Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-06 / 6. szám

Ki a felelős a nyomor terjedéséért ? Az ország fővárosában, Washingtonban tartották meg ez évben az ország polgár­mestereinek évi összejövetelét. Ernest Morial, New Orleans polgármes­tere hangoztatta a megjelentek véleményét, amikor ezt mondotta: "A Gramm-Rudman törvény leple alatt egyre számosabb társa­dalmi juttatást semmisítenek meg, mely a nyomor terjedését eredményezi." "Van számos más lehetőség a szövetségi deficit csökkentésére - folytatta Mr. Morial - mint adóemelés a dúsgazdagokra, a kül­földi országoknak nyújtott támogatás es a hadikiadások csökkentése." "Eddig már 11,7 billió dollárt vontak el társadalmi juttatásokból és újabb 50r60 billió dollár csökkentést helyeznek kilátás­ba." A szövetségi kormányt kritizálta eles szavakkal John Jacob, az Urbar Liga elnö­ke is, amikor ezt mondotta: "Milyen gazda­sági fellendülés az, mely állandóan emeli azok számát, akik nyomorban élnek, akik hajléktalanná válnak, vagy elvesztik munka- alkalmukat?" Jacob azzal vádolta a-szövetségi kormányt, illetve Edwin Meese igazsagügyminisztert, hogy meg akarja vonni a fekete néptől mindazokat az előnyöket, melyeket küz­delmek árán értek el az utolsó pár évti­zedben. . I • ■ < . I Jacob elitelte a szövetségi kormányt azért is, mert elvonja az államoktól és a városoktól a támogatást lakások építésé­re, kis és közepkeresetüek részére. Az ország polgármesterei követelik a Gramm-Rudman törvény visszavonását. Újabb lépés - hátrafelé Nem mondunk újat, amikor rámutatunk arra, hogy százezrek vesztették el munka- alkalmukat a külföldről exportált árucik­kek miatt. Miután oly sok munkást érin­tett ez a folyamat, a szövetségi kormány kénytelen volt százezrek segítségére menni. Törvényt iktattak be, mely heti keszpenz- segélyt volt hivatva nyújtani mindazoknak, akik munkájukat ilyen módon elvesztettek. Százezrek közül csupán néhány ezren (10-15) élvezték e kedvezményt. A Reagan kormány Munkaügyi Hivatala úgy értelmezi e törvényt, hogy a heti kesz- pénzjuttatás 1985. december 19-én végét­ért. Most már több százezer munkanélküli közül egyetlen egy sem kap készpénztámo­gatást. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St-, New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hólyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk. AMERIKAI MAGYAR SZÓ SZEMLE Javult Szegedi Molnár Géza állapota BUDAPEST. Szegedi Molnár Géza parodis- ta művésznek, a karácsony előtti schwe- chati terrorista merénylet súlyosan sebe­sült áldozatának állapotát orvosai a kórhá­zi ápolás harmadik hetében jónak Ítélik. Szegedi, több más társával- együtt Amerikai körútra készült. A beteg tál van a közvet­len életveszélyen, a kezelés alatt nem léptek fel szövődmények, fizikai erőnléte jó, s az elmúlt napokban hangulata is lénye­gesen megjavult. , ,, Amennyiben állapota - amint remelhetó - továbbra is hasonló mértékben javul, sor kerülhet egy hosszabb rehabilitációs kezelésre. A Magyar Állami Biztositó mar közölte, hogy vállalja a Gráz melletti gyógy­intézetnek fizetendő költségeket is; Oszt­rák részről eddig nem történt utalas arra, hogy a schwechati merénylet akár osztrák, akár külföldi sebesültjeinek gyógyítási, rehabilitációs költségeit vállalnák. Nem olyan egyszerű f I . . - i Vannak törvényhozók, akik a szövetségi kormány deficitjét egy látszólag egyszerű lépessel akarják részben megoldani. Azt javasolják, hogy vessenek- ki egy tiz dollá­ros vámot minden külföldről behozott hor­dó olajra. 1985-ben naponta 4,8 millió hordó olajat hoztunk be külföldről. Ez azt jelenti, hogy ha a tiz dolláros vámot törvényre emel­nék, evente 18 billió dollár jövedelemre tenne szert a szövetségi kormány. A vám életbeléptetése esetén az országon belül termelt olaj ára azonnal emelkedne, miu­tán az olajvallalatok kihasználnák ezt a lépést saját érdekükben. Az olaj árának emelkedésével a gáz és a szén ára is emel­kedne, ami megdrágítaná a termelést min­den vonalon. Ez a lépés minimum két szá­zalékkal emelne az inflációt. Az amerikai gyártmányok és termékek árának emelkedése még a jelenleginél is kedvezőtlenebb helyzetbe hozná az ameri­kai ipart és mezőgazdaságot a világpiacon. A minap kiadott hivatalos jelentés szerint 1985-ben 148 billió dollárral többet vásá­rolt az ország külföldön, mint amennyit eladott £l világpiacon. Az olaj vámjának 10 dolláros emelése tehát - konzervatív számítások szerint - újabb 500.000 mun­kanélkülit eredményezne. Mindez azt bizonyítja, hogy a szövetségi kormány példátlanul nagy deficitjét- nem lehet olyan "könnyen" elintézni. Az egyet­len kiút, hogy a kongresszus módosítsa a jelenlegi adótörvényt. 1981-ben Reagan elnök 750 billió dol­láros adőengedményt adott az ország nagy- vallalatainak. Ezt kell visszavonni. A tör­vényhozók nagy része tisztán látja a prob­lémát, de politikai meggondolásokból nem hajlandók ilyen lépésre. A Fehér Háztól várják a kezdeményezést. Ha Reagan el­nök hajlandó, a kongresszus többsége támo­gatni fogja. Az elnök azonban ellenzi ezt a tervet, elsősorban azért, mert nem akar­ja megadóztatni a nagyvállalatokat, más­részt, mert ez a lépés csapást mérhet a republikánus szenátori jelöltekre a novem­beri választásokon. így a szövetségi kormány egyre emel­kedő deficitjének problémája megoldat­lan marad. L. I. Thursday, Feb. 6. 1986. Válságban az Eastern Légi Vállalat Az ország egyik legnagyobb légi válla­lata, az Eastern, súlyos pénzügyi válsággal küzd. Két és fél billió dollar adóssága van. A válságot a vállalat vezetői a 41.000 alkalmazott rovására akarják megoldani. Nem kevesebb, mint 20 százalékos bércsök­kentést követelnek az alkalmazottaktól. Ezzel egyidőben önkényesen elbocsátanak 1.100 főnyi személyzetet es a megmarad- takkal óhajtják elvégeztetni a munkát. Tárgyalások folytak a vállalat és a piló­ták megbízottjai között, de a két fél kép­telen volt elfogadható egyezményre jutni. A tárgyalások zátonyra futásától 30 napra, a pilóták sztrájkba lephetnek. A bankárok, akik a kölcsönöket folyósí­tották most követelik, hogy a vallalat lép­tessen életbe béresükkéntést február 25-ig. Azzal fenyegetőznek, hogy ha nem jön létre egyezmény e határidőig, csődeljárást indítanak a vallalat ellen. Minden bizonnyal ezt az ultimátumot azért küldték a vállalatnak, hogy nyomást gyakoroljanak az alkalmazottakra és enged­ményeket csikarjanak ki tőlük. Ha az Eastern Vállalatnak sikerül a 20 százalékos bérlevágás, semmi kétség az iránt, hogy a többi légi vállalat is ilyen engedményeket követel majd alkalmazot­taitól. Dr. David A Hamburg a Car­negie Alapitvám elnöke es Yevge­ny P. Velikov a Szovjetunió Tudo­mányos Egyete­mének alelnöki irta ala az egyez­ményt. A tárgya­lásokat és az egyez­mény aláírása támogatta az US/ külügyminisztériuma és a Szovjetunió kormánya. A tárgyalások során felszínre került az a tény, hogy a szovjetben elemi, közép és felsöiskolás tanulók alaposabb kiképzést kapnak matematika és a tudo­mányok terén. Az amerikai tanulóknak viszont több alkalmuk van a komputer használatának elsajátítására. A tárgyaló felek jelentős időt töltöttek azzal, hogy miként lehet a tanítókat u^y kiképezni, hogy megtaníthassák a tanuló­kat a komputerek használatára. A Szovjetunió 4.000 komputert vásárolt Japántól, mely lehetővé teszi, hogy meg­kezdjék a kidolgozott programot. Ez a 4.000 komputer természetesen teljesen elégtelen ahhoz, hogy a 90 millió szovjet tanuló megismerkedjen a komputerrel. Az Egyesült Államok 40 millió tanulójának sokkal több komputer áll a rendelkezésére. A két ország megbízottjai a létrejött egyezményt ki akarják terjeszteni más államokra is. Tervüket az 1986 nyarán, Bécsben tartandó összejövetelen fogják előterjeszteni. 4. US-USSR egyezmény Egyezmény jött létre a new yorki Car­negie Corporation és a Szovjetunió Tudo­mányos Egyeteme között, miként használ­ják a komputereket a közép- es felső isko­lás gyermekek ______________________ nUrt n_ rl

Next

/
Oldalképek
Tartalom