Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-10-10 / 38. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 10. 1985. Meglepő elmélet a rákról És az idegen szavak ? írta: Benedek István Semmi sem könnyebb, mint arra a kérdésre válaszolni: mikor használjunk idegen szavakat? Akkor, amikor a mondandónkra nincs magyar kifejezés. Ennél nehezebb arra a kérdésre válaszolni, hogy mi az idegen szó? Tudniillik akár finnugor eredetűnek, akár töröknek tekintjük a magyar nyelvet, akár - miként legvalószínűbb -, finnugor és török eredetűnek, nyelvünkben mindenképp roppant kevés az "Ósmagyar" szó. Ami van, az se biztosan Ósmagyar, és ha az is, felismerhetetlenné változott. Biztos, hogy már az isa por és chomuw nyelv tömérdek idegen szóból - pontosabban idegen eredetű szóból áll. Egyáltalán mi az idegen szó? "A szobából kimegyek az udvarra, onnan az utcán át az iskolába és a templomba." Ebben az egyszerű magyar mondatban minden főnév szláv vagy latin eredetű, mégsincs benne idegen szó. A származás semmiképp nem teszi a szavakat idegenné, mert ha igen, akkor magyar nyelv nincs. Azok az idegen származékok, amelyeket a magyar nyelv befogadott, nem idegen szavak, használatuk nemcsak megengedett, hanem szükséges és természetes is. Idegen az olyan szó, amelyet a magyar nyelv nem - vagy még nem - fogadott be: használata lehet fölösleges, de lehet szükséges. A nemzetközileg használatos idegen szavak nagy része lefordíthatatlan. Ha mégis erőltetve lefordítják, ártanak vele a magyar nyelvnek is, európaiságunknak is. Bárcsak minél több internacionalis kifejezés honosodna meg az európaitól annyira idegen magyar nyelvben! Megkönnyítené beilleszkedésünket, befogadásunkat ebbe . az amúgy is meglehetősen ellenséges környezetbe. Ellene vagyok az idegen szavak fölös használatának, de meg inkább a( mesterséges magyarításnak. Az ékszerész i mintájára képzett tűzszerész magyarázatra szorul, a gyógyszerészt megszoktuk ugyan, de kár volt vele kiszorítani a jobb hangzású patikust. Az impressziót még csak nevezhetjük benyomásnak (bár ez is szolgai és csúf fordítás), ám az impresszum, impresz- szionizmus, imprimalas, impresszionalas csak körülirással fejezhető ki magyarul; ezeket meg kell tanulni, be kell fogadni a magyar nyelvbe. Nem az beszél jól magyarul, aki nem hasznai idegen szavakat, hanem, aki a magyar és idegen szavakat egyaránt jól használja. i * MAGYAR FOGORVOS Dr KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde j- korszerűen felszerelt rendelőjében 197-52 64 Ave. Forest Hills, NY. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel: hétfőn és szerdán d.u. 4-8-ig csütörtökön és szombaton 9-4 óráig ~~ Telefon: 1 (718) 257-7552 Biztosításokat elfogad Bármilyen fogászati problémával forduljon bizalommal hozza. • I if Óriási vita - ezen belül elismerés es visszautasítás vegyesen - fogadja Ronald Grossart Maticek könyvet, aminek cime: "A betegseg, mint életrajz". A szerző 1940-ben Budapesten született, Jugoszláviában, majd Heidelbergben (NSZK) tanult és jelenleg is ott él. Négy éve a heidelbergi társadalom tudományi-onkológiai intézet vezetője. A Német Szövetségi Köztársaságban igen fejlett az orvosszociológiai kutatás és Maticek ennek kiváló művelője hírében áll. Maticek egy régen hangoztatott elméletből indul ki. Az antik világ nagy orvosai, Hippokratesz és Galenos egyértelmű összefüggéseket tapasztaltak a test és a lélek bizonyos állapotai között. A ma orvosai is a közismert és gyakori, úgynevezett pszichoszomatikus betegségek közé számítják az asztmát, az infarktust, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a gyomorfekélyt. Ezek okául gyakran jelölnek meg szociális és pszichikai tényezőket. Sok társadalomtudós hívta fel már eddig is az orvosok figyelmét az élet- és társadalmi feltételek egészségügyi jelentőségére. Vajon hány orvos figyelmeztette már betegét az izgalommentes, kímélő életmód fontosságára? Grossart Maticek 15 éves kutatómunkájának statisztikai adatait sorakoztatja fel annak a megállapításnak igazolásara, hogy kiszámítható összefüggés áll fenn az életrajz és a rákra való hajlam között. Több ezer beteg kikérdezése, gyógyászati jegyzőkönyvek tanulmányozása utján véli bizonyítani, hogy létezik egy "jellegzetes rákmagatartás", ami hozzájárul a rak kifejlődéséhez, aminek természetesen vannak objektivebb és közvetlenebb előidéző okai is. Szerinte az idült érzelmi stresszben élő emberek a leghajlamosabbak a rákos betegségekre. Ezek az élet által támasztott nehézségeket készségesen vállaló, önmagukat állandóan fegyelmező típusok. Gyakori közöttük az állandóan "bizonyítani akaró" ember, aki a teljesítményt nem a munka iránti szeretetbÓl, hanem inkább az elismerés kicsikarása érdekeben, akár egészsége rovásara is produkálja. Ennek érdekében feláldozza pihenését családi kapcsolatait, nyugalmát. Rejtett lelki konfliktusok elöl menekülő, az élet szépségeit, helyes szükségleteit fel nem ismerők ezek az emberek. Sok üzletember, művész, politikus, tudós is található közöttük, akik e tülfeszitettségben segítségül hívják a különböző ajzószereket, tablettákat, a túlhajtott dohányzást és végül gyakran az alkoholt. Maticek ezeket a negativ körülményeket "pszichoszociális mechanizmusoknak" nevezi, melyekből szavai szerint a kivezető ut "a szervezetbe visz", azaz a betegségbe. A tudós természetesen gyógyitó-segit- séget is akar nyújtani olvasóinak és a pszichológusoknak munkájukhoz. "Kognitiv magatartás terápiának" nevezi módszerét. Véleménye szerint az optimista ember, az önérzettel biró beteg könnyebben gyógyul. Hamarabb épül fel műtét után. A szervezetet kimerítő nehéz stresszben legyengült szervezet kevésbé ellenállóképes. A könyv szerzője nem tart igényt arra, hogy a rákot ezután ne a klinikus orvosok, hanem szociológusok, pszichiáterek gyógyítsák. Csupán a társadalmi háttér fontosságára akarja felhívni a figyelmet és ezzel átfogóan bizonyítani, az általa müveit tudományág, az orvosszociológia jelentosé- gét. A pszichológusok es a pszichiáterek magasztalták, ám az orvosok jelentős része erősen bírálta a müvet. A hatalmas tényanyag valóságértéke azonban kivétel nélkül mindenkit elgondolkoztatott. Maticek munkája, ha nem is mond csupa vadonatújat ezen a téren, bizonyitóanyagá- val hozzájárul egy mainál korszerűbb gyógyító szemlélet kialakításához. Kardos István Tegyen egy kísédetet! Névnapon, születésnapon, ünnepi és egyéb alkalomkor ajándékküldeményeinek beszerzésétől, díszcsomagolásáról, továbbításáról gondoskodunk. Gondoljon streiten?! Küldßn ajándékot Magyarországra! Megrendelés levélben BOY Szállítási és Szolgáltató Leányvállalat BUDAPEST Bajcsy-Zsilinszky út 20. 1052 Telefon: 323-523 Vegye igénybe szolgáltatásainkat Kérjen részletes tájékoztatást!
