Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 5. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 30. 1986. ff Óhazai körkép •>lag var—amerikai ctjyültniűküdési írrv i i ii Washingtonban januar 15-en alairtak a magyar-amerikai kulturális, oktatási és műszaki-tudományos együttműködés újabb két évre szoló munkatervet. Az okmányt, amely a cserekapcsolatok további bővítését irányozza elő, magyar részről dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaság (\vashingtoni nagykövete, amerikai részről Marvin I. Stone, az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatalának igazgatóhelyettese irta al». Adidas—Budapest Kft. Vegyes vallalat alapításáról Írtak alá szerződést minap a Duna Intercontinental szállodában az NSZK-beli Adidas cég, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Tricotex, a Hungarocoop és az Artex képviselői. Az Adidas-Budapest Kft.-t 30 millió forintos törzstőkével hozzák létre, ( amelyben a magyar vállalatok 49 százalékos, az Adidas pedig 51 százalékos hányaddal részesedik. A vegyes vallalat megszervezi a Magyar- országon értékesítendő Adidas-cikkek negy- kereskedelmét, s a belvárosban saját boltot is nyit. Az üzletben az Adidas termékek széles választékát mutatják be és árusit- jak. * HARANGJÁTÉK szol delben es este hatkor Kőszegen^ a varos plebániatemp- lomának tornyából. A toronyéra egy-egy alkalommal egy perc negyven másodpercig szólaltatja meg Haydn Sámson cimu operájának egy motívumát. ORBÁN BALAZS (folytatás a 6. oldalról) Orbán Balázs nem tartozott a század azon férfiai közé, akiket a történelem fontos alakítóiként tartunk számon. Ebből a nézőpontból mellékszereplő volt, mégis olyan történelmi figura, akinek alakja nélkül egy teli színnel fakóbb volna a kor. Ezért lenne tanulságos jobban látni életének két utolsó évtizedét, aminek megrajzolásával még adós a kutatás. Anekdoták sokasága fűződött a különc szokásoktól nem mentes, öregedő legényember figurájához, akinek daliás, férfias külseje mindenütt magára vonta a figyelmet, ahol csak megjelent. Mikszáth parlamenti kapcsolataiban is föltűnik a rendíthetetlenül ellenzéki "csontbáró". Az anekdotákat a barátok és ismerősök nem késtek mindjárt halála után összegyűjteni és kiadni. Közéleti szereplésének emleke halványodott el legelőbb. A személyes megjelenés varázsa, amiről annyit írtak az ót ismerők, erősebbnek bizonyult, apáról fiúra szállva halványan még ma is él. De elevenen megmaradtak a müvek, és ezek közül is mindenekelőtt "A Székelyföld" leírása. Orbán Balázs mindvégig történésznek tartotta magát, halálakor mint történészt búcsúztatták. Pedig önálló történettudományi munkát alig irt, es ezek is az évek múlásával gyorsan vesztettek értékükből. Nem úgy "A Székelyföld" leírása, amelynek az idővel együtt éppen a történeti forrásértéke öregbült. Ebben sem az altalános história, hanem a helytó’rtenet, a helyrajz, és a művészettörténet a fontos történetírói teljesítmény. KURCZ BÉLA (BUDAPEST): Anyanyelvűnk kertésze: LŐRINCZE LAJOS BESZÉLGETÉS A 70 ESZTENDŐS PROFESSZORRAL Lorincze Lajos professzor ur nevet ismerik, személyét megbecsülik öt földrészén mindenütt, ahol magyarok élnek. Tavaly ősszel, november 24-én töltötte be 70. életévét. Ez alkalomból a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az Allami-dijas nyelvésznek, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete tudományos tanácsadójának több évtizeden át kifejtett, kiemelkedő tudományos kutatói, nyelvművelő és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta, amelyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben adott át. A Veszprém megyei Szentgál szülötte LÓrincze Lajos, izes beszédének mindmáig hordozója. A hires pápai kollégium, majd az Eötvó's-kollégium neveltje. Már diákkorában különböző lapok munkatársa, szerkesztője volt. Egyetemistaként pedig szak- dolgozatot irt faluja -dűlőneveinek magyarázatáról. A névtan és nyelvjáráskutatás volt első szakterülete. Pályája a Magyarságtudományi, a Néptudományi, majd a Nyelvtudományi Intézetbe vezette, s har- mincvalahány évesen az Akadémia akkor alakult nyelvművelő bizottságának titkára lett. E minőségében került közelebbi barátságba Kodály Zoltánnal, aki arra biztatta később, újítsa fel a nagy előd, Halasz Gyula Édes anyanyelvűnk cimu rádióműsorát. Egyharmad évszázada immáron ennek! S azóta hétről hétre fáradhatatlanul megszólal a rádió hangszórójából, tanítva, okítva egy egész ország lakosságát. Tudós, címzetes egyetemi tanár Lorincze Lajos, ám hatásának, varázsának és páratlan népszerűségének titka eppen az, hogy amikor beszel, jo barátként szél hozzánk. Egy ízben igy nyilatkozott: "A nyelvművelőnek olyan kertésznek kell lennie, akinek igen elmélyült biológiai, természet- tudományi ismeretei vannak; olyan, elméletileg felkészült orvosnak kell lennie, aki kötözni is, operálni is mesterien tud." LÓrincze Lajos ilyen kertésze anyanyelvűnknek es orvosa talán valamennyiünknek. Az elmúlt év végén budai otthonában látogattuk meg, hogy megkérdezzük tőle:-Hogy érzi magát LÓrincze professzor 70 évesen?-Köszönöm - jól. Az egészség - e hetven évhez viszonyítva - elég jó, a munkakedvem: töretlen. Mi kell még egyéb? Azt gondolják, s mondják is sokan, hogy minek most már dolgozni, eljött a jó pihenés ideje. Nagyokat kell sétálni, játszani az unokákkal... Csak az a baj (ha egyáltalán bajról lehet beszélni), hogy a feladatok száma egyáltalán nem csökkent azzal, hogy nyugdíjas lettem. Egy postás vagy vasutas, vagy egyéb tisztviselő, hivatalnok megteheti, hogy nyugdíjba lépése után felé se néz többé a munkahelyének. Úgyis elege van belőle. De mit hagyjak abba én? A rádió- előadásokat? Képtelenség! Ha már harminc- három éve "szól" az Édes anyanyelvűnk, ne hallgasson el még néhány évig, amig még bírom a munkát. S anyagot igazán eleget ad ehhez a műsorhoz az élet, s mindig jönnek újabb meg újabb kérdések, amelyekre válaszolni kell, hol levélben, hol nyilvánosan, a rádióban. De a Magyar Nyelvőr szerkesztéséről se mondhatok le egyelőre. Ez ma a legidősebb nyelvészeti folyóiratunk, ezt is több, mint három évtizede Elnöki beszámoló Veszprémben szerkesztem. Vállalnom kell, vállalom is a munkát a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban, mint a magyar nyelvi választmány elnöke. S visszavonulhatok-e az Anyanyelvi Konferencia feladataitól?-Professzor ur kezdettől fogva az anyanyelvi mozgalom egyik szellemi irányítója, nagytudásu, fáradhatatlan vezetője. Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnökeként milyen érzelmekkel tekint az V. veszprémi konferenciát követően a jövőbe? Mire számíthatunk? Hiszen az idő - mindannyian tudjuk - sajnos ellenünk dolgozik.-Az Anyanyelvi Konferencia feladata, hogy segítséget nyújtson a határainkon kívül élő magyaroknak nyelvük megőrzésében, ápolásában, tovább adásában, átörökítésében. Ez az intézmény már másfél évtizede működik, s a veszprémi összejövetelen örömmel állapíthattuk meg - kintiek és hazaiak egyaránt -, hogy a régi gondokon, nehézségeken, amelyek mozgalmunk első éveire jellemzőek voltak, ma már túljutottunk. Kiadványaink, nyelvi táboraink, iskoláink jól szolgálják azt a nagy célt, amelyet közös megegyezéssel magunk elé tűztünk. Igen, az idő valóban ellenünk dolgozik, a szórványban élő kisebbségek az idők folyamán valóban nyelvet váltanak, ezt példázza a történelem. De kitartó, közös, áldozatos munkával meg lehet állítani ezt a folyamatot úgy, hogy a befogadó ország nyelvet kifogástalanul ismerve és használva a szólok, nagyszűló'k nyelvét, egykori hazájuk kultúráját se feledjék el a következő nemzedékek... Megjelent az 1986-os MAGYAR ÉVKÖNYV Sok színes olvasnivalóval, érdekességgel, 160 oldalon Ara: 5.- dollár Megrendelhető: ( AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 Street New York, N.Y. 10003.
