Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-10-24 / 40. szám
Thursday, Oct. 24. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11. Tlint kapitány szigete A hozzáértük véleménye megoszlik. Egyesek - és ez a többség - úgy vélik, hogy a sziget az Atlanti-óceánban, Amerika partjai közelében terül el. Mások a Csendes-óceánra ésküsznek. Ismét mások úgy vélik, hogy Stevenson szigete csakis az Indiai-oceánon lehet. Vannak olyan szigetek, ahol az évszázadok során többször is rejtettek el kincseket. Legalábbis ezt mondják a legendák, amelyek közül nem egy a Karib-tengerben, Kuba közelében fekvő Pinos-szigethez fűződik. Sokan szilárdan hiszik, hogy ez a sziget szerepel a könyvben. Az érveik? A sziget neve annyit jelent, mint Fenyvesek szigete, vagy Fenyösziget. Igaz, ami igaz, Stevenson szigetén szintén fenyőligetek voltak.A bökkenő csak az, hogy a szigetet csak századunk kezdete éta nevezik Pinos- nak. Az 1494-ben Kolumbusz által felfedezett szigetnek eddig több hivatalos és még több félhivatalos neve volt. íme néhány közülük: Szent János-sziget, Amália királynő földje, Kis sziget, Elfelejtett sziget, Papagáj sziget, Kalózok szigete, sót... Kincses sziget. A sziget erre az utóbbi elnevezésre rászolgált: hosszú éveken keresztül Pinos szigete a kalózok támaszpontja volt. Harmincszor csóróit gazdát Pinost fenyöerdok borítják, és a kalózok gyakran látogatták. Sokak számára ez már bizonyítékul szolgál. Ám vannak ellen- velemények is. íme a két legfontosabb közülük: 1./ Stevenson leírása szerint a sziget "kilenc mérföld hosszú, és öt mérföld széles", Pinos szigetének területe azonban ennek a sokszorosa. 2./ A Kincses sziget a könyv szerint több napi hajóutra fekszik a legközelebbi kikötőtől, Pinos viszont Kuba közvetlen közelében van. Pinos szigetét egyébként csak a múlt század végen, már Stevenson könyvének megjelenése után kezdték Kincses szigetnek nevezni. Lehet, hogy a szóbanforgó sziget Tobago lenne? E változatnak is számos hive van. Tobago szigetének még viharosabb volt a története, mint Pinosnak, azt szinten Kolumbusz fedezte fél. Hányatott történelmének első évszázada alatt több mint harmincszor cserélt gazdát. Nem tudjuk, ki és mikor adta a szigetnek a Tobago (a szó jelentése: dohány) nevet. A név alapja valószínűleg az itt található számos dohányültetvény. Egyébként, ha a sziget gazdáinak sikerült is dohányültetvényt létesíteniük, korántsem mindig tudták betakarítani a termést. Valaki ismét támadott, az ültetvények gazdái és felügyelői pedig vagy elestek a harcban, vagy hajóra szálltak, a rabszolgák az erdőbe menekültek, uj gazdák és uj rabok foglalták el helyüket... így ismétlődött ez többször egymás után. Végül az egymással küzdő felek, belefáradva a hiábavaló háborúzásba, megegyeztek, hogy Tobagőt lakatlannak nyilvánítják. Ám a valóságban Tobago csak hivatalosan volt lakatlan. A sziget belsejében mindig is élték indiánok és szökött néger rabszolgák. A partvidéken pedig, mihelyt a gyarmatosítók helyőrségei.elhagyták az erődítményeiket, megvetették lábukat a szerencse lovagjai, a kalózok. Mindez körülbelül akkor történt, amikor ezen a vidéken tevékenykedett Stevenson hőse, Flint kapitány. Ezek szerint a Tobago mellett szóló érvek meglehetősen figyelemre méltóak. Am az ellenérvek sem kevésbe meggyőzőek. Robert Louis Stevenson, a Kineses sziget és más halhatatlan kaland- és fantasztikus regények írója. Mostohafiának mesélve fogamzott meg benne leghíresebb regényének ötlete Először is: Pinostól eltérően- Tobago mindig is sőrén lakott volt. Emiatt a szigeten nehéz lett volna három raktárt - arany-, ezüst-, és fegyverraktárt - észrevétlenül elrejteni. Az pedig már teljességgel elképzelhetetlen, hogy a kincset valaki titokban kiássa és elszállítsa. Másodszor: a könyv szerint a Kincses szigettől a legközelebbi kikötőig több napig kell hajózni. Tobago pedig Port of Spain- töl, Trinidad fővárosától alig Ötven kilométerre van. JÓ széliéi ez mindössze néhány órás utat jelent. Ha tehát hiszünk Steven- sonnak, Tobagót is el kell vetnünk. Clayton szerencséje Mindezek alapján úgy látszik, hogy a Kincses sziget nem az Atlanti óceánban terül el. Akkor pedig hol? Tálán a Csendes-óceánban? Hiszen épp itt, Samoa szigetén töltötte életének utolsó éveit Stevenson. Itt irta a Kincses szigetet is. Egyébként Stevenson nem is állította, hogy Flint kapitány tevékenységét csupán az Atlantióceánra korlátozta volna. A Csendes-óceánban, távol a hajoutaktol, több mint háromszáz mérföldre a legközelebbi földtől (a volt spanyol Amerikától) fekszik a ma Costa Ricához tartózó Cocos, vagyis a Kókusz-sziget. E parányi folddarab elhelyezkedése és mérete megdöbbentő pontossággal felel meg a Kincses sziget méreteinek, és földrajzi helyzetének, és arról is árulkodik, hogy a sziget valaha titkos kalóztanya volt. Egyesek szentül állítják, hogy a szigeten ma is lehetne kincseket találni. Századunk harmincas éveiben a világsajtót bejárta egy hír, miszerint a Cocos-szi- geten kincset találtak. A kalózok örökségén a boldog kincskereső Clayton és a Costa Rica-i kormány osztozott. Lehet, hogy ezeket a kincseket maga Flint kapitány rejtette el? Hiszen hajója nem vitte magával a szigetről az összes értéket. Mit mond erről Stevenson: "A kincs többi része, az ontott ezüstrudak és a fegyverek még mindig ugyanott vannak, ahova Flint kapitány ásta el őket." Az érvek ezúttal is megfontolandók. Mindenesetre aligha lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy a Kincses sziget leírásához a Cocos-sziget adta az alapot. De természetesen sokan vannak, akik ebben is kételkednek, mivel meg vannak győződve róla, hogy a Kincses szigetet az Indiaióceánban kell keresni. Stevenson mesél A XVII. század végétől a kalózok többsége elhagyta a Karib-tenger térségét, és. áttette működésének szinterét az Indiai- óceanra. Az Atlanti -óceánon ekkor már túl sok angol, spanyol, francia, holland és portugál hadihajó járt. A tengeri rablók egyre gyakrabban kerültek kézre, és végezték akasztofan. Az Indiai-óceánon ugyanekkor még szabadon garázdálkodhattak. Silver John, a féllábű hajószakács egy beszélgetés során megemlítette, hogy valamikor hajózott England kapitánnyal is. Egy ilyen nevű kalóz pedig valóban létezett. Edward England kapitány több-kevesebb sikerrel fosztogatta a hajókat előbb az Atlanti-, majd az Indiai-Óceánon. Bandájában valóban volt egy féllábű kalóz is, aki igen nagy tekintélynek örvendett társai között. A nevét nem ismerjük; Stevenson mindenesetre Silvernek (ezüst) keresztelte el. A regényben Silver John Madagaszkárt, Malabárt, Goát (is emlegeti, ezek partjait pedig az Indiai-óceán mossa. Piasz- ter, piaszter, piaszter! - kiáltotta gyakran Silver papagája. A regény szerint a madár aznap kezdte el e szót ismételgetni, amikor egy süllyedő hajóról háromszázötvenezer piasztert zsákmányoltak a kalózok. A piaszter | pedig Ázsiában volt használatos. Ez ismét egyértelműen az Indiai-óceánra utal. HEVESI GYÖRGY születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A tanácskozáson méltatták a magyar származású Nobel-dijas kémikus munkásságát, akit a radioaktivitás- és izotopkutatás uttörojeként tart számon a tudománytörténet «■■■■*- — 1 1 ■ 1 ——— 1 ■ MAGYAR FOGORVOS Dr KALKÓ ILDIKÓ ! í A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében ] 97-52 64 Ave. Forest Hills, NY. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel: hétfőn és szerdán d.u. 4-8-ig I csütörtökön és szombaton 9-4 óráig Telefon: 1 (718) 257-7552 Biztosításokat elfogad Bármilyen fogászati problémával forduljon bizalommal hozzá. i
