Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-11-07 / 42. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 7. 1985. L usztig Imre: fEGYZETEK Amint közeledünk november 19-hez, a Reagan-Gorbacsov csúcstalálkozó idő­pontjához, egyre többen hangoztatják véle­ményüket, elképzelésüket,, hog^j mit vár­nak a két nagyhatalom képviselőinek talál­kozójától. Londonban, Brüsszelben és a világ más térségeiben százezrek vonulnak az utcára és követelik a fegyverkezési verseny fel­számolását, az atombomba-kísérletek betil­tását, az atomfegyverzet megsemmisítését. Államférfiak és nők, tudósok, katonai szakértők egymás után szót emelnek és rámutatnak arra, hogy embertelenség, erkölcstelenség az, hogy milliárdokat köl­tünk fegyverekre, amelyek használhatat­lanok amikor milliók éheznek, nemcsak a, fejlődő országokban, de itt, az Egyesült Államokban is. A legmérvadóbb véleménynyilvánítás a csúcstalálkozóval kapcsolatban az a tör­ténelmi fontosságú dokumentum, melyet Raul Alfonsin, Argentina elnöke, Miguel de la Madrid, Mexico elnöke, Olof Palme, Svédország miniszterelnöke, Rajiv Ghandi, India miniszterelnöke, Julius Nyerere, Tanzánia ^lnöke, és Andreas Papandreou, Görögország miniszterelnöke irt alá. Ezt a dokumentumot elküldték mind Reagan elnöknek, mind Gorbacsov titkár­nak. (Lásd a nyilatkozat teljes szövegét mai számunk els'ó oldalán.) Vannak természetesen olyanok is, akik arra törekednek, hogy ne jöjjön létre egyez­mény Reagan és Gorbacsov között. Hogy a sok közül csak egyet említsek: Caspar Weinberger, az USA hadügyminisztere, aki azt óhajtja elhitetni az ország népé­vel, hogy a Szovjetunió megsértett minden eddigi szerződést es levonja ebből a hamis állításból azt a következtetest, hogy nem érdemes uj egyezményt kötni a Szovjetunió­val. Szerencsére a Weinbergerek kisebbség­ben vannak es nem tükrözik vissza egyet­len ország népének óhaját sem. Érdemes idézni a sok felszólaló közül Stansfield Turner, a Central Intelligence Agency (CIA) volt direktorának javaslatát. Turner emlékeztette az amerikai népet arra, hogy Lincoln elnök, elnökségének legmelyebb, legfontosabb, történelmi szem­pontból legmérvadóbb beszédét - a Gettys­burg! beszédet - egy levélboritekra irta. Turner tehát javasolja, hogy Reagan elnök írja a kővetkezőket egy levélbori­tekra: , "A Szovjetunió es az Egyesült Államok ezúttal megegyezik abban, hogy soha töb­be nem folytat atombomba kísérleteket." Ezt a borítékot a felirattal tegye a tár­gyalóasztalra. ( Ha egy ilyen egyezmény letre jönne, mondja Turner, biztosak lehetünk abban, hogy egyik fel sem fog atomháborút kez­deni. E sorok írója nem óhajt tanácsot adni semi Reagan elnöknek, sem Gorbacsov első titkárnak, de szeretné elgondolását papír­ra vetni: Egy húsz tagú bizottságot állítanánk fel: tiz tagot Reagan és tiz tagot Gorbacsov javasolna. E bizottság feladata volna elle­nőrizni 1. / az atombombarobbantasi kiserietek betiltását; 2. / az atomfegyvergyártás betiltását;. 3. / a meglévő atomfegyverzet megsemmi­(DAtatótná étyáá PENNSYLVANIA. Megkaptuk szives levelüket és természetesen megrendeljük, mivel nagyon megkedveltük lapjukat. Erről a kedvezményes előfizetési lehető­ségről, sajnos, nem kaptunk értesítést csak most. A mai nap folyamán mielőtt kézbesí­tették volna levelüket én mar a félévre szóló dijat feladtam $ 10.-, de most még csatolok $ 2.- és akkor egész évre kérném a Magyar Szó-t. Az újságból vágtam ki a megrendelési szelvényt. Visszatérve: a lapjuk tartalma nagyon jó tájékoztató, egyszóval minden meg van benne, ami érdekel minket. Már több külföl­dön megjelenő magyar lapot olvastam, európai, kanadai stb., de azok nem tetszettek, nem szeretem őket, mivel több a valótlanság bennük, mint az igazság, ezért nagyon örültem amikor először küldtek "csak ügy" a lapot. Mert mi nagyon szeretjük az újságokat, de az amerikait még nem értjük meg, májusban érkeztünk családommal az USA-ba és jó dolog anyanyelvűnkön olvasni egy sokrétű újságot. Tehát akkor kérném az újság további küldését. S.S. • MEGVÁLTOZOTT A VILÁG? Igen, technológiailag, és nagyon modern lett, talán túl modern az emberek részére. A földgómb nem változott, nekünk kelle­ne megváltozni, hogy ezt a természettől berendezett alkotást még szebbé tudjuk tenni. Megértéssel, szeretettel és békével. Legyen ez mindenki legerősebb célja. Nem elég, hogy ékszert teszünk magunkra, azzal csak feltűnőbbé tesszük magunkat. Akár­csak, ha feldíszítünk egy karácsonyfát és ideig, óráig gyönyörködünk benne, mert ezek értéktelenül ragyognak előttünk, a ragyogás mögött a szivek nagy részben hidegek, az agyakban pedig tolong az Ön­zés, irigység, bosszúallás, mindenféle faji és vallási előítélet. Szomorú tények ezek. Walkó Bozsi Long Island City, NY WINDSOR, Ont. Küldök ^ 50 amerikai dollárt kedves lapom megújítására és férjem emlé­kere, az évkönyvre, stb. Higyjék el nekem, nagyon szeretnék sokkal többet küldeni, de akinek havi jövedelme csak a nyugdíj, annak bizony nem jut többre. De annál nagyobb tisztelettel gondolok a lapra, s kívánok nagyon jó egészséget, erőt és ki­tartást mindnyájuknak, hogy minél tovább tudják folytatni ezt a nemes munkát. Sulyok Julia OHIO. Az Amerikai Magyar Szó újságot megszerettem nagyon, mivel mindig érde­kes cikkekkel jelenik meg, s pontosan jut el hozzánk. Ezért megújítom egy egesz évre. E. Faragó t sitését, elpusztítását. E három lépés az, amit az emberiség nagy többsége remél, követel. Csupán e három lépés garancia arra, hogy az atom­fegyverek nem pusztítják el az emberiséget, - hanem az emberiség pusztítja el az atom­fegyvereket. KORUNK Truman és a bomba Bár nem keltett széleskörű figyelmet, meggyőző történelmi bizonyíték van arra, hogy Truman elnök tudta: véget vethet a II. világháborúnak az atombomba alkal­mazása nélkül: a U.S. megfejtette a Japán rejtjelirast es az utolso negyven év folyamán nyilvánosságra került okmányok tömkelegé mutatja, hogy Truman elnöknek két másik választása is volt. Az első volt a megadási feltételek tisztázása aziránt, hogy nem követeljük a császár eltávolítását. A másik az volt, hogy megvárjuk a Szovjetunió elkövetkező hadüzenetét, ami az U.S. kém­szolgálata szerint, önmagában befejezné a háborút. Ezeknek ellenére lebombázták Hirosimát 1945. augusztus 6-án es Naga­saki augusztus 9-én. A Szovjetunió a Japán elleni háborúba való belépésének tervezett dátuma augusztus 8-a volt. Jelentős for­dulópont volt a császár folytatolagos ju- nius-juliusi döntése, a megadási tárgyalások megindítására Moszkva utján. Legmagasabb amerikai tisztségviselők - és különösképpen az elnök - rendkívülinek ítélték ezt a lépest. Truman 1978-ig elveszettnek hitt, titkos naplója igy említi az elfogott közleményt: "a japán császár békét kérő sürgönye". Mas okmányok - közöttük William J. Donovan, az Office of Strategic Services igazgatójának nemrégen megtalált titkos jelentései - mutatják, hogy Truman sze­mélyesen értesült a svájci és portugál köz­vetítő utakon tett japán békekezdeménye­ző lépésekről már három hónappal Hiro­sima előtt. Sót, Truman megjegyezte több tisztje előtt, hogy elvben nem volt kifo­gasa a japán császár megtartása ellen, ami fó akadálynak látszott. Amerikai vezető személyek biztosak voltak abban, hogy a "Mikádo egyetlen királyi szóval veget vethet a háborúnak", ha úgy akarja, mond­ta egy elnöki segédtiszt. Junius közepén George C. Marshall tábornok mondta Tru- mannak, hogy az oroszok csatlakozásának kihatása a mar amúgy is reménytelen ja­pánokra könnyen kapitulációra vezethet? ... A vezető brit tábornok, Sir Hastings Ismay, Churchillnek jelentette, hogy "ha és amikor az oroszok belépnek a Japán elleni háborúba, a japánok bizonnyal ki akarnak lépni, szinte bármilyen feltételek mellett, kiveve a császár detronizálását." ...William D. Leahy tengernagy, vezérkari főnök mond­ta felháborodásában: "Ennek a barbár fegy­vernek a használata Hirosima és Nagasaki fölött nem nyújtott semmilyen segítséget a Japán elleni háborúban. A japánokat már legyőztük, es készek voltak megadni magukat."... Mind a mai napig nem tudjuk abszolút bizonyossággal, mik voltak Truman gondo­latai több fontos kérdésben. De tudjuk, hogy a legfontosabb tanácsadója, James F. Byrnes külügyminiszter meg volt győződ­ve, hogy a bomba ledobása hosszú lejáratú diplomáciai célokat fog szolgálni. Ahogy egy atom-tudos, Szilárd Leó megjegyezte: "Mr. Byrnes nem vitatta, hogy szükséges volt a háború megnyerése céljából ledobni a bombákat a japán városokra. Mr. Byrnes úgy vélte, hogy az, hogy van a bombánk és bemutattuk, engedékenyebbé fogja tenni az oroszokat." (Gar Alperovitz NYT 8/4 cikke alapján.) Vágó Oszkár TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom