Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-27 / 9. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 27. 1986. ORBÁN BALAZS: 125 EVVEL EZELŐTT CSÍKSZEREDA KORNYÉKÉ A csíki népviselet (...) (...) Csik talaja sovány, és a művelhető föld csekély, úgyhogy csak a vasszorgalom tud ott valamit tenyészteni, rozs, búza és zab jól terem, de már a tórókbúza (tengeri) nem érik meg, gyümölcsfák a hideg szelek miatt csak csenevésznek, pityóka (burgonya) és kender igen sok terem, a szorgalmas és munkás asszonyok azt felfonjak, felszövik, valamint juhaik gyapjút is, ezekből nemcsak saját és a férfiak öltönyét állítják ki, hanem nagy vászon- és posztókereskedést űznek. Székelyföldön egyáltalában a ruházat (néhány fényűző cikken kivűl) a házbői telik ki, mégpedig a nők ügyessége és szorgalma által; ellenben az építkezést és a házi. eszközöket a férfi készíti el, mert minden székely egyszersmind ács is; azok a csinos, tornácos lakok, azok a művészi faragványokkal ékített galambbűgos kapuk, azok a cifrán kituli- pánozott, kicifrázott jármok, szekerek mind otthon készülnek; de itt, a túlnépesedett Csikban, ahol falu falut ér, a földművelés nem tarthatná minden vasszorgalom mellett is fel a lakosságot, azért e nép kereskedik fával, deszkával, zsindellyel, s mindennemű faszerszámokkal, nagy terjedelmű havasi legelőin erős apró, de fürge lovakat és kis szarvú kesely ( feke- tés szőrű) marhákat tenyészt, melyek erősek, hizékonyak, s mészárszékre minden másoknál előnyösebbek. Juhainak tejéből azt a hires kaszutűrőt csinálják, mely fenyő- héjba takarva felséges eledel, csak kar, hogy soká nem áll el. Emellett a leányok fél Erdélybe elszéled- nek szolgálni (cselédnek), munka idején pedig a népség fele kivonul bérért dolgozni, a férfiak csépelni, a nők kapálni, aratni. Ilyenkor egész karavánok vonulnak Csik- ből, mely alkalommal a nők is bocskort kötnek, s gyakran kellemetesen lepetik meg az utas, midőn az ős fenyvesek árnyából kibontakozó ily vándorcsapattal találkozik. Csakhogy nagy nemzeti kár, hogy az újabb időkben ezen munkát vadászó csapatok nem nyugat, hanem kelet felé a hazából ki engedik magukat csábítani, minek gyászos eredményeit és következményeit már gyakran felfejtették, de fájdalom, az azt megakadályozó mód még nincs kitalálva, vagy ha kitalálva van is, de alkalmazva nincsen. A nemzetgyűlés ezen sürgős, életbevágó kérdésben mit sem tett, a magányosok feljajdulása, törekedése pedig nem elégséges ezen nagymérvű kivándorlások meggátlására. Ekként fonnyadnak el idegen földön népűnk legszebb virágai, ekként vándorolnak el itthon tettkört és életmódot nem találó legerőteljesebb fiai; ekként tépetnek le naponta népünk életfájáról a diszlö lombfüzérek. Csik népe szép, férfiai rendszerint szálas termetűek, a nők között sok szőke s kiválóan sok szép van, különben a nők erőteljesek s a férfiak eröedzö munkáiban részt vevén, az kifejleszti izmaikat, a havasi friss lég pedig rózsákat fejleszt arcaikon. Ami a csíki népviseletet illeti, az sajátságos; a férfiak itt is hosszú szárú csizmákba szorított, gyapjúkelméjü harisnyát (szűk magyar nadrág) hordanak: hanem annak szegélyezése és zsinórozása Csikban nem fekete, hanem veres; ezt a szokásos bun- dika vagy irhamellény egészíti ki, mit nem hímeznek virágokkal, mint másutt, hanem vékonyra metszett sokszínű börszeletkék- kel diszitnek, a mellényhez csikós vagy egyszínű flanellből ujjat varrnak, ekként az ily mellény a másutt hordani szokott felsóujjast vagy bűjjbelét feleslegessé teszi. A felóltöny itt is sok helyen irhából készült ködmony (bunda), de leginkább szokmány, vagyis azon bő, hosszú, talár- szerű zeke, mely csaknem bokáig ér le, s melyet leginkább panyókára vetve hordanak, mi a magyaros öltözéknek igen tetszetős kiegészítő része. A csíkiak szok- mánya annyiban tér el a másik vidékiek ily Öltözékétől, hogy annak gyapjúszövetét feketére festik, felálló gallérját pedig olyan veres posztóval borítják, minő volt a határóri ezredek egyenruhájának hajtókája; sőt a nyakzsinőr is, mi a panyókára hordott szokmányt hordja, rendszerint az ezen egyenruhákra emlékeztető feketesárga zsinór. Fejükön kalapot és fekete báránybőr kucsmát viselnek. A nők öltözéke nem sokban különbözik a többi székely nők öltözékétől. Az asszonyok budrejos fekete fökötőt hordanak, a leányok egy ágra font, szalagcsokorban végződő hajukat a hát közepén bocsátják alá, munka közben rendszerint bocskort kötnek, fejükre férfikalapot illesztenek; de azért ebből korántsem következik az, hogy Csikban a nőuralom inkább otthonos lenne, mint másutt. Könnyebb megérthetés kedvéért legyen ide mellékelve a csíki népviseletnek képe. Helyén lesz a népviselettel kapcsolatosan a csiki székely lakókat is ismertetni. Csikban a házaknak magas fedele van, azért, hogy a nagy hó nyomásának könnyebben ellentállhasson, de azért is, hogy olvadáskor a viz gyorsan lefuthasson; amellett az ily magas fedeleknek még gyakorlati haszna is van, amennyiben az ekként keletkező tágas hiúba (padlás) szokták a csíkiak szemes gabonájukat, füstölt húsukat, munkaeszközeiket stb. elhelyezni. Az ily fedelek Csikban rendszerint grányicával vannak tetőzve, a grányica pedig nagyobb fajtájú bükkfa zsindely, mely nincsen hornyolva, s melyet nem szegeznek, hanem fogakkal akasztanak a lécre. Neve valószínűleg onnan ered, hogy azt leginkább a gránicon őrködő határőr; katonák készítek unaloműzésből. A házak dereka boronából, vagyis egymásra ^ fektetett, szögleteinél gerezdezett (összerótt) fenyőgerendákból van alkotva, mely kivúl-belül agyaggal vastagon tapasztva s szép fehérre van meszelve. Amint ki székely lakóknál sem hiányzik az épületet körülfutó tornácozat. A ház előtt pedig feltűnik a csíkiaknak sajátságos bor- vizhordö ernyős szekere. A lakoK belső elrendezése ugyanaz, minő másutt Székelyföldön. Középen van a pitvar, nyári konyha és sütőkemencével, hátul a kamarának nevezett kis szoba. Az utcára néző oldalon a diszszoba, hol a fölepig felvetett diszágy pompálkodik színes fonallal cifrán hímzett párnáinak sokaságával, ott vannak a szobát körúlfutó fogasok teleaggatva a sajátságos alakú tulipányos kancsőkkal, felül telerakva cifrábbnál-cifrább tányérok- és tálakkal; a bútorzat, mi falhoz illesztett háttámos padokból, asztal, szék, ládák, és fiókos tálasokból (kredenc) áll, minden tulipányosra van kiáltó színekkel pingál- va. Nem kevéssé díszes az ajtótól balra eső nagy buglyos kemence is, melynek oszlopokon nyugvó felső része, az úgynevezett góc, mázos kályhából van rakva, körülfutja a káholy, vagyis olyan ormózatos párkányzat, hevá késeket, kanalakat s más főzőeszközöket szoktak elhelyezni. MAGYAR FOGORVOS Dr KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97-52 64 Ave Forest Hills, NY. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel: hétfőn és szerdán d.u. 4-8-ig csütörtökön és szombaton 9-4 óráig. Telefon: (715) 275-7552 Biztosításokat elfogad. Bármilyen fogászati problémával forduljon bizalommal hozza. MAGYAR UROLÓGUS Or. George Klein Comell-diplomás, a Mount Sinai kórház szakorvosa RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills. N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 és (718) 861-9000 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: Prosztata problémák Vasectomy Húgyúti fertőzések Impotencia Vesekő - Vese és hölyagdaganatok 24 órás díjtalan telefon konzultáció Medicare t és Rlue Cross-fílue Shield biztosítást elfogadunk.
