Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-13 / 11. szám
Thursday, March 13. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. (VAagcu ÁckJcéA Yoko Ono-koncert Budapesten Békekoncertet rendeznek március 14-én a Budapesti Nemzetközi Vasár A pavilonjában. Barabás Miklós, az OTB főtitkára, a rendezvényt ismertetve többek között elmondta, hogy a béketanács uj módszerek alkalmazásával is törekszik a fiatalok minél szélesebb körlli bevonására. Az eddigi tapasztalatok - mert nem ez lesz az első hazai koncert, amelynek központi gondolata a béke - kedvezőek, s remélhetően a márciusi rendezvény tovább erősíti a fiatalok között a békéért való tenni akarast. A koncert sztárja Yoko Ono lesz, aki jelenleg a Csillagbéke cimú európai kon- certköruton vesz részt. Előadásának központi gondolata: tiltakozás a csillagháború ellen. Az öt évvel ezelőtt meggyilkolt John Lennon özvegye az előzetes tervek szerint mintegy másfel órás koncertet ad Budapesten, s ezen belül külön részben emlékeznek meg a Beatles egykori világhírű tagjáról. Q m Richard Wagner pécsi kornasága Richard Wagner eddig ismeretlen magyar kapcsolataira derített fényt Hajzer Lajos docens, a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem oktatója. A baranyai megyeszékhely XIX. századi művelődéstörténetének kutatásánál fedezte fel, hogy Wagnernek keresztfia volt Pécsett: az 1882-ben született Engel Richard, akinek zenetudós édesapja, a német géniusz iránti tiszteletből adta újszülött gyermekének a Richard nevet, és felkérésére a zeneszerző elvállalta a komaságot. Az 1851 és 1939 között élt Engel József 23 éves korában találkozott először személyesen Wagnerrel, pontosabban: feleségével, Cosimával - Liszt leányával -, s ö ismertette össze a zeneszerzővel. Minden bizonnyal a Wagner-rajongo Engel József működése is szerepet játszott abban, hogy a századforduló táján gyakran műsorra kerültek a német zeneszerző müvei Pécsett. Megkezdődött Mohács történelmi belvárosának több ütemben megvalósuló, s várhatóan az ezredforduló táján befejeződő átfogó rekonstrukciója. A munka során megőrzik a kisváros hangulatát, ezért korlátozzák az uj épületek magasságát, általában egyemeletes hazakat emelnek. A Duna-parton sétányt alakítanak ki. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- t Félévre $ 10.- KANADÁBA ÉS EURÓPÁBA $ 20.Megujitásra: $ Naptárra: $ Név:.................................................................. Cím:........................................................ , < Varos: ...............................Állam:............... Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Mankó Ildikó Magyar kutatók Mexikóban Látogatóban a totonák indiánoknál A közép-mexikói magasföld indián népcsoportjainak egyik ősi etnikuma a totonák törzs. Számuk 130.000 körülire becsülhető, saját kultúrájuk és önálló nyelvük van. Zömük Puebla és Veracruz mexikói tartományokban él, nagyjából azon a területen, ahol Cortez hódítása előtt is laktak. Földműveléssel és állattartással foglalkoznak. Hagyományaik szerint valaha Chicimoz- tok és Teotihuacan területén éltek, és nagy piramisokat építettek. A huaztékok leszármazottainak tekintik magukat. A spanyol hódítás utáni (1519) harmadik évben a spanyolok már megszállták területüket. Sok totonák harcolt a spanyol hadseregben, igy viszonylag elkerülték a vérontást. 1523-ban ferences szerzetesek keresztény hitre térítették őket, de az ősi hitvilág ma is keveredik rítusaikban. Nevük - totonák (- annyit jelent, mint "három szív". A név eredete az ősi időkbe nyúlik vissza, amikor templomaikban meg emberáldozatokat mutattak be: évente három harcos szivét. Nagyjából ennyit tudhat egy átlagos tájékozottságú olvaso a toto- nákokról. ELET-KÓVULETEK Ez év január végén érkezett vissza az a hét fiatal, akik kutatöuton jártak a toto- nákok földjén. Lammel Annamária etnológussal beszélgettem utazásuk céljáról és eredményeiről.-Miért választották éppen ezt a területet uticélul? Előzetes terepmunka és tájékozódás után döntöttünk úgy, hogy a totonák indiánokhoz megyünk. A komplex kutatás - amit tervbe vettünk - a mexikói félnek és nekünk is hasznosnak mutatkozott, miután a totonákok olyan ósi etnikumot alkotnak, ahol ma is megtalálható a Kolumbusz előtti idők kultúrája is. Az Országos Ösztöndíj Tanácshoz benyújtott pályázatunkra háromhónapi kinttartózkodásra kaptunk pénzt hatan. Egyik társunk turistaként vett részt az expedíció munkájában. A csoport tagjai voltak: Gyarmati János régész, Horváth Domokos fotós, Kézdi Nagy Géza régész-etnológus, Nemes Csaba ökológus, Tenkely István agronómus, Pataki Zsolt fotós és jómagam.-Mikor indultak es hova erkeztek? 1985. október 20-án indultunk. Olyan terepet kerestünk, ami etnológiai és régészeti szempontból is érdekes. Gondolok arra, hogy meglegyen a kontinuitás a Kolumbusz előtti időktől a máig. Coyutla települést választottuk székhelyül, ahol a lakosság 70%-a totonák, 30%-a mesztic. Innen jártunk ki 5-6 faluba, ahol különböző rítusokon volt alkalmunk részt venni. Indulásunk időpontja nagyon közel esett a halottak napjához - keresztény szokás szerint ók is november 2-án tartják. Ezért néhány nap múlva már terepen voltunk. A halotti kultusz - mint minden más rítus - kever- ten tartalmazza az ősi hagyományokat es a keresztény vallás elemeit.-Hogyan zajlik le a totónak halottak naPja? , ... Minden kunyhóban van házi oltár. Tárgyaik egyébként igen szegényesek, néhány cserépedényből áll, es egy gyékényből a kunyhó közepén. Az általuk elképzelt univerzum rendje szerint, szokásos ételeiket teszik ki, húsokat, gyümölcsöt, tepache-t (vegyes gyümölcsből készített, erjesztett ital), és ezzel várják vissza a halottak lelkét. A hetes szám a halottak száma, a hármas a három főistenségé és igy tovább, precíz rendben helyeznek el mindent az ünnepi terítékben. MÍTOSZOK A TENGERPARTRÓL-Könnyen befogadták az expedíció tagjait a faluközösségbe? Nem mondhatnám. Szerencsénkre a mexikói állam minden kis faluban iskolát tart fent, és a tanárok segítettek eloszlatni a bizalmatlansagot. így jutottunk a Coa- kuitlan nevű faluba is, ahová még ut sem vezet fel. A lakosok 100%-a totonák. Köztük laktunk, egy indián családhoz beszállásolva. Hosszabb időt töltöttünk itt, jómagam antropológiai vizsgálatokat végeztem, aminek keretén belül azt vizsgáltam, hogy az emberek milyen logikai műveleteket végeznek gondolkodás közben, milyen klasszifikációs rendszerük van, mit gondolnak az őket körülvevő világról, milyen a térről alkotott elképzelésük, az időérzékelésük, stb. Miután sokat járok gyűjtőutra hazai falvakba is, arra voltam kiváncsi, hogy a törzsi kultúrák az európai paraszti kultúráktól elesen elkülönithetők-e ebben a tekintetben. Meg kell mondanom, hogy kisebb a különbség a totónak és a magyar paraszt tér- és időérzékelése, valamint gondolati műveletei között, mint egy magyar értelmiségi és egy magyar paraszt, hasonló irányú megnyilvánulása között. Négy évvel ezelőtt kezdtem mítoszokat is gyűjteni a tengerparti indiánok között. Ezt a munkát is folytattam most. Eddig 50-60 alapszöveget jegyeztem fel. Számomra igen meglepő volt, hogy az egyik történeti mítosznak magyar vonatkozásai is vannak. A spanyol hódítás után született történet arról szól, hogy a fiatal lányoknak férjhezmenetelük előtt szexuális kapcsolatot kellett létesíteniük a keresztapjukkal. A mítosz szerint az egyik király lányát - ezt elkerülendő - egy sas elvitte egy nagyon távoli országba, ahol "az emberek nyers húst ettek, mint a magyarok". Mindezt totonák nyelven hallgattam végig!-Mit kutatott az expedíció többi tagja? Tenkely István a földművelés mikéntjét vizsgálta, és a helyi gyógynövényeket kutatta. Sok növényt gyűjtött, amelyből haza is hozott. Tervezi, hogy következő útja során összegyűjti az ott használatos gyógynövények totonák, spanyol és latin nevét, népi gyógyászatban betöltött szerepét és ezt könyv alakban is megjelenteti. Sámánok - gyógyító emberek - ma is működnek a totonákok között. Gyógynövényeket is használnak "terápiájuk" során, de legalább akkora a szerepe a mágikus szövegeknek, tárgyaknak és cselekedeteknek. Magyar cipók Amerikába: A Tannimpex az USA-beli Highland Import Corp céggel az Alföldi Cipőgyár leányvállalatával, a kiskunfélegyházi Kiskun Cipőgyárral szerződést kötött százötvenezer pár férfi- cipő ezévi szállítására. Amennyiben az idei "próbaév" sikeres lesz, jövőre mar négyszázezer pár ferficipöt szállítanak az amerikai cégnek.
