Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-10 / 15. szám

.Thursday, April 10. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Liszt halalanak évfordulójára (folytatás az 1. oldalról) leggrandiózusabb marad: a népek emberi főiszabadulásáért történő küzdelem. Amikor Liszt a forradalmi szimfóniáját komponálja, hogy dicsőítse a nép lázadozá- sát, kire gondol, ha nem Beethoven Corio- lan szimfonikus nyitányára, vagy a halhatat­lan Leonora nyitányára, amelyek szinten a szabadság eszméjét hirdették a beetho- veni akkordok ragyogó harmóniájával. A romantikusok küldetésének éppen ebben van a forradalmi jelentősége: művészetük közvetiti a szenvedő népek ö'sztönös vágyó­dását az emberiséghez és az igazsághoz való fölemelkedést. Schumann es Liszt, valamint a fiatal Berlioz zenéje eredeti­ségében a kollektiv tartalmak hordozója és kinyilvánulása. Az egyetemes léleknek önmagával és a világgal való küzdelmét vetíti ki a művészetben. De a romantika szenvedélyes zenéjében mégis mindennél a legnagyszerűbb s amelyet egy kornak a muzsikájában sem találunk meg olyan kihangsűlyozottsággal: az em­berinek a lehető legteljesebb átélése és értékelése. Valóban, az emberi szenvedés­nek a romantika adott igazi visszhangot. Schumann es Liszt muzsikájában az emberi­ség nemcsak örül es olykor boldognak is érzi magát, hanem töpreng, lázong és har­cot vív az elégedetlenseg ellen. Nincs szándékomban, hogy Schumann és Liszt zsenijét szembeállítsam, vagy hangszeres technikájuk között párhuzamot vonjak. Ehelyett inkább szeretném megta­lálni, ami Liszt és Schumann muzsikájában közös vonás: a forradalmi szellem. Schu­mann adhatott-e forradalmiságának szebb tanúbizonyságot, mint a Heine versére komponált Két gránátosával, amelyben a Marseillaise világító, lángoló tüze figyel­meztette a Hohenzollerek és junkerek elnyomó Németországát. Schumann forra­dalmi kompozíciójában a bukás nem semmi­síti meg az embert, hanem hitet es reményt ad a tömegek uj feltámadásához. A Két gránátos halhatatlan zenei szerző­jének a dolgozó parasztokkal a legemberibb érzelmi kapcsolata van, a zseni kiapadhatat­lan emberszeretetével rájuk hajol és magasz­talja őket, mint ahogy később Rodin szerette és művészetté formálta a vihederes bányá­szokat, vagy amikor Zola a Germinal-ban a francia bányamunkasok harcait, lazado- zásait és reményét foglalta hatalmas re­génybe. A humanitásnak ez a szenvedelyes érzés­formája nyilatkozik meg Liszt Lyon, fia­talkori szimfonikus költeményében, amely­ben foleleveniti az 1831-es selyemgyártó munkások vérbefojtott felkelését egy ember­ségesebb munkabérért. Akkor a fiatal Liszt nem titkolta erős köztársasági meg­győződését. Benne is élt a Saint-Simonisták lelkesedese, és utópiája, valamint Lamen- nais hires szava: "az elnyomottaknak elő­ször is egyesülniük kell." Liszt sóvárgóan keresi az emberiességet és Prométheusz szimfóniájában szeretné, ha az egész világon a béke és a szabadság uralkodna. Dante és Pauszt szimfonikus költeményeiben fejezi ki a szabadulni és harcolni akaró emberiségnek azt az élet- eszmenyet, amely nem más, mint az igaz­ságnak és a szeretetnek győzelme a szol­gaság, az egyenlőtlenség és az igazságtalan­ságok fölött. Amikor Kossuth Lajos 1840-ben szabadul a monarchia börtönéből, mert megszervez­te a demokratikus mozgalmat Magyarország függetlenségéért, Liszt rögtön felismerte ennek a nemzeti akciónak a jelentőségét és hozzálátott a 15. Magyar Rapszodiá-nak a megkomponálásához. Éppen a 15. Rap­szódiába illesztette bele a hires Rákóczi­'Kitűnő Hentesáru TiBOITS MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb; HAZAI MÓDKA KÉSZÍTVE KAPHATÓK''* 1508 Second Ave (78-79 utcák között) .NEW YORK, N.Y. Tel: 744-82P2 indulót, amely a XVIII. században a nemzeti felkelés harci dala volt az osztrák imperia­lizmus ellen. Amidőn Liszt 1840-ben maga játszotta el a Rákóczi-indulónak zongorára irt vál­tozatát, leírhatatlan lelkesedés fogadta és a hallgatóság könnyek között kiáltotta: "Éljen, Éljen!", mesélte el Liszt Emléki­rataiban: "Amikor a Rákóczi-indulót játszot­tam, amely a magyar Marseillaise volt, a tapsnak nem lett vége. Igaz azonban, az osztrák cenzúra megtiltotta a Rákóczi- indulónak a kinyomtatását úgy, ahogyan azt én játszottam a koncertjeimen." S amikor az 1848-as forradalom kitört, Liszt szolidaritást vállalt a magyar haza­fiak fegyveres harcával Magyarország nemzeti függetlenségéért és szabadságáért, amelyet Kossuth Lajos, a nagy államférfi, Magyarország kormányzója vezetett 1849- ben a Habsburgok imperialista koloniális uralma ellen. S amidőn 1849 augusztusában a magyar szabadságharcot a fiatal első Ferenc József, I. Miklós orosz cár segítségével leverte, Liszten a keserűség és a reménytelenség fogott erőt. Hazájának tragikus szerencsét­lensége és összeroppanása megihlette egy felejthetetlen zongoramüre: A Temetésre, amelyben a 13 aradi tábornok kivégzését siratta, ugyanakkor a magyar hazafiak kivégzését, bebörtönzését és a földönfutók üldözését, akiknek csak az volt a bűnük, hogy szerettek hazájukat és azt akarták, hogy az szabad, független és boldog legyen. . Kegyeleti park. Keszthelyen kegyeleti parkká alakítják a Szent Miklós temetőt. Az év közepén átadják rendeltetésének a vadaskerti városrészben épülő uj temetőt, s igy lehetőség nyílik az eddigi temetke­zési hely részleges lezárására.-------------------- . —.................................................................... ............ .......................... •» ­MÉRNÖKKÉPZÉS A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ÚJ, ANGOL ÉS MAGYAR NYELVŰ ÖNKÖLTSÉGES OKTATÁSI FORMÁJA KERETÉBEN. A MÉRNÖKI DIPLOMA ILL. A BSc, MSc, PhD fokozatok megszerzésének lehetősége, az Egyetem ÉPITÉSZMÉjtNOKI - GÉPÉSZMÉRNÖKI KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI - VÉG YESZMERNOKI,és VILLAMOSMÉRNÖKI KARÁN. Jelentkezes es részletesebb információk: BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM OKTATÁSI OSZTÁLY H-llll BUDAPEST, Műegyetem rakpart 3-9 Telefon: 452-179* Telex: 225931 muegy h Tájékoztató fűzetek a magyar külképviseleteken is hozzáférhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom