Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-06 / 10. szám

Thursday, March 6. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Interjú Habsburg Ottóval JÓ két évtizede immár annak, hogy e sorok írója a kies bajor Pockingben járt, a Villa Austriában. A villa Öreg és megvi­selt volt, lakója sem éppen fiatal, de annal dinamikusabb: dr. Habsburg Ottó, IV. Karoly király fia. Mint emlékezetes, Habsburg Ottó 1961-ben irta alá a nyilatkozatot: "Lemondok a Habsburg-lotharingiai házhoz való tartozásomról, minden, ebből eredő uralmi igényemről, és a kó'ztársaság hó polgára leszek..." Ottó csak ennek, az 1919-es osztrák törvény által kívánt nyilatkozatnak az aláírása után térhetett vissza Ausztriába - ahol egyébként a Habs­burg család sok tagja el, ók e nyi­latkozatot már régebben aláírták. Ottó azonban nem- DR. HABSBURG OTTO csak a családfő, hanem a monarchista mozgalom vezetője volt, aki ráadásul a Habsburgok "magán- vagyonaként" bizonyos ingatlanokat ige­nyelt vissza az osztrák államtól. Mindez már legújabb kori történelem. Dr. Habsburg Ottó viszont - annyi harc után - érdekes módon végül mégsem tele­pedett le Ausztriában, hanem Bajorország­ban maradt. Az ok a pályaváltás: Ottó von Habsburg a CSU, Franz Josef Strauss pártjának képviselője a strasbourgi Európa- parlamentben. A hosszá évek utáni első beszélgetésen, amelynek színhelye - stílszerűen - a becsi Hotel Regina volt, igy kézenfekvőnek tűnt az első kérdés. Amelyből adódnak a többiek. Alább a beszélgetésnek lényegében szó szerinti szövege, csak terjedelmi okokbol rövidittetett.-Miért nem tér vissza Ausztriába? | "A legfontosabb az európai egyesülés, s ez az ut látszott a legjobbnak. Ausztriá­ból nem lehettem volna európai ebben az értelemben."-Ki lakik tiroli otthonában, amelyet az ujratelepedés céljára vett? "Gyermekeim, amikor az innsbrucki egye­temre járnak."-A legidősebb már végzett, neki milyen ambíciói vannak? "Kérem szépen, ót nagyon érdekli a poli­tika, azt hiszem, politikus lesz belőle."-Olyan, mint az édesapja? ( "Azt nem tudom, meg fogja találni a saját útját." “S a lányok? ( "A legidősebb egy grófot vett férjül, jól el van helyezve, Mónikát egy katalán herceg vette el, Gabriella pedig szobrász."-Lehet, hogy valakik trónörökösnek te­kintik az elsÖszulött fiút?— "Igen, de hát kérem szépen, én se csi­nálom most már ezt."-Mióta nem csinálja? "Ez kérem nagyon lassú út volt. Engem, nemde, arra neveltek, hogy a trón’őrokles, és igy tovább. Aztán láttam, hogy nem realista..."-Mikor látta ezt? "Ez, kérem, lassan kezdődött, úgy 1938 táján. Egyébként mindig az volt a vélemé­nyem, hogy a szuverenitás otthon van, az államforma kérdésében csak ott lehet dönteni."-Ha igy látja, miért támadta olyan heve­Egy Nobel-dijas iró Bartókról Részletek egy beszélgetésből a Nobel-di­jas Garcia Gabriel Marquezzal. Az inter­jút Armando ( Lopez keszitette egy kubai magazin számara.-Milyen zenét szeret? A választékosabb, mondjuk igy., a komoly zenét, vagy inkább a könnyüzenet?-Számomra minden hang zene. Aztán az ember elkezd válogat­ni, mi az, ami tetszik, mi az, ami nem, melyik a jó, melyik a rossz. En mindent szeretek a rádióban elhangzó kommersz zenétől kezd­ve, Bartók Béla Con- certo-jáig. A kommersz zenen természetesen én nem azt értem, amit egyesek, akik nem tudják, hogy ho­gyan nevezzek másképp. Szerintem az a zene kommersz, amit kife- GARCIA MARQUEZ jezetten eladasra szán­nák. Engem mindenfajta zene érdekel. Ha az emberek szeretik a kommersz zenét, ha az esztétikai élményt nyújt a számuk­ra, már nem zeneként kell értékelni? A zene akkor elfogadhatatlan, ha rossz, ha semmi élményt nem ad, ha durva, ha közön­séges, amikor nincs benne költészet.-Egyetért Ön azzal, hogy a Beatles, mint kommersz zene jött létre?-Nem hiszem, hogy ez igy lenne, de kom­mersz zenévé vált; árucikk lett a zenéjük, mert nagyon nagy társadalmi igény volt rá. Azt hiszem, őket lepte meg elsőként leginkább az a felismerés, hogy mennyire eladható a zenéjük. Hasonló történt, velem a Száz év magány megírása után. En cso­dálkoztam rajta a legjobban, hogy a regényt eladtak és továbbra is veszik. Holott en azért írtam meg a regényt, mert úgy érez­tem, hegy meg kell írnom, es biztos vagyok abban, hogy a Beatles esetében is ez tör­tént.-Vannak, akik ellenszenvvel viseltetnek a "szappanoperák", azaz a folytatásos tévé­játékokkal szemben. Ön hogy vélekedik erről?-Mi a baj a folytatásos tévéjátékokkal? Nos, en nem érték egyet azokkal, akik alábecsülik a televíziót, és a "szappano­perákra", mint valami szükséges rosszra gondolnak. A folytatásos tévéjáték való­ban a szükséges rossz műfaj kategóriájába sorolható, ami azért van igy, mert mi, intellektuális irbk, meghagytuk a rossz szerzőknek. De milyen csodára képes meg egy "szappanopera" is, amikor naponta ugyanabban az órában kilencmillió embert leültet a készülékek elé. Fel nem mérhető, óriási a hatasa annak a kulturális üzenet­nek, amit, a televízió közvetíthet az embe­reknek. En azt hiszem, hogy fel kellene vállalni a televíziót, ahelyett, hogy lebecsül­nénk és a kulturális térhódítás eszközévé kellene tenni. sen a Carter-kormányt, miután visszaad­ta Magyarországnak a koronát? "Igen, támadtam, ez tény, de most úgy érzem, a visszaadás jó dolog volt."-Szinte hibátlanul beszél magyarul, pe­dig hat éves korában, 66 esztendeje járt ott utoljára, hogyan lehetséges ez? "Azt a jó Isten tudja..." Heltai András-Befolyásolta a zene a munkáját?-Nos, van egy kolumbiai zenei műfaj, amit "vallenato"-nak hívnak, hasonlóan a környék nevéhez, ahonnan származik. Ez tóbbé-kevésbé műfajában hasonló a kubai "son"-hoz és a dominikai "merengue"- hez. Eredetileg "chanson de geste"-nek nevezték, ami középkori francia hösköl- temenyt jelent, tehát más szóval megtör­tént esemenyt beszél el. A "vallenato" muzsikusok járták a városokat és ha hallot­tak valamilyen eseményről, incidensről, megénekelték ezeket. Az idő elteltével a "vallenato" egyre népszerűbb lett, ma mar a kommersz dalok szama közel ugyan­annyi, mint az eredetieké. Tulajdonképpen az, hogy ezek a dalok megtörtént dolgok­ról szolnak, adta az ötletet a Száz év magány regényemhez. Mi is a Száz év magány? Nem más, mint egy 450 oldalas "vallenato".-Miként vélekedik Ön az olyan terminu­sokról, mint klasszikus, komoly és népze­ne?-Azért klasszikus, amit klasszikusnak hívunk, mert nem tudjuk, hogy nevezzük másképp, hiszen a romantikus vagy a barokk zene is klasszikus. A komoly zene pedig nyilvánvalóan a népzenei hagyományokban gyökeredzik. Tudja, van egy nagyon meg­kapó fénykép a fiatal, húsz vagy harminc év körüli Bartók Béláról. Fenn áll a hegyen, kezében egy öreg, ma már múzeumi darab­nak számitó magnetofonnal, amivel nép­dalokat, hazájának, Magyarországnak a népzenéjét gyűjtötte össze, hogy aztán megírja a művészileg lehetséges legválasz­tékosabb, legmélyrehatóbb zenét, ami valaha is létezett, azt a komoly zenét, amelynek eredete azzal az ósdi magneto­fonnal felvett népdalokban rejlik. “Tudja, mi történik, ha a művész eltávolo­dik a néptől? Engedje meg, hogy elmondjam. Ha Bartók Béla nem lett volna, Sztravinsz­kij és Schoenberg megölték volna a zenét. Nem azért, mert rossz muzsikusok voltak, hanem azért, mert túlságosan a technikai tudásra Összpontosítottak, és ezáltal meg­fosztották zenéjüket a tartalomtól es az ihlettől. Szerencsére jött egy Bartók Béla, Brahms romantikus tradíciójának követő­jeként, es a forrásokat a népzenében kezd­te keresni, csakúgy, mint Beethoven, Bach és az emberiség történetének más nagy zeneszerzője. AUSZTRIÁBA IS MAGYARORSZÁGRA TELEPÜLŐK U j öröklakások és családi házak BECSBEN, BADENBAN és a magyar határ közelében $ 37.000-töl SVÁJCBAN $ 55.000-től SPANYOLORSZÁGBAN $ 28.00ÍMÓ1 BUDAPESTEN és vidéken már meglévő ingatlanok $ 25.000-töl kaphatók. Csoportos utazások Nov.-Dec.~ben és Márciustól kezdve minden hónapban. KE TÚR REALTY 392 Filth Ave., New York, N.Y. 10018 Mrs.Kertész (212) 695-2245 Este (718) 793-7093

Next

/
Oldalképek
Tartalom