Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-11-28 / 45. szám

Thursday, Nov. 28. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. A “KÍGYÓ” AZ ÉDENKERTBEN New Jersey-t úgy ismerik országszerte, mint a "Garden State"-t, a Kerti Államot. New Jersey egyes térségei valóban szépek, erdők, tavak, kertek váltják egymást. Ez azonban csupán az éremnek az egyik olda­la. A másik oldalról nemigen beszelnek. Az állam észak-keleti térségében talál­juk a vegyi gyárakat, fémüzemeket, olaj- és gázfinomitókat. Ha ellátogatunk New Brunswick, Perth Amboy, Carteret, Linden, Elizabeth vidékére, nem kertvárosok tárul­nak elénk. A levegőben lévő mérges vegyi anyagok ártalmasak nemcsak a szemre, de főleg a tüdőre és az idegrendszerre. Ezt bizonyítja Barbara esete is. "Nem akarok meghalni - mondja a 35 éves anya -, fel akarom nevelni gyermekei­met." Orvosának, Dr. Irving Selikoffnak mondta ezt, aki röntgen-felvételt készí­tett a tüdejéről. A képen a tüdő bal felen "mesothelioma" látható: tüdőrák, ami rend­szerint az azbeszttel dolgozókat sújtja. Barbara soha nem dolgozott azbeszttel, de gyermekkorában szeretett játszani a házuk mögötti területen, ahol anyja kiráz­ta férje nadrágját, amelyből az azbeszt­port az ott játszó gyermekek, köztük Bar­bara is belélegezte. Ez három évtizeddel később éreztette hatását Barbara tüdejé­ben. Dr. Selikoff ezt mondja: "Barbara esete egy a sok száz közül." Dr. Selikoff a new yorki Mount Sinai kórház vezető professzo­ra, aki tanulmányozta a rákbetegek élet- körülményeit és főleg azt, hogy mi okozza a rákot. Arra a következtetésre jutott, hogy a legfontosabb rákokozók a környe­zetben lévő mérges anyagok. A Holy Name Kórház tantermében Dr. Selikoff ráhelyez­te a Barbara tüdejéről készített röntgen­képet az átvilágított táblára és ezt mondta: "Vegyi világban élünk. Már nem használunk festéket, hanem vegyi burkolatot. Minden évben 500 uj vegyszer jut forgalomba és mind teljesen ellenőrzés nélkül. Senki nem tudja, hogy milyen hatással vannak ezek a vegyszerek egészségünkre. Nagyon ke­veset tudunk a forgalomban lévő 50.000 vegyszer hatásáról. A Világ Egészségügyi Szervezete 230 olyan vegyszert említ, amely rákot okoz. A sok ezer mérges vegy­szer közül csupán negyet korlátoznák. Az ellenőrzési folyamat nagyon lassú. Ek­latáns példa erre a DES, a termékenyseget elősegítő gyógyszer (fertility drug). 1941- ben fedezték fel, hogy ez a vegyszer rákot okoz állatokban és csak 1971-ben - 30 év­vel később - azt, hogy rákot okozhat em­berben is. Es csak 1972-ben tiltotta be a Food and Drug Administration tehenek táplálásara. A társadalmi lépések - védel­mi törvények - egyszerűen nem működnek. Hogyan lehet ezt tűrni egy előrehaladott országban?" Dr. Selikoff senkit nem akart megfélem­líteni, csupán informálni akarja orvos­társait, az ország lakosait. Idézte Percival Pott angol orvos kutatómunkájának ered­ményei, aki 1775-ben mondotta: "Láttam számtalan embert, aki hererákban szen­vedett. Kutatásaim felfedték a tényt, hogy e betegségben szenvedők gyermekkoruk­ban kéményseprő munkát végeztek. Besziv- ták a kormot és ez okozta a hererákot." Majd rátért Dr. Selikoff az 1900-as évek­re, amikor a Du Pont Vállalat vegyi gyárat állított fel Salem, N.J.-ben, ahol különböző festő anyagokat gyártottak. E gyárban dolgozok közül az első világháború alatt 532-en hu^yhölyagrákban szenvedtek. Min­den kutatómunka arra a következtetésre birja Dr. Selikoffot, hogjy főleg és elsősor­ban a környezet mérgezése okozza a rákot. ** Ki ne rettegne időközönként a ráktól? Es ki nem hallott a New Jersey-i hírhedt Rák-Völgyről? A vegyi világ egy élő pél­dájára bukkanunk, ha elmegyünk Elizabeth Bayway térségébe. Itt találjuk többek között a Reichhold Chemical Vállalatot, amely bűzt áraszt a környéken, megmérgezi az Arthur Kill levegőjét, légzési zavarokat okozva a környék lakosainak. Dr. Selikoff magyarazata: ha valaki ciga­rettazik és ugyanakkor azbeszttel dolgozik, az nem kétszeresen, hanem ötszörösen hajlamosabb a rákbetegségre. Számtalan vegyi mérget szivünk be, de még nem tudjuk, hogy a legtöbb milyen veszélyes az egészségűnkre. A kutatómun­kára kellene nagyobb összeget fordítani, hogy tudásunkat kibövitsük. Úgy véltem - folytatta Dr. Selikoff -, hogy vannak még mérges vegyszerektől mentes vidékek. Ezek között volt a Cohansey-Kirkwood Aquifier. Elmentünk ide unokahugommal és fürödtünk a tisztának vélt vízben, de csak később értesültem arról, hogy a közelben lévő Lakehurst Haditengereszeti Központból (Naval Engineering Center) mérges gáz jut az Aquifierbe. , . Enyhíteni lehet a házkölcsön terhét Meg lehetne takarítani 100.000 dollárt vagy még többet a következő 15 evben a ház-jelzálogkölcsön kamatjának redukálá­sával. Ennek kétféle módja van. 1. / Rövidebb lejáratú kölcsönt vesznek fel; 2. / meggyorsítják a fizetést a meglévő kölcsöntőkére. Ez azt jelenti, hogy kezdet­ben többet kell fizetni, de ez óriási előnyt jelent. ( 1. / Nagy összegű penzmegtakaritas. Egy 70.000 dolláros jelzálogkölcsönnél (amelyre jelenleg kb.12% a kamat) 112.017 dollárt lehet megtakarítani, ha a kölcsönt nem 30 évi, hanem 15 évi lefizetésre veszik 2. / Gyorsabb birtoklás. A ház birtoklás­nak az a része, amely a vevő tulajdonába megy, hamarabb következik be. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő eladja a hazat, több pénze marad a kölcsön kifizetése után. 3. / Hamarabb érnek véget a jelzálogköl­csön- fizetések. Minél hamarabb kerül a ház - adósságok nélkül - a vevő tulajdonába, annál több pénze marad más célokra: gyer­mekek iskoláztatására, a nyugalomba vo­nulás éveire. Azok is sokat takaríthatnak meg, akik­nek mar hosszú évi jelzálogkölcsönre van szerződésük. Egyetlen 100 dolláros külön lefizetés a 3G éves kölcsön első évében 3.390 dollár kamatos kamat megtakarítást jelent. Ha valaki 70.000 dolláros kölcsönt vett fel hét évvel ezelőtt 10%-os kamat­tal és havonta csak 50 dollárral toldja meg a részletfizeteseit, még mindig 27.182 dollárt takaríthat meg kamatokban. Még akkor is érdemes egy régebbi köl­csönre nagyobb fizetéseket eszközölni, ha a házat néhány éven belül el akarjak adni. Ha a fenti kölcsönre öt év alatt havon­ta 50 dollár felülfizetést eszközöltek és azután eladják a házat, ézzel kamatokban 870 dollárt takarítanak meg. Az eladás­ból is nagyobb összeget kap kézhez az adós, mivel a felülfizetések redukálták a kölcsöntőkét és igy több pénz áll rendel­kezésre lefizetésre, ha másik házat akar venni. ( Az ilyen jelentős összegű megtakaritasok- nak többféle módja van:- 15 évi kölcsön. A reszlettörlesztes igy nagyobb, mint a 30 éves kölcsönre, de az átlagos 70.000 dolláros kölcsönre, a jelenlegi ráták mellett, havonta csak 98 dollárral kell többet fizetni - részben azért, mert a kamat többnyire fél száza­lékkal kevesebb a rövidebb lejáratú kölcsö­nökre. Még ha tiz év múlva eladja is a házat az adós, még mindig 16.487 dollárt takarit meg kamatokban és tulajdonjoga is lényegesen nagyobb. ( Sokan úgy vélik, adólevonások céljából előnyösebb a hosszabb lejáratú kölcsön. De ez csak azoknak előnyös, akiknek jö­vedelme a felsőbb 50%-os kategóriába sorozható. Mások számára a kamatok, még az adólevonások után is, nagyon sokba kerülnek.- Meggyorsított fizetések a rendes jel­zálogkölcsönre. Minden hónapban felülfi- zetésekkel még az is pénzt takarit meg, akinek már 30 éves jélzálo^kölcsón-szer- zódese van. Egy bank vagy más pénzintézet (folytatás all. oldalon) MAGYAR FOGORVOS » Dr KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97-52 64 Ave. Forest Hills, N.Y. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel: hétfőn és szerdán d.u. 4-8-ig csütörtökön és szombaton 9-4 óráig Telefon: 1 (718) 257-7552 Biztosításokat elfogad. Bármilyen fogászati problémával forduljon bizalommal hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom