Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-26 / 26. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 26. 1986. Világkemping Debrecenben Beszélgetés Dr. Menyhárt Ádámmal, Magyar Camping és Caravaning Club főtitkárával az augusztusi nemzetközi találkozóról. Nagy vendégfogadásra készülődik Hajdu- Bihar megye: augusztus első tiz napján a Debrecenhez közeli yekeri-tó pártján lesz a kempingezők világtalálkozója. Az esemény előkészületeiről, a nemzetközi és hazai kempingezés fejlődéséről beszél­gettünk dr. Menyhárt Ádammal, a magyar táborozok egyesületének főtitkárával. EURÓPAI ATLAG SZERINT-Minek köszönheti növekvő népszerűsé­gét a turizmusnak ez a formája?-A kempingezés életforma, a szabadban eltöltött (ido sajátos, kötöttségektől men­tes formája, amely rengeteg alkalmat ki­nél emberi kapcsolatok megteremtésére. Aki teheti, menekül a városból, sok^n úgy, hogy létrehozzák valahol ugyanazt, amit otthon hagytak, ami elöl menekülnek; mások viszont - igy a kempingezők is - az ottho­nitól merőben eltérő feltételeket keres­nek. A kempingezést sosem próbálok véle­ménye a sátorozásról meglehetősen negativ. Én meg azt mondom: kempingbe csak az menjen, aki jól megfér másokkal, mert ott nyitott az elet, a sátorból nemhogy a hangos, de még a halk beszéd is kihal- lik. A kempingezéskor az ismeretségek alkalmi jellege ellenere éppúgy kölcsönösen kisegítik egymást, mint teszik azt a szom­szédok a hétvégi telkeken. Sajátos magyar hiba az is, ho^y kévés helyen csináltunk komplex szállasválasz- tékot, azaz szállodát, motelt, kempinget együtt. Pedig igy lényegesen olcsóbb lenne az infrastruktúra, s jobban megérne kem­pingeket epiteni. Tudtommal két ilyen komplex szállásegyüttes épült ki hazánk­ban, Miskolctapolcán és Zalakaroson, alpi van kemping, nyaralóházas telep es szál­loda. SZÍNES programok-A világtalálkozó nyomán tálán nagyobb figyelmet kap kempinghálózatunk. A szem­léletváltozás pedig bizonyára egyesületük mostani munkáján is múlik. Hogyan készül­nek a jeles eseményre? (-A Vekeri-tó melletti kempingünk három- csillagos, és ezer ember befogadására ké­pes. BÓviteni kell tehát. Ez elképzelhetet­len lenne az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal es a megyeszékhely tanácsának támo­gatása nélkül. Az a környék, ahol kemping van. a debreceniek szívesen látogatott kirándulóhelye. A bővítéshez most kiépülő infrastruktúra később sem vesz kárba, hiszen megteremti egy régóta várt ifjúsági tábor és egy kulturált kirándulóközpont alapjait. A különféle szolgáltató konténe­reket pedig a világtalálkozó végeztével különféle kempingek kapják meg. Ezer méter mélységű kút készült, vize 72 fokos, bőséggel ellátja majd a tábort. Vendégeink jó előre idegenforgalmi kalauzokat kapnak, utvonaltérképet, gyakorlati tudnivalók részletes ismertetését. Nagyon színes, az ország sokarcúságát bemutató progra­mokat szervezünk számukra, elvisszük őket kirándulni a nemzetközig idegenforga­lom előtt fehér foltoknak számító ország­részekbe is, igy a FelsÖ-Tisza-vidékére, Zemplénbe. így aztán - jóllehet időpontja egybeesik a hazai idegenforgalmi csúccsal - a találkozó a tumultust nemigen fokozza. . .......................................Fejér Gyula ms jamísa n simisit mamim» BUDAPEST. Az erőszakos bűncselek­mények egyre hevesebb indulatokat vál­tanak ki a közvéleményben; sokakat fog­lalkoztat a mindinkább társadalmi problé­mává való alkoholizmus; gyakori beszéd­téma a társadalom perifériáján élők önma­gukra és másokra is káros életmódja, és zavarja a közhangulatot az öngyilkosságok feltűnően nagy száma. Sokan teszik fel a kérdést: mik e káros jelenségek kelet­kezésének okai? Mennyiben felelős értük a társadalom, és mit kell tennünk ellenük? A kutatások a közhangulattal összhangban arra utalnak, hogy olyan társadalmilag káros jelenségek, mint például az öngyil­kosság, az alkoholizmus, a bűnözés, amelye­ket másokkal együtt a társadalomtudomány Összefoglalóan társadalmi beilleszkedési zavaroknak, elhajlásoknak nevez, a het­venes évek végétől mind aggasztóbb társa­dalmi problémákká váltak. Tudomást kell tehat vennünk a beilleszkedési zavarokról, mar csak azért is, mert ezek a már - saj­nos - tömegesen előforduló jelenségek közvetlenül vagy közvetve a társadalom szinte minden rétegét és csoportját érin­tik. E beilleszkedesi zavarok terjedese bizo­nyos fokig váratlanul érte a magyar tár­sadalmat, és már csupán ezért sem tudtunk időben felkészülni kezelésükre, igy gyakran utólag és késve reagáltunk jelentkezésükre, es egységes, átfogó programot sem tudtunk meg kidolgozni leküzdésükre. Korábbi il­lúzióink foglyaként ugyanis sokáig azt feltételeztük, hogy a szocialista átalaku­lás és ennek nyomán a( lakosság anyagi ellátottságának és kulturális színvonalának számottevő javulása mintegy automati­kusan elvezet a nemkívánatos társadalmi jelenségek - köztük a beilleszkedési zava­rok - hatógyökerenek szűküléséhez, majd teljes felszámolásához. Ez a marxizmustól is idegen, naiv optimizmus arra a hitre épült, hegy ha az ember kedvező társadal­mi körülmények közé kerül, az egyének viselkedését, magatartását is az elképzelt pozitív társadalmi normák fogják vezérel­ni. A VALÓSÁG ELLENTMONDOTT azon­ban ezeknek a naiv elgondolásoknak. Elkö­vettük ugyanis azt a hibát is, hogy figyel­men kívül hagytuk a múlt káros örökségé­nek messzire nyúló hatásait, miközben túlértékéltük, sokáig mintegy egyenes vonalúnak tekintettük a társadalmi viszo­nyok átalakulásának menetét. Saját kárun­kon kellett megtanulni, hogy nem elegendő a regi, a szocializmussal Összeegyeztet­hetetlen erkölcsi értékek tagadása, ha helyükbe csak fokozatosan tudunk a szocia­Kitűnő Hentesáru TWOBtS MEAT SPECIALITIES (VOLT MEKTL) Hentesüzletében mindenféle jé kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb. HAZAI MÓDBA KjÉSZfTVK KAPHATÓK^ > 1508 Second Ave 178-79 utcák között)' .NEW YORK, N.Y. TéU 744-8292-■ ■.! -n1;. g - 1 1 * ■"■-'** 1 " ■ ' lista társadalomnak megfelelő uj, a maga­tartást, együttélést szabályozó normarend­szert állítani, ezt elfogadtatni és a tár­sadalmi tudat szilárd részévé tenni. Hiba volt az is, hogy számításon kívül hagytuk a nemzetközi környezetnek s benne a tókés világrendszernek társadalmunkra gyakorolt nem lebecsülendő kedvezőtlen hatásait, amelyek legfőképpen a tömeg­kommunikáció és az egyre szélesedé ide­genforgalom közvetítésével jutnak el hoz­zánk. Az utóbbi három évtizedben népünk anya­gi és szellemi gyarapodása, társadalmunk nyitottsága elfedte azt a tényt is, hogy a kedvező irányú, szocialista jellegű társa­dalmi folyamatok fonákjaként és mintegy az értük fizetett árként káros jelenségek is lábra kaptak, és meglehetdsen széles körben elterjedtek. Pontosabban szólva e folyamatok igen gyakran beletorkolltak az erős hazai hagyományokkal rendelkező zavarformákba, antiszociális vagy önpusz­tító viselkedésmódokba. FEL KELL AZONBAN magunknak is tenni ezek után a kérdést: van-e kapcsolat a szocialista átalakulás és e káros jelenségek között? A nyílt válasz annal is fontosabb, mert vannak, akik az elhajlások létéből politikai fegyvert kovácsolva nyílt vagy titkolt "társadalomkritikai" szándékból a szocializmust teszik közvetlenül felelős­sé e zavarokért. Mi több, egyesek azt állít­ják, hegy minden ilyen és hasonló baj és fogyatékosság a ( szocialista átalakulás egyenes következmenye. Az ilyen, akar jó szándékú, akár ellen­séges vélekedésben azonban többféle fogya­tékosság lelhető fel. E nézetek ugyanis mellőzik a történelmi előzményeket, igy a hazánkban megkésett polgári fejlődés következményeit éppen úgy, mint a tőkés környezet sokféle csatornáin át beszivár­gó káros hatásokat. Es ami talán még nagyobb hiba, figyelmen kívül hagyják, hogy a modern társadalmakban világszerte tapasztalható az elhajlások, jelentkezése, mégpedig a legtöbb tőkés országban többnyire a hazai­nál súlyosabb formákban, mint amilyen például a szervezett bűnözés vagy a kábító­szer—fogyasztás. De nem vesznek tudomást arról sem, hogy a gyorsütemű szocialista átalakulás alapvetően kedvező folyamatai is óhatatlanul együtt járnak az őket kisé- ró kisebb-nagyobb konfliktusokkal, zava­rokkal is. Miután tartósan kell együtt élnünk e káros jelenségekkel, alapvető fordulatot visszaszorításukban is csak hosszú idő alatt és átfogó, tudományosan megalapozott társadalmi cselekvési program alapján érhetünk el. Rövid távon mindenekelőtt azokkal a jelenségekkel - igy mindenekelőtt az ön- gyilkossággal, az alkoholizmussal, a fiatal­korúak veszélyeztetettségével - kell fog­lalkoznunk, amelyek leginkább zavarják a társadalom kiegyensúlyozott működését, és próbára teszik az emberek tűrőképes­ségét, hangulatai. Tisztában kell lennünk, hogy a szocializ­mus jövőjében bizó tömegeken múlik, hogy a beilleszkedési zavarok ne váljanak később sem a társadalomban lappangó feszültségek kifejeződésének szinterévé. Még ha nincs is okunk túlzott derűlátásra, arra joggal számíthatunk, hogy mind a politikai veze­tésben, mind a társadalom széles rétegei­ben megvan a szándék és a képesség a közéleti feszültséggócok fokozatos felszá­molására. Kovács Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom