Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-05 / 23. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 5. 1986. STAR WARS MÉG EGYSZER I . I , Érdekes iras került az íróasztalomra. Az írás szerzője William A. Shurcliff, a Harvard Egyetem nyug. fizika professzora, az atomenergia kutatások kiváló szakem­bere. Az irás, amelyről szólok, egy levél a National Academy of Sciences tagjaihoz, amelyben megköszöni válaszukat egy ki­küldött kérdőívre. Prof. Shurcliff (S) 1986. március 13-15-én kiküldött egy kérdőivet a N.A.S. 1505 tagjához a Star Wars Prog­ram ("Strategic Defense Initiative") érde­meire vonatkozóan. Az idáig 4/17/86 be­érkezett válaszok száma 545 (36%); több, mint 98%-uk aláírta a válasz-kérdőivet. A körkérdést kigondolta, megfogalmazta, végrehajtotta es saját zsebéből megfizet­te Prof. S. Az egy oldalas kérdőív négy kérdést tartalmazott és helyet az aláírás­ra. Néhány kérdés válasz nélkül maradt. A válaszolók között 17 Nobel-dijas volt. A négy kérdés és a válaszok száma: igen nem 1. / Valöszinu-e, hogy a javasolt Star Wars Program sikeres lesz hatékony védőpajzsot nyújtani többezer rakétainditásu, nagy- magasságbol atombombát hordo­zó robbanófejek váratlan táma­dása ellen? / 9 434 2. / Feltéve, hogy képes lenne visszavetni egy nagy magasság­ból jővő támadást, meg tudná a Star Wars program akadályoz­ni atombomba szállítását valami­lyen másféle módón? 2 461 3. / Meg tudná a Star Wars program akadályozni tiz perces, rövid hatótávolságú atombom­bák szállítását Angliába, Fran­ciaországba és Nyugat-Német- országba? t ( 5 435 4. / Mi az általános álláspontja a Star Wars programmal szemben? erősen pártolom 8l| ellenzem 741 pártolom ..12J erősen ell. 387|9Z o közömbös 19 4% Megjegyzések: A válaszok arányszáma (36%) magas; csupán 8 támogatja erősen, de 387 erősen ellenzi. Sok kérdőív érkezett vissza levél kíséretében, amely megindokol­ja a Star Wars program ellenzését. Rövi­desen elkészítem a befejező' beszámolót - közzétételhez. Néhány megjegyzés National Academy of Sciences tagoktól, akik válaszoltak a kérdőívre (nevek megadása nélkül): "Ez az SDI javaslat egy rémes haszon- talanság, amely dollárbilliókat pocsékol el és tudósok és mérnökök seregének mun­káját, amire égető szükség van gazdasági problémáink megoldásához. Viszont egy bonanza a • General Dinamics és mások részére, akik az u.n. Védelmi Iparban működ­nek" (XY-Cal.) "Reagant és hadi társait és tanácsadóit csak kisgyerekekhez tudom hasonlítani, akik gyufával játszanak egy csűrben, teli nagyon száraz szénával." (XY-New Hamp­shire.) "A Star Wars program lényegében támadó lépés, mert bármely ország, amely sikere­sen meg tudja védeni Önmagát, ezáltal sérthetetlenné és lehetségesen támadóvá válik." (XY- New York) "Minden, ami képes megtámadni a Szü kilövő állomását, képes megtámadni ( a SzU városait és berendezéseit is. Ezért ez újabb fenyegetés lenne a SzU ellen, uj fellobbanása a fegyverkezési hajszának és lehetően okozatul szolgálhatna egy meg­előző támadásra a SzU részéről." (XY-Cal.) "A Star Wars program gonosz csalárd­ság." (XY- Missouri) , , , Vágó Oszkár Napok óta nyugtalanít a zöldpetrezselyem, amit egy kora délutáni rádióműsorban hal­lottam ketyegni. A riporter egy egészen hétköznapi zöldségesnél vásárolta az egé­szen hétköznapi fűszernövényt, letette melléje a mikrofonját meg a Geiger-Mül­ler számlálót, és a zöldség nyugodtan, minden sietség és mikrofonláz nélkül meg­szólalt. Nyilatkozni kezdett. Aztán még következett egy rövid magyarázat: min­den kattanás azt jelzi, hogy a mérőfejbe érkezett egy részecske, s hogy ez a meg­fontolt tempó, ez a monoton 15-20 kettye- nés percenként arra utal, hogy a helyzet nem veszélyes. Meg hogy alapos fürdetés­sel ettől a nem túl nagy veszélytől is meg lehet szabadulni - és valóban: ahogy meg­mosták a petrezselymet, engedelmesen elcsöndesett. En nem tartom magamat konzervatív embernek, mégis jobban szeretem, ha a petrezselyem némán belefö a levesbe, hasonlithatatlan zamatanyagát hallgata­gon adja át a hús és a többi zöldség, fűszer levének. A zöldpetrezselyem maradjon csöndben. Teljesítse a kötelességét. Még szerencse, hogy nincs Geiger számlálóm. Én sem tehetek róla és persze a zöldpet­rezselyem sem. Alkalmasint egy fej saláta is ugyanígy ketyegett volna, de egy marék fú, vagy marék lomb, egy csokor vadvirág is. Ketyegné a szabadban élő állatok bun­dája, az aszfalt, a háztető, az autó karosz- szériája, a száradni kiterített ruha, a kabá­tom, a hajam. Csupán mellé kell tenni az ügyes kis szerkezetet, a számlálót, es ezen a tájon minden megszólal. Csak elegendő készülék kellene és ketyegne körülöttünk az egész világ. Mint egy hatal­mas, az idő múlását láthatatlan mutatók­kal jelző óra. Furcsa és nyugtalanító ér­zés. Meg akkor is, ha tudom, hogy a ketye­gés nem a csernobili atomerőmű-balesettel kezdődött. Hogy a csernobili balesettel csak egy árnyalatnyival hangosabb és gyor­sabb lett. Hiszen tudom, hogy a ketyegés alaphangját és ritmusát az a kozmikus sugárzás adja, amely évmilliók óta éri a földet. Hiszen tudom, hogy Hirosimától az atomsorompó-egyezményig számos nukleáris robbanás szennyezte hasadó anya­gokkal a levegőt, a vizeket és a földet. Hiszen tudom, hogy a Csernobilben kiszaba­dult rádióaktivitás nem több, mint ami azeknél a kísérleteknél ránk szabadult, 'áadásul néhány hét alatt elenyészik. A földgolyó (egyelőre és viszonylag még) “P bioszférája tülteszi magát rajta, mint egy heveny huruton, vagy legfeljebb mint egy járványos influenzán. Ám eddig, ha tudtam is róla, nem jutott el bennem a megfogalmazható tudás szintjéig, hogy a néma dolgok megszólalhatnak, hogy a petrezselyem egyszercsak elkezdhet ketyeg­ni. Sokan vagyunk igy ezzel. S akik igy vannak ezzel a dologgal, azok számára ez a ketyegő zöldség valamiféle abszurd jelképpé válik. Ahol ketyeg a pet­rezselyem, ott a kapanyél is elsülhet. Valami homályos félelem formát, színt, kiterjedést kapott. A bizonytalan veszély érzékelhető iizonyossággá válik. Mindez természetesen kellemetlen, sőt kínos - de származhat belőle jó is. Csak meg kell érteni, mit ketyeg a petre­zselyem. És főként pontosan kell megérte­ni. Nem tudok ezen a nyelven, mégis alig- na tévedek, ha feltételezem, hogy ez a dmért ritmusú hang utolsó figyelmeztetést ntéz az emberiséghez. Mint egy kollektiv MIÉRT KETYEG A PETREZSELYEM ? szokrateszi daimonion, valami olyasmit hajtogat monomániásan, ami a delphi Apol- ló-templom bejárata fölé volt vésve. Valami olyasmit, hogy ismerd meg önmagad. Köz­hely, persze. Mégsem sikerült eddig. Annyi­ra nem, hogy minden kiáltó tapasztalat, minden egzakt, matematikailag is formu­lazható elméleti következtetés ellenére valamiféleképpen csalhatatlannak, teved- hetetlennek, ámítjuk magunkat. Vízre bocsátják a Titanicot, minden idők legbiztonságosabb őriáshajóját, de jön egy jéghegy - és nincs többé Titanic. Egy elnök­jelölt korteskorutra indul Texasban; min­denki számit a merényletre, minden rend­szabályt foganatosítanak, de a rendszeren akad egy rés; máig sem tudni egész ponto­san, honnet, eldördül egy lövés, talán ket­tő - és az elnökjelölt nincs többé. Fölstar­tol hét emberrel egy űrrepülőgép, az ember technikai tudásának csúcsteljesít­ménye, sokszorosan kipróbált biztonsági berendezésekkel, de arra senki sem számit, hogy már az első percben, rögtön a start után elromolhat valami; pedig az egyik hajtomüraketa oldalának anyagában van egy mikroszkopikus zárvány, egy hajszál­nál sokszorta vékonyabb hiba, repedés - es az űrrepülőgép a hét emberrel együtt nincs többé. Működik egy atomreaktor, biztonságosan és hibátlanul, ahogy vagy húsz másik hasonló es több száz másmi­lyen szerte a világon. Le akarják eppen állítani, karbantartás végett. Megnyomnak egy kapcsológombot, ahogy eddig sokszor. De most közbejön, mondjuk, egy banális rövidzárlat, vegyi túz lobban fel. Még min­dig majdnem mindennapos eset. De közben valami felrobban, az épület Összedől, a láncreakciót nem sikerül megszüntetni. Mire beindul a baleset következmenyeit elhárító gépezet, rádioaktiv felhő szabadul el a reaktorból, és Európában néhány hétig ketyeg a zöldpetrezselyem. Nem szeretem, hogy ketyeg a petrezse­lyem. Nem szeretem, hogy emberek hal­tak meg, hogy súlyos sebesültek és sugár- betegek vannak, nem szeretem, hogy csak­nem százezer embert ki kellett telepíteni Csernobil környékéről. Nem szeretem, hogy a baleset következtében veszélybe kerül az ukrajnai, belorussziai mezőgaz­daság termelésének egy része, és ez gaz­dasági gondokat okoz. Nem szeretem a kommunikációs és tömegkommunikációs problémákat, amelyekre e csernobili kataszt­rófa rávilágított. De mindez elmúlik. Egyelő­re túléljük. Viszont t amikor elmúlt, amikor túléltük, akkor tálán jól jó"nne,t ha elő tudnánk venni ßgy-egy szál ketyegő petrezselymet vala- honnét emlékeztetőül. Amig meg le lehet mosni, mert van mivel. És mert van, aki lemoshatja. Varjas Endre (Budapest) | PÜSKI CORVIN [ Í HUNGARIAN BOOKS, RECORDS t 251 East 82 St. 2 New York, N.Y. 10028 t Tel: (212) 879-8893 X r kezer magyar könyv, újság, hanglemezt hangszalag t l IKRA, COMTURIST, TUZEX X « befizetőhely t {Postán is szállítunk a világ minden tájára^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom