Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-01 / 18. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 1. 1986. HARASZTI ENDRE: A “MAGYAR HORATIUS” ISTÉli n. rész A VÉRIG SÉRTETT BERZSENYI "TIZENÖT ÉVEN AT NEM IRT VERSET"! Sebzett oroszlánként húzódott vissza niklai kúriájára. Aránylag még fiatal volt, de szándékosan "elörege­dett". Megkezdődött az "este", amely az "éjszaka" felé vezetett. Téves azonban minden olyan irodalomtörténeti értekezés, amely úgy kísérli meg bemutatni a vissza­vonult Berzsenyit, mint aki megsértődött- ségében, letörtségében hallgatásba burkolód- zott volna. Tény, hogy kénytelen volt töb­bet foglalkozni a szűkös megélhetést bizto­sitó gazdasággal, mint szellemi dolgokkal, de nem lett ö hűtlen korábbi patrióta-ér­zelmeihez, nem lett hűtlen múzsájához sem. Csak - részben - irodalmi formát változtatott. Tanulmányokat irt, hogy megfeleljen Kölcseynek, a bírálónak, kit "ellenségének" érzett. , Esztétikai, kritikai írásaiban - "Észre­vételek Kölcsey rezenciójara", "Kritikai levelek", "Poétái harmonisztika", "A vers­formáról" - számos találó megjegyzést tett, bár ekkor sem tudott megszabadulni esztétikai gondolkodásának némi egyol­dalúságától. ( t "A felvilágosodás néhány alaptételéhez továbbra is ragaszkodott, de egyre jobban belemerült a nemesi gondolatvilágba. Az 'arany középrendszer' horatiusi elvet úgy fogalmazta meg a maga számára, - jellemzi Berzsenyi e korszakát Vargha Balazs iro­dalomtörténész, - egyfelől a műveletlen köznéppel, másfelöl a mértéktelenül gaz­dagok, vagy túlzottan bölcsek világával szemben." /A magyar irodalom története 1849-ig./ Bibliotheca, 1957., 300 old./ Irodalomtörténészeink túlnyomó része Berzsenyit gyógyíthatatlan emésztő melan­kóliával , sőt búskomorsággal jellemzi. Meg t Szerb Antal is megkockáztat olyan nyilvánvaló túlzást, hogy azt Írja: "... Amikor gondolkodni kezdett, elvesz­tette a lába alól a talajt,... gondolatvilága ellentétes eszmék csatatere volt,... egyfe­lől az alkatilag adott heroikus-nemesi világ­nézet, amit latinos nevelése hatalmas pél­dákkal fűt alá, másrészt a Felvilágosodás, Kazinczy intenzív hatása, ami feleslegessé teszi a heroikus erényeket és egészen máso­kat követel." A kérdés: valóban ellentétes volt-e Ber­zsenyi heroikus-nemesi világnézete a Fel­világosodás eszmeivel? Nem tévedett-e Szerb Antal, mikor Berzsenyi "elhallgatá­sát" emlegette, mely, "... olyan volt, mint az ember madárdal nélkül?..." A HAGYOMÁNYOSÁN FESTETT. BERZSE­NYI-JELLEM RAJZ ELES CÁFOLATA olvasható most az 1985-ben, a Gondolat­kiadó által napvilágra hozott "Diák, írja magyar éneket" cimú kiváló munkából, melyet Nemeskürty István irt, s mely a "Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság" jóvoltából került e sorok Írójának tulajdo­nába. Nemeskürty visszautasítja annak gondolatat, mintha az öregedő Berzsenyi zárkózott, mogorva ember lett volna. Hi­vatkozik a "magyar Horatius" Vitkovics Mihályhoz, Kazinczy "pesti triászának" tagjához irt versére, mely szerint "Rendeltetésünk nem magános élet s Örök komolyság és elmélkedés -, hanem barátság és társalkodas." A REFORMKOR ELÉRKEZTE UJ ÉLETRE TÁMASZTOTTA A NIKLAI REMETÉT? Feltételezhető, hogy a "vér nem vált víz­zé" s a niklai remeteségbe vonult, duzzogó, sértődéséből alig-gyógyuló "magyar Hora­tius" továbbra is élénken érdeklődött az országos események iránt. Niklára is el­érkeztek a lelkesítő uj hírek. A király 13 évi szünet után végre összehívta az Ország­gyűlést. A megyei követek nemcsak az ősi magyar alkotmányért és nemesi kivált­ságaik elismertetéséért harcoltak, hanem a magyar nyelv fejlesztéséért is. 1825 decembere felé Niklára is eljutott a sziv- dobogtato hir: Felsőbüki Nagy Pál szónok­latát kővetően Széchenyi István gróf a "Magyar Tudós Társaság" (a későbbi Tudo­mányos Akadémia) felállításának céljaira egyévi jövedelmét ajánlotta föl! Széchenyi ugyanakkor Metternich kancellárhoz for­dult és memorandumában a kibontakozás­ra tett javaslatot. A király feladta az elő­terjesztések merev elutasításának zsákut­cába vezető politikáját. Fels'óbüki Nagy Pál és csoportja követelte az egyoldalú vámrendszer felszámolását és önálló magyar hadsereg létesítését. A rendek követelték, hogy az iskolában vezessék be a magyar nyelv tanítását. Mindmegannyi jó hir, az Öregedő, de korántsem "magaba melye­dé", hanem még mindig kollektiv gondolko­dású és lánglelkü "magyar Horatius" számá­ra! Berzsenyi időközben néhány evre Sopron­ba költözött, ott tanuló fiaihoz, de azért is, hogy ó is újjászülessen az esztétikailag műveltebb környezetben. 1825-től kezdve- s ez is bizonyíték, a felületes életrajz­írókkal szemben: - újra bekapcsolódott az irodalmi életbe, - ekkor jelent meg legtöbb prózai tanulmánya. Ezekben az években egyébként egymást érték a Balaton- vidéken is a Berzsenyit-kitüntető elismeré­sek és a niklai kisnemes-költő igenis útra kelt, hogy részt vegyen pl. olyan társadalmi eseményeken, mint például a Helikon Ünnep­ségek, melyekre Festetich gróf mindig baráti vendégszeretettel várta. Nagy kár, hogy az egymást hagyományosan másolo életrajzírók, kik egyre emlegették Berzse­nyi "sértődött visszavonulását, remetesé­get", az újraéledő Berzsenyit egyszerűen nem akarták észrevenni, tudomásul venni. Báró Prönay "assessori" címmel (gazdasági értékmegbecsülő) tüntette ki. Wesselényi Miklós látogatására siet. Széchenyi István,- ki a "Hitel"-ben többször is idézte a Ber- zsenyi-ódakat? tiszteletteljes levélben köszöntötte őt. 1830-ban az elsők között választottak meg az Akadémia rendes tagjanak az akkor 54 éves költőt. A "filo­zófiai osztályba" lett besorolva, (ő lett az Akadémia "első vidéki fizetéses tagja".) Berzsenyi egyre jobban belemerült a tár­sadalom és a bölcselet kérdéseibe, változat­lanul az antik Hellas életformája maradt az eszményképe, de a magyar reformkor izgalma vibrált ereiben, tevékenységében. Egypár szép verse is igazolja Nemeskürtyt a korábbi életrajzírókkal szemben. ("A poéta", "Szilágyi 1458-ban", Wesselényi, a nádor, Muránynál", stb.) 1828-ból szár­mázik "Anglia" cimÜ egyszakaszos versi- keje, mely ma is elgondolkoztatja az ol­vasót Berzsenyi éleslátását illetően: "Esz, pénz ad mindent, de csak együtt osztanak áldást. Nép esze a törvény, mely nélkül pénze veszélyt hoz. Mig törvényidnek hódolni fog, angol! a pénzed Addig hodol a pénz neked és pénzednek a tenger." MULÓBAN VOLT A NIKLAI HORATIUS ESTÉJE, - KÖZELEDETT AZ ÉJSZAKA. Berzsenyi nagy ritkán felment az akadémiai ölesekre, de a vitákban már nem vett részt^ s valóban egyre hallgatagabb lett. Utolsó verse: "Az igaza poézis dicsérete." 1836 február 14-én - 150 évvel ezelőtt - 60 éves korában ragadta el öt a kérlel­hetetlen halai. Zarándokoljunk el képzelet­ben niklai sírjához, s gondoljunk arra, hogy pl. Szerb Antal szerint "... ez a Bennszülött óriás még szóhoz tudta juttatni azokat az ősi rétegeket, a héroszok es félistenek rétegét az ember­ben, amit utoljára Shakespeare és Michel­angelo szólaltattak meg az európai kultú­rában." Gondoljunk arra is, hogy milyen ironikus, hogy az Akadémia éppen azt a Kölcsey Ferencet kérte fel 150 év-előtti engesz­telő gyászbeszédre, kit az elhunyt "magyar Horatius" ellenségének vélt és gyűlölt. Kölcsey nagy megtiszteltetésnek vette azt, hogy éppen Ó búcsúztathatta Berzse­nyit, és gyászbeszéde kissé "bocsánatkérés- esedezés" is volt; - a bennfentesek érezték, tudták. Ott állunk tehát, - képzeletben, mi távol­ra szakadt magyarok - a niklai Berzsenyi emlékmű előtt... Suttogjuk el azokat a halhatatlan sorokat, melyekről e szerény visszaemlékezésben eddig említést nem tettem, hiszen kizárólag a költő öregko­ráról írtam, de melyek minden magyar szivébe íródtak, s nekünk, a világon szét­szórt magyaroknak különösen értékesek: "A derék nem fél az idők mohától. - A koporsóból kitőr és-eget kér, - Érdemeit a jók, nemesek, s jövendő - Századok áld­ják." végül: "Nem sokaság, hanem Lélek - S szabad nép tesz csuda dolgokat." Torre de Lago Pucciniban, a nagy olasz zeneszerző egykori lakóhelyén minden év nyarán Puccini-fesztivált rendeznek, amelynek idén magyar résztvevői is lesz­nek. A "Nyugat lánya" és a "Tosca" előadá­sain, julius 20. és augusztus 14. között a Budapesti Filharmónia Társaság zenekara működik közre. MAGYAR FOGORVOS Dr KAIRO ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karanak tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 47-52 64 Ave Forest Hills, N Y. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel minden nap előzetes bejelentés alapján. FOGHÚZÁSOK * TÖMÉSEK * KORONÁK HIDAK * GYÖKÉRKEZELÉS (Root canal) PROTÉZISEK * MODERN KOZMETIKAI BONDING * Gyors javítások Telefon: (718)275-7552 Biztosításokat elfogad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom