Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-08-22 / 31. szám

Thursday, Aug. 22. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 6. HITLER GIGANTOMANIAJA A fantasztikus vasút és társai AZ NSZK-BAN nemrégiben erdekes könyv jelent meg. Anton Joachimstahler: Hitler szélesvágányú vasútja címen. A szerzó vasúti szakember, aki az NSZK és NDK levéltaraiban tanulmányozta a fantaszti­kus terv dokumentumait. Nehezen hihető, de tény, hogy Hitler a "nagygermán biro­dalom" fö ütőereiként egy három méter nyomtávolságú villamos vasútvonal-háló­zat tervezését parancsolta meg, _ amely a Donyec-medencétől az Atlanti-óceánig, Hamburgtól az Adriáig bonyolította volna le a gyors szállítást. Eredetileg négyméte­res nyomtávolságra gondolt, de a szakér­tők megmagyarázták a nehézségeket, ezért engedett, igy aztán csak három méteres­re kívánta a vasutját megterveztetni, majd- a fasiszta győzelem után - megépíttet­ni. Az európai szabvány 1436 milliméteres vágánytávolságot ir elő, a szélesvágány­nál a sínek távolsága egymástól három méter lett volna, kétszerese a szóban for­gó szabványnak. Vesztett csaták közben tervezték meg a pályaudvarokat, vasútallomasokat, váro­sokat. Már Berlin felé robogtak a szovjet páncélosok, amikor még mindig t folyt a tervezőmunka. Mire az összeomlás bekö­vetkezett, 220.000 lapnyi rajz készült, kitűztek a pályák nyomvonalait, műveszek tervezték meg a gigantikus emlékműveket. Végül a tervdokumentációk az NSZK és NDK levéltáraiba kerültek, ezeken ragta át magát a szerző, mielőtt könyve meg­írásához hozzáfogott. Hitler megalomániaja közismert, bar sok fontos részlet sokáig ismeretlen maradt. Érdekességkent említsünk meg néhányat, a leghirhedtebbeket. Az 1936-os flottaprogramban Hitler határozott kívánságára nyolcvanezer ton­nás szupercsatahajók tervezését kezdték meg, a hajókon 50 es 53 cm úrmeretu lövegekkel. Reader tengernagy meggyőz­te Hitlert, hogy elégséges 50.000 tonnás úszó várakat harcrendbe állítani, amelye­ken 40,6 cm űrméretű lővegek döntik el az ütközetek sorsát. Tervezték négy repü­lőgép-hordozó építését is. Az iszonyú költ­séggel megépített hadihajók egymás után süllyedtek a tenger fenekére. A SZOVJET T 34-ES harckocsik megjele­nésekor megpróbálták rábeszélni Hitlert lemásolásukra, hiába. Hitler magához ren­delte Ferdinand Porschét, Németország legtehetségesebb autókonstruktőrét, és megparancsolta neki, hogy olyan óriás harckocsit tervezzen, amely keresztülgazol városon, gyárakon, eróditme'nyeken, amely, tehát, hitte, legyőzhetetlen. A tervek el­készültek és - egykorú visszaemlékezések szerint - Porsche düheben adta a harcko­csinak a Maus, azaz az Eger nevet. A szu­perpáncélos 188 tonnájával fékezéskor, forduláskor beleásta magát a földbe, nem volt olyan közúti hid, amelyen - súlya miatt- átmehetett volna, csak vasúti hid bírta el. Előbb egy meretazonos famodell, majd egy valóságos harckocsi készült el, amelyet végül saját kezelő legénysége robbantott fel. Krupp is tervezett egy 30,5 cm-es löveg- gel felszerelt páncélost, kifejezetten erő­dítmények leküzdésere, de ennél fantasz- tikusabb - szinte sci-fibe illő - terv is szü­letett Hitler agyában. Egy elöl 25 cm vastag páncéllal ellátott 1500 tonna súlyú harckocsit álmodott meg, amelyből a Do­ra elnevezésű, 81 cm űrméretű óriáslöveg nézett volna ki. A Dora lóveg elkészült, önsúlya 1345 tonna, csöve 32,4 méter hosz­ASSZONYBESZÉD Tegyük a szivünkre a kezünket: kivel ne fordult volna elé, férfitársak, hogy ap­ró legyintéssel, csipetnyi mosollyal illessen minden olyan tanácskozást, amelynek fő­szereplői nők? Kiváltképp, ha politikáról, gazdaságról, a > < társadalmi folyamatok "rejtelmes mozgásáról" van szó, amelynek melységeibe ugyebár csakis az elvonatkoz­tatás képessegével rendelkező férfi hatol­hat le. Asszonybeszéd - mosolyog össze ilyen alkalmakkor a férfiúi szolidaritás valamennyi bajnoka. Miért is tagadjam, bennem sem keltett tűi nagy várakozást a latin-amerikai nők havannai tanácskozására hivő hivatalos belépő. Nem annyira a tudósítói munka szakmai betegsége, hogy ne mondjam, "konferenciaártalma" mérsékelte lelkese­désemet, mint inkább a tanácskozás témá­ja: "Latin-amerikai nők a kontinens poli­tikai, gazdasági, társadalmi válságának megoldásáért" -olvastam a meghívót. "U- gyan, mit is tehetnek ezek a lányok, asszo­nyok, mondjuk, a nicaraguai ellenforradal­márok szabotázsakcióival szemben? JÓ- szándékű ülésezéseiken túl, képesek-e egyébre a közép-amerikai és karibi vál­ság enyhítéséért, amikor a hivatásos dip­lomaták tucatjait fölvonultató Contadora- országok sem jutnak ötről a hatra? Tehet­nek-e valamit a Pinochet-diktatúra,, a para­guayi Stroessner-rezsim, vagy akár csak a Latin-Amerikat megnyomoritó, a legtöbb ország gazdasági fejlődését megbéklyozo adossagallomany ellen?" A kikezdhetetlen férfilogika diktálta kérdések jártak a fejemben, amint a havan­nai konferenciaterembe léptem. Százhúsz hölgy, Latin-Amerika huszonnégy országá­ból. Látványnak sem akármilyen. Tejes- kávészinü vaszonruhaba Öltözött fehér fityulás panamai apácák, olajzóld egyen­ruhás nicaraguai milicistalany, a (hegyi levegőtől pirospozsgás bolíviai bányaszfe- leség, kellemes illatfelhőbe burkolózó Cos­ta Rica-i színésznő, a Buenos Aires-i Plaza del Mayo (Május ter) fiaikat sirató anyái, magabiztos, "férfias" feladatokon edződött kubai politikusnők. Az első bra, jórészt a fentiek miatt, csodálkozással telik. Lehet-e ilyen környe­zetben egyazon nyelven beszélni, akar csak hozzávetőlegesen megrajzolni a közös érdeklődést kiváltó kérdések köret? Gon­dolkodhat-e azonos módón egy-egy politi­kai pártot vagy kormányt képviselő no, s egy apáca, iró, munkásasszony, szakszer­vezeti vezető, énekesnő, gerilla? A választ mintha csak nekünk címezné, Doris Tijerino, a nicaraguai commandan- te, a Latin-amerikai Nők Frontjának veze­tője adja meg. Az egység - mondja - úgy is megteremthető - vagy csakis úgy -, hogy mindenki saját gondjairól beszél, azok megoldási lehetőségeit elemezve osztja meg tapasztalatait a részvevőkkel. Hallgassuk a felszólalásokat. Ester Vélis, a Kubai Noszövetség külügyekkel megbízott képviselője igy szolt: Ma is mindennapos dolog, hogy úgy beszel­nek rólunk (velünk), < mintha szellemileg visszamaradottak lennénk. Mintha a tör­ténelmi, politikai, társadalmi _ változások szu, gránátja 4,8 tonna volt, amit 47 km- re tudott röpíteni. Szebasztopolnál vétet­ték be, majd a háború végén az amerikaiak felrobbantottak. < 1 . Dr. Horvath Árpád csak a koronás ferfifők fölött zúgtak'volna el, (elkerülve a konyhában fakanalat for­gató asszonyi népet. Tavaly őszi, salvadori emlékképek vo­nulnak el előttem. A kormány és a parti­zánok tárgyalásaira ósszesereglett újság­írók hadanak nem a targyalóasztal mögött ülő, komoly férfiak adták a legjobb "szto­rikat" - bar kétségkivul ók is adták -, hanem a talpig feketébe öltözött anyak és felese­gek, az eltűnt és meggyilkolt hazafiak családtagjaiból alakult nobizottsag. Az asszonyok hollóserege, dacolva a mar-mar elviselhetetlen hőséggel, s különösen az elnyomó rezsim titkosrendőrségének és a halálbrigadok ott ólálkodó ügynökeivel, egész álló napon át tiltakozott az ameri­kai fegyverek árnyékában látszatdemok­ráciát fitogtató salvadori kormány ellen. Egymás kezébe adták a hangosbeszélőt, s panaszukat, nyomorukat - a szünet nélkül berregő felvevógépek utján - szó szerint világgá kiáltották. S amikor a szervezők "olcsó" táncmulatsággal akarták elterelni az újságírók figyelmét, igazáért harcba menő, zabolátlan tömeggé vált az anyak serege. Kovel dobálták, szitkokkal futa- mitottak meg a szalontancosokat, erővel verekedtek ki igazukat. Aligha vitathatjuk Doris Tijerino szavait: az egyébként is forrongásban lévő Latin- Amerikaban érezhetően növekedett a nők szerepe a bekeharcban, az uj társadalmi rend kivívásáért folyó küzdelemben. A már említett Salvadorban az asszonyok a társadalmi igazságosság és a fúggetlen- seg érdekeben meghirdetett tüntetések fószéreplói. Bolíviában a bányaszfeleségek szervezett keretek között szállnak síkra a bányászok jogainak védelméért, az embe­ribb életfeltetelek kivívásáért. Chilében, dacolva a Pinochet-rezsim kíméletlen ter­rorjával, nők százai, ezrei követelik a demok­rácia visszaállítását. S Nicaraguaban, ahol az ellenforradalmárok az elnyomó rendszer restaurálására törekednek, lányok es asszo­nyok tízezrei állnak fegyverben, férfiakat megszégyenítő bátorsággal néznék szembe a "kontrákkal". Az emigrációban éló chilei asszony, Mi- reya Baltra ezekkel a szavakkal zarja a latin-amerikai nők konferenciáját:- Nem ónálló eró vagyunk, nem feminis­ta célokért küzdünk. Nélkülünk nincs sem munkás-, sem paraszt-, sem értelmiségi, sem diákmozgalom. Az egész részeként kell velünk számolni, de olyan részeként, amelynek önállóan is súlya van. Ez is asszonybeszed. Havanna, 1985.junius Seres Attila HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Fél évre: $ 10.- Kanadába és Európába 1 évre $ 20.­Megujitásra: $...................................... Naptárra: $ .................. Név:.................................................... Cim:................................................... Varos:............................Állam:......... Zip code:................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom