesekben 1982 végéig es ez a számítások szerint idővel 40 mil­liard dollárrá is felmehet. A Manville a csődtörvények vedelme alatt keresett védel­met. A könyv nemcsak a gyárosokat, hanem a hirlapokat is vádolja, közöttük a New York Times és a Washington Post napilapo­kat; ezeknek cikkei arról tanúskodnak, hogy olyan dolgokról írnak, amikhez nem értenek és amikről nagyon keveset tudnak. Több szenátort, ko'zöttűk Gary Hart, Colo- rado-i demokrata szenátort sem tüntet fel jő színben. Hart szenátor, akinek álla­mában van a Marville cég központja, olyan javaslatokat ny ’ .ott be, amelyek kimen­tenék az azbe ’tgyárakat olyan módon, hogy betiltana k bírósági eljárásokat és ehelyett egy kevésbe hatásos, részben adókból finanszírozott kártérítési rendszert állítanának fel. A bonyolult 1 rteritési perek még min­dig folyamatban vannak. Az azbesztfosz­lányok ártalmainak kitett 21 millió munkás közül senki sem tudja, ki lesz a következő áldozat. W GOINS TD MEET TUE GCALS PORTUS GJ2*MM- RUPMAN * H0LUN65 BUDGET CUTS'" ÄND I AM GOINS iDPoiTwrrvour SACRIFICING OUR NATIONAL DEFENSE'" w ANDI AM GOING topottwituout RAISINS TAXES'" AREN'T WE? Nehéz megfelelő szavakat találni Reagan elnök költségvetési javaslatának jellemzé­sere. Meg a "könyörtelen" sző talán elég­telennek bizonyul. Az idős polgárok kórházi ellátására elő­irányzott összeget már eddig is annyira megnyirbálták, hogy egyre több idős bete­get bocsátanak el a kórházakból, bár nin­csenek olyan állapotban, hogy nélkülözhet­nék a kezelést. Reagan elnök most azt javasolja, hogy a Medicare- és Medicaid- re költendö összeget csökkentsék 70 bil­lió dollárral az elkövetkező három eszten­dő folyamán. Ugyanakkor javasolja a hadikiadások állandó emelését. 1987-ben 311,6 billió dollárt javasol költeni hadikiadásokra, ami egyedül 33,2 billió dollár emelkedést jelentene. 1991-ben 395,5 billió dollárt javasol köl­teni a hadikiadásokra. A Medicare és Medi- caid-re előirányzott összegek csökkenté­sével egyidöben minden népjóléti kiadás lényeges levágását javasolja. A közoktatás­ra előirányzott 9 billió dollárt 6,8 billió dollárra akarja csökkenteni 1987-ben, 5,6 billióra 1991-ben. A farmereknek nyújtott segítséget a jelenlegi 25,9 billióról 19,5 billióra csökkentené 1987-ben és 11,4 bil­lióra 1991-ben. A tömegközlekedésre elő­irányzott összeget leszállítaná 3,5 billió­ról 3,4 billióra a jövő évben; 2,4 billióra 1989-ben es 1,6 billióra 1991-ben. *** Casper Weinberger hadügyminiszter támogatja Reagan elnök javaslatát a hadi­kiadások emelésére. Elitélte azokat, átok azt mondják, hogy támogatnak egy erős nemzetvédelmet, de azután jóváhagyják a katonai költségvetést, de nem a népjó­léti kiadások csökkentését. Most, amikor tárgyalások folynak Genf- ben a fegyverkezesi verseny megállításá­ról, a hadifelszerelések csökkentéséről, az atomfegyverek végleges felszámolásá­ról, Reagan, Weinberger, stb. egyre nagyobb Összeget akar fordítani a hadikiadásokra. *** Megvolna hát a reagani (kóltség)vetés! Vajon mi és milyen lesz az aratás? WASHINGTON ES LINCOLN Februar középén az amerikai nép törté­nelme két kiemelkedő hőse, Washington és Lincoln emlékének adózik, születésnap­juk évfordulóin. Mindketten sorsdöntő időkben kerültek a nemzet élére és irányították annak törté­nelmét a haladás, fejlődés irányába. Washington első ízben törte el a láncot amely addig népek millióit tartotta gyar­mati elnyomásban, függésben. Lincoln, a rabszolgaság intézményének borzalmát szüntette meg, megnyitva az ajtót az amerikai fekete nép egyenjogú­sága számára. Bár e nemes cél napjainkig még mindig nem valósult meg teljesen, kétségkívül korszakalkotó tény maradt történelmünkben. A mai washingtoni veze­tés ügy tiszteli meg Washington és Lincoln emlékét, hogy a Sawimbi és a "kontra" ellenforradalmárokat Amerika e nagy em­bereivel erkölcsileg egyenrangú személyek­nek minősíti. Vajon mit szólna ehhez Washington és Lincoln, ha élnének? WASHINGTON,D.C. A Tengerészeti Hi­vatal (Navy) engedélyt adott a General Dynamics Vállalatnak, hogy ismét pályáz­hat üj rendelésekre, bár újabb visszaélést fedeztek fel a vállalatnál: a munkások blokkolólapjának (time card) meghamisí­tását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom