Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-10-24 / 40. szám

V* '^ "wm« «mi «rmv----------------------------------------------------- ! -----------------------------------------—| J--------------------------------------------------------­Földrengéskor * Őszi sajtóünnepély An appeal for peace 2. oldal 3.oldal 9. oldal AMERIKAI 9 Ara so cent A kulturális fórum BUDAPEST. Október 15-én ünnepélyes külsőségek között megkezdte munkáját az európai kulturális fórum. Az értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje Madridban fogalmazódott meg, ahol az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmányát aláíró 35 ország - 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada - egybehangzó határo­zatával Magyarországot jelöltek ki a fórum színhelyéül. A csaknem három évig tartott madridi tanácskozás eredménye, hogy az elfogadott záródokumentum - a nemzetközi politikai feszültségekkel különösen terhes időszaká­ban - az európai biztonság és együttm'úkö- des különböző témaköreinek megvitatására szolgáló fórumok gazdag programját hatá­rozta el. Ilyen volt a bizalom és biztonsag- erŐsitö intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi tanácskozás és az emberi jogok témáját ez evben megtárgyalt ottawai ülés, illetve a mostani budapesti kulturális fórum. A Konferencia munkájában - amelynek hat héten át a Budapest Kongresszusi Köz­pont ad otthont - több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultú­ra területén dolgozó színházi, múzeumi, vezető, zenész, képzőművész, irodalmár. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hirt adjon a konferencia eseményeiről. Az amerikai delegációt Walter J. Stoessel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának igazgatója vezeti. Egy osztrák tudósitó kérdésére válaszol­va a konferencia szóvivője kitért annak a tervezett rendezvénynek az ügyére, a- melyet turistaként Budapestre érkezett külföldi állampolgárok a budapesti kultu­rális fórumon kívül - a magyar illetékesek­kel történő előzetes egyeztetés nélkül - kívántak megszervezni. Kiemelte, hogy a magyar kormány mindent megtesz a kulturális fórum zavartalan lebonyolitásá- ert, amelyért felelősséget vállalt. A szó­vivő véleménye szerint a magyar hatósá^- gok nyilvánvalóan a fórum céljaival ellen­tétesnek, légkörét zavaró eseménynek ítélték a tervezett rendezvényt, s ezért nem járultak hozzá annak megtartásához. Emil Gilels, a világhírű szovjet zongora­művész 68 éves korában vesebaj következ­tében elhunyt. Halálával hatalmas ür támadt a zenevi­lágban. 1------------------------------­MEG KELL TEKINTENI Csodálatos élményben lesz részük azoknak, akik ellátogatnak Robert Capa, magyar származású hires fény­képész műveinek kiállítására a 94. utca és 5. Avenue sarkán lévő Inter­national Photography Institute épü­letében. A magyar államfő New Yorkban (balról jobbra) Horn Gyula, államtitkár, Losonczi Pal, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke, Házi Vencel, washingtoni nagykövet', (második sor) Endreffy Miklós, ENSZ nagykövet- helyettes, Kocziha Miklós, fokonzul, Somogyi Ferenc, az ENSZ magyar- országi főosztály vezetője. Photo: General Press Features - Hackett Az Egyesült Nemzetek alapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségekre New Yorkba érkezett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke is. Rajta kívül még 60 más államfő, elnök, király, szultán, miniszter- elnök és külügyminiszter is tisztelgett a szervezet nagygyűlése fórumán a szer­vezet történelmi szerepe előtt. Az ünnep­ségek csúcspontján, október 24-én hatá­rozati javaslatot fogad el a nagygyűlés, melyben 1986-ot a béke esztendejévé nyil­vánítják. Úgy legyen! Vasárnap, október 20-án délelőtt Loson­czi Pál, Házi Vencel washingtoni magyar nagykövet és Kocziha Miklós, new yorki magyar fökonzul kíséretében a hálás magyar nemzet koszorúját helyezte el annak nagy fia, Kossuth Lajos szobra előtt. USA-EGYIPTOMI TÁRGYALÁSOK Reagan elnök azzal a céllal küldte John C. Whitehead helyettes külügyminisztert Olaszországba és Egyiptomba, hogy egyen­gesse az utat ezen államok és az Egyesült Államok közti diplomáciai viszony békés mederbe terelésére. Úgy Bettino Craxi, olasz miniszterelnök (aki előzőleg lemondott, de valószínűleg folytatja hivatalát), mint Hosni Mubarak, egyiptomi elnök élesen kritizálta a Reagan kormányt az Achille Lauro olasz turista­hajót túszúl ejtő négy palesztinéi terroris­ta elfogásával kapcsolatban. Mubarak "lo­pásinak minősítette az egyiptomi repülő­gép leszállásra kényszerítését, melyen a négy terrorista útban volt Tunisz felé. Whitehead tanácskozott Craxi-val és a jelentések szerint megegyeztek abban, hogy a nézeteltérések ellenére a két kor­mány továbbra is együttműködjön. Mubarak elnök azonban a Reagan kormány iránti ellenszenvét azzal mutatta ki, hogy kijelen­tette: nincs ideje Whiteheaddel szombaton tárgyalni, amikor az Kairóba érkezett. Whitehead egy órás tanácskozást folyta­tott Esmat Abdel-Meguid külügyminiszter­rel. Mubarak hétfőn tárgyalt Reagan elnök megbízottjával. Győztek a kanadai munkások Győzelemmel végződött a Chrysler Auto vállalat egy hetes sztrájkja. A 10.000 munkás legfőbb követelése az volt, hogy bérük egyenlő legyen a General Motors és a Ford Vállalat munkásainak bérével. E követelésüket teljesítették. Minden munkás azonnali 55 centes óraberemelest kap. Ezenfelül 1.000 dollárt kapnak elisme­résül azért, mert 1981-ben áldozatot hoztak a vállalat csődjének megakadályozására. A futószalag dolgozóinak bére 1987. szeptemberében, amikor a szerződés le­jár, $ll,12-re emelkedik a jelenlegi $9,95­rŐl. , , , , , i A szerződés két évre szól, a vallalat által kívánt három év helyett és igy a kol­lektiv szerződés egyidőben jár le a Ford és a GM munkások szerződésével. t A Chrysler vállalat 70.000 dolgozójának sztrájkja az USA-ban e sorok írásakor még tovább tart. Ök is követelik bérük emelését a GM és Ford munkások bérének szintjére. FIGYELEM NEW YORK! Szavazzunk "yes*-el a november 5-i vá­lasztások alkalmával a város atommentesi- tését célzó referendumra. A tervezett flottabázis Staten Islandon atom- és hi<P- rogénbombákat hozhat a tiz millió lakosú várost körülvevő öbölbe. 100.000 new yorki lakos követelte a népszavazást ebben a kérdésben. A "yes" szavazat állásfoglalás a béke mellett! Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 19S2. under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXIX. No. 40. Thursday, Oct. 24. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397"

Next

/
Oldalképek
Tartalom