Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-27 / 9. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 27. 198t Cserbenhagyás ni. Tény, hogy ha a Második Front, amit Churchill és Roosevelt 1942-ben megígért, valóban megnyílt volna, ki kételkedik abban, hogy a háború sokkal korábban ért volna véget, mint 1945-ben? Es hogy zsidók millióit (és másokat), akiket a nácik 1942 és 1945 között megöltek, meg lehetett volna menteni? Miért nem történt meg? Itt van a kérdés kulcsa. A Második Front megnyitását halogatták két hosszú évig a szövetségesek, mialatt a háború elkeseredetten folyt a Keleti Fronton, 'óriási veszteségekkel mindkét oldalon, de bizonynyal a szovjet oldalon. Sztálin ismételten kérte a másik két szövetségest'^ hogy indítsák meg a Második Frontot és ismételten kifogásokat kapott válaszul. Mire a háború végétért, és még sokkal inkább azután, nagyon is nyilvánvaló lett, hogy a késlekedésnek nem katonai, hanem politikai indoklása volt. A szovjetet elvérezni hagyni volt a cél és nem volt lelkifúrdalás, ha mellékesen a zsidók vére is folyt. A zsidók igy áldozatul szolgáltak az angol és amerikai anti-szovjet hadviselési politika oltárán, amint feláldozták őket Münchenben a próbálkozásnak, hogy a nácikat kelet felé irányítsák, a Szovjetunió felé. Ez a válasz a kérdésre: miért nem törekedtek a szövetséges erők jobban a zsidókat megmentő lépésekre? Ez leleplezi azt a hipokrizist is, amely a jelen széles és hosszantartó izgalom mögött rejlik a Szovjetunióból való "zsidó kivándorlás" ügyében. A Szovjetunió volt az európai zsidók megmentöje, amikor a Vörös Hadsereg elpusztította Hitlert, de még a háború során is megmentette zsidók tízezreit, főleg lengyel zsidókat (köztük magát Me- nachem Begint is). Zsidók százezrei küzdöttek a Vörös Hadsereg soraiban es a partizánok között. Zsidók ezreit mentette meg a szovjet akció 1939-ben a Lengyelországba benyomuló nácik elöl, akadályozva Hitler haladását keletre a szovjet határig. A lengyelek, akiket a haláltól mentettek meg, köztük a lengyel vad nacionalisták, akik nem véletlenül vad antiszemiták is, kivárták biztonságban a háború legelkese- redettebb éveit, 1941-42. Nem voltak hajlandók a szovjet csapatokkal küzdeni a nácik ellen, csatlakoztak a brit erőkhöz, ahol külön csapattesteket formáltak, hogy harcoljanak nem a nácik,, hanem a Szov- jetúnió ellen, a győzelem után. vágó Oszkár A Pannónia Énekkar (Niagara Félsziget, Ontario, Kanada) tízéves fennállását egy lemez kibocsátásával ünnepelte. E lemez a magyarságot szolgálja szétszörodottsá- gában, hogy az elszigetelten élő honfitársaink is - együtt dúdolva velünk - érezzék együvétartozásunkat, úgy Kanadában, mint a világ minden táján. A lemez tartalmazza: a Magyar- és Kanadai Himnuszt, a Székely Himnuszt, és más hazafias dalokat, valamint magyar népdalokat és ismert angol melódiákat. Rendelhető: Yolanda Varga Davis címén, Box 901, Fonthill, Ontario, Canada, LOS 1EO, postautalványon, vagy igazolt csekken $10.- ellenében. HARASZTI ENDRE: HJSlmlékezés egy félezer éves levélre A magyar történelemből manapság már sokkal többet tudunk, mint diákkorunkban,- nemcsak azért, mert egyikünk-masikunk felfedezvén, hogy az egész életünk is viharos és drámai történelem, - tehát többet törődünk a régmúlttal is, mint ifjúkorunkban, - hanem azért is, mert a kutatók egyre több objektumot tárnak fel a föld mélyéből es a levéltárak is egyre több anyagot adnak a kutatásra-éhesek számára. Elképzelhető', hogy még igy is igen sok "titkot" rejteget hazánk történelme, hiszen - ha több megmaradt levél volna már dokumentálva, akkor a "történelmi kereszt- rejtvénynek" sokkal több "vízszintesét" és "függőlegesét" megfejthetnénk, magyarázatot találva sok kisebb-nagyobb problémára, melyek előtt még értetlenül állunk. Sajnos azonban az elmúlt évszázadokban aránylag keveseknek jutott eszébe, hogy elővegyék a kalamárist és a lúdtollat. A- rányla^ kevesen ismerték a betűvetés mesterséget. Főleg a papi emberek, szerzetesek,- később az "univerzitások" tagjai, profesz- szorok, deákok - voltak írástudók, ők pedig latin nyelven írták leveleiket. Bizonyos vagyok benne, hogy irodott magyar nyelvű level jóval Mátyás király ideje előtt is, de egyelőre a megmaradt legrégibb magyar nyelvű levél Mátyás király idejében, pontosan 500 évvel ezelőtt íródott. Aktuális róla beszámolnom. VÁRDAI ALADÁR LEVELE VÁRD AI MIKLÓS FŐISPÁNNAK 1486-ban vagyunk, abban az esztendőben, mikor már Mátyás király személyes hive, Szapolyai Imre - a későbbi Szapolyai János király nagybátyja - lett a nádor, egyben az ország főkapitánya, főbírája is. Kifejlődött a királyi tábla. Maga a király ekkoriban nem tartózkodott Magyarországon; Becs elfoglalását követően folytatta Ausztria meghódítását. Bevette Steiert, Kremst, Zisterdorfot, Feldsberget és Eggenburgot. Annyit azonban tudunk, hogy Mátyás 1485 december 10-ig tartózkodott Bécsben s az ezt követő napokban átmenetileg visz- szatért Budára, hogy honfitársaival ünnepeltethesse a gyűlölt III. Frigyes császár le- gyözetését. Vörösmarty Mihály irt erről a diadalmas bevonulásról "Szép Ilonka" cimü halhatatlan költeményében: "S van tolongás es öröm Budában:- Győzelemből várják a királyt, - Aki Becset vivő haragjában - Vérbosszút a rossz szomszédon állt." Mátyás csak 1486 őszén utazott vissza Bécsbe és ott tartózkodott a továbbiakban. Jelen történetem szempontjából tehát fontos értéke van annak, hogy megjegyezzük: 1485 decembere és 1486 novembere között a . király budai-, illetve visegrádi várában pihente ki az ausztriai hadjárat fáradalmait. Az 500 év előtti levelet Várdai Aladár küldte Miklós nevű főispán rokonának Kisvárdara. Kisvárdáról most csak annyit, hogy ez a község a Nyírség egyik járási székhelye. A község a Várdai-család által a XV. században épített várról kapta a nevét. (Az erődítmény romjait az elmúlt években restaurálták helytörténeti kiállítása gótikus és reneszánsz faragványtóre- dekeket is tartalmaz. Möemlék a középkori eredetű gótikus római katolikus templom is, melyhez egyébként 1806-ban építettek homlokzati tornyot, belsejét barokk stílusra átépítve.) A Várdaiak nemzetsége hires familia volt Mátyás király idejében. Nézzük most meg a Várdai Aladár által Várdai Miklós főispánnak küldött levél címzését. A címzés még latin nyelvű. "Mag- nifico domino Nicolae de Kysvarda Fratri nostro carissimo." . *1 / Fordítsuk most le a magyar nyelvű level szöveget mai magyar nyelvre: "Én jó uram, tudja meg kegyelmed, hogy amit Begányitól vajda uramnak a dologhol üzentei, tudd meg bizonnyal, hogy( azt neki mind szóról-szóra elbeszélte. En is beszeltem vele, igen fogadta^ hogy örömest törekedik benne. Minden jo végre azért tudd meg bizonnyal, hogy itt Visegrádon szólunk király ófelségének. Azért a leveleket, amelyekről beszéltünk minél hamarabb kúldjed. Aladar atyádfia." A mai nyelvre való fordítást azért kellett kihangsúlyoznom, mert pl. azt a félmondatot, hogy "itt Visegrádon szólunk király őfelségének" ténylegesen igy irta le a levélküldő: "Itthen vysegradon Zolunk kyralnak Ew felseekeenek." Vardai Aladár, a cimzett öccse pedig igy irta nevét alá: "Allada athyadfya." , A levél - fenti mivoltában - meg mindig érthetetlen, ha nem tudjuk az előzményeket. A LEVEL "MEGFEJTÉSE" Elsősorban azt kell tudnunk, hogy a levél elején említett Begányi Mihály nem volt más, mint Várdai Miklós főispán egyik hú embere. A levelet nem sokkal megelőző időben ezt a Begányit küldte várdai Miklós főispán "vajda uramhoz", azaz Báthori István erdélyi vajdához. ' Ecsedi Báthory Istvánról e történetünk kapcsán csak annyit mondok, hogy 1478 óta volt Erdély vajdája. Ö volt az, akit a török 1479-ben Kenyérmezőnél megtámadott, de Báthory Kinizsi Pál segítségével fenyes győzelmet aratott. Mint országbíró, az ország legtekintélyesebb főura volt. Állítólag nem volt Írástudó, de nála jobban kevesen ismerték a hazai hagyományos jogot. Emiatt sokan fordultak hozzá jogitanácsért, vagy bírósági közbenjárásért;- persze, nemcsak a "jogszakértót", de a befolyásos nagyurat is tisztelve-remel- ve a vajdában. A vajda szegrol-vegról rokonságban volt a másik nagy Báthory-familiá- val, a "somlyói" Báthoryakkai, kik fejedelmeket adtak később Erdélynek, sőt királyt Lengyelországnak. Miután Mátyás király- Bécs leigázása után - jó pár hónapig Budán, illetve Visegrádon tartózkodott, az erdélyi vajda felhasználta ezt az alkalmat, hogy a király udvarába jöjjön, ügyes-bajos dolgok megbeszélésére. Tudunk arról is, hogy a várdaiak atyafi- ságot tartottak Báthory István vajdaval. A két Várdai-testvér, - Miklós? a főispán és Aladár - ezidöben a "Töttós"-hagyaték ügyében pereskedett egy másik rokonukkal, névszerint, az Erdélyben éló Vardai Jánossal. A per előéltében a vajdának nagy szava lehetett, tehát "protekciójára" szükség volt. Ezért küldte tehát Várdai Miklós Begányi Mihály nevű emberei Visegrádra, az e'ppen ott tartózkodó vajdához. így alkalom adódhatott arra is, hogy nemcsak a nagyhatalmú vajda, de maga_ a felséges király is tudjon a peres ügyről és pártolja Miklősék ügyét. Most már megérthetjük a félezer eves levél szövegét. Kiderül, hogy Várdai Miklós - e levél előtti időben - el is küldte • folytatás az 5. oldalon
