Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-09-12 / 34. szám

Thursday, Sep. 12. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. PÉNZ - KÖZGAZDASÁG Drága a hitelkártya Érdemes az amerikai nép vásárlási szó- kásait megvizsgálni. Évekkel ezelőtt kész­pénzzel fizettünk az élelemért, ruháért, bútorért. Évek múltával nemcsak készpénz­zel, de csekkel is vásároltunk. Ez a mód­szer is a múlté. Most mar a hitel­kártya helyettesíti a legtöbb készpénz és csekk-tranzakciót. 84 millió VISA, 65 millió MASTER CARD. 15 millió AMERICAN EXPRESS, 2,2 millió DINERS CLUB és 1,8 millió CHOICE van forgalomban. Most azután megjelent a legnagyobb kereskedelmi vállalat, a Sears, Roebuck Co. DISCOVER nevű hitelkártyája. A vállalat 40 millió dollárt (költ arra, hogy az ország vásárlóinak millióit rávegye arra, hogy a DISCOVER-t használjak, amely a következő előnyödet nyüjtja: Díjmentes lesz a kártya használata azok részére, akik azonnal használatba veszik. ( A fent jelzett kártyák használata évenként 19-45 dollárba kerül.) _ A kártya tulajdonosa 150 dollár kedvezményt kap, ha autója javítását a Sears javító üzemében bonyolít­ja le. Ezen felül a DISCOVER kártya tulaj­donosa visszakapja készpénzben a Searsnél vásárolt áru egy százalékát az év végén. A vállalat 26 millió családhoz küldi a DISCOVER hitelkártya-javaslatot. A hitelkártya - vásárlók 18-22 százalék kamatot fizetnek, ha a vásárolt árúért járó összeget nem fizetik ki a számla véte­lekor. Nem meglepő, hogy élet-halál küzdelem folyik a hitelkártya-használók toborzására. MIÉRT TERJED A TERRORIZMUS? (folytatás az 1. oldalról) Amikor a TWA repülőgépet elraboltak a libanoni síiták, James Reston, a N.Y. Times vezető rovatirója kénytelen volt kijelenteni: "A jelenlegi forradalmi időszak­ban meglepő, hogy mennyire meglepnek bennünket a határainkon túl előforduló esemenyek, hogy mennyire nem értjük meg azokat a háborgó, erőszakos fejlemé­nyeket, amelyek veszélyeztetnek bennün­ket és a világ békéjét." Ugyanilyen értelemben foglalkozott a kérdéssel a Carnegie Foundation tanul­mánya is. Egyik legutóbbi beszédében Reagan elnök öt államot jelzett, mint a világméretű terrorizmus gócpontját. Ezek közül három szoros kapcsolatban áll a Szovjetunióval: Észak-Korea, Kuba és Nicaragua. Nos, a libanoni TWA gépeltérítés nem hozható semmilyen kapcsolatba ezekkel az államokkal. Washingtont továbbra is meglepetések fogják érni, ha behunyja szemet a világot forrongásban tartó tár­sadalmi erők előtt. Augusztusban 405.080 autót vásárolt az amerikai közönség, 71 százalékkal többet, mint az előző hónapban. A 7,7 százalékos kölcsönkamat az egyik magyarázata ennek. Egyesek aggódnak: hány autót adnak majd el az év hátralévő négy hónapjában? PÉNZ ÁU(HAT) A HÁZHOZ AUTÓGYAROSOKBÓL-PÉNZKÖLCSÖNZÓK Nem hunyhatunk szemet azon változás fölött, amelynek szemtanúi vagyunk nap­jainkban. az ország közgazdasági tevékeny­sége térén. Eddig az ország autóvállalatai azzal foglalkoztak, hogy autókat gyártottak és azokat haszonra eladták. Most már nem ez a helyzet. Mind a három nagy autóvál­lalat dollárbilliókat fektet be pénzügyi vállalatok vásárlásába és az autógyártáson és eladáson kívül kölcsönöket folyósít, akárcsak a bankok és ebből újabb haszon­ra tesz szert. Az 54 billió dolláros vagyonnal rendelke­ző General Motors megvásárolta a North­west Mortgage és a Colonial Mortgage vállalatokat. t (| A 24 billió dolláros vagyonnal rendelkező Ford Autovállalat felvásárolta a First Na­tionwide Financial Vállalatot. / A 7 billió dollárral rendelkező Chrysler Autóvállalat felszippantotta az E.F. Hutton tőzsdevállalatot. ( , A vállalatok autók gyártásával és eladá­sával halmozták fel azokat a billiókat, amelyekkel pénzügyi intézményeket vásá­rolnak. Ezt az automunkások munkája tet­te lehetővé részükre. Ez a tény tehát fel­jogosítja az autómunkásokat arra, hogy e pénzügyi vállalatok profitjának egy része őket illesse meg. Ez méltányos és jogos, de az autógyárosok erről hallani sem akar­nak. Farm hi tel- válság A Wall Street Journal szeptember 4-i számában első oldalon foglalkozik Charles F. McCoy tudósitó a Federal Farm Credit System megdöbbentő helyzetével. A' szö­vetségi kormány e közege 37 bank részvéte­lével és közreműködésével nyújt hitelt a farmereknek. Az intézmény több-keve­sebb sikerrel a harmincas évek óta működik. A hetvenes években olyan rózsásnak ígér­kezett a helyzet, hogy a bankárok szinte rákényszeritették a farmerekre a hatalmas kölcsönöket, sokszor figyelmen kívül hagyva a kölcsönbiztositást (collateral). Ezekben az években a kölcsön visszafizetése nem okozott különösebb problémát és ha mégis voltak problémák, a szövetségi kormány, a kongresszus a farmerek segítségére sie- tett. ( A helyzet most megváltozott es a Federal Farm Credit System válságban van. A far­mereknek nyújtott 74 billió dollár kölcsön 14 százalékát, vagyis 11,1 billió dollárt képtelenek bekollektálni. Felmerül tehat a kérdés, hogy ki fedezze ezt a hatalmas Összeget? A bankok, a biz­tosító intézetek, a nyugdíjalapok, vagy a kötvénytulajdonosok? Ezek az intézmények ugyanis azok, amelyek a kölcsönkotvények tulajdonosai. Ha a bankoknak kell fedezni a bekollektálhatatlan kölcsönöket, számos bank csődbe megy, ami újabb milliókat követel a Federal Deposit Insurance Cor- porationtól. Ha a Nemzeti Bank (Federal Reserve Bank) menti ki a Farm Credit Systemet, akkor emelnie kellene a forgalom­ban lévő készpénzmennyiséget, ami újabb inflációhoz vezethet. Ha a szövetségi kormány a kongresszus jóváhagyásával, siet a System megmentésére, ez növelné a szövetségi deficitet, amit úgy a kongresszus, mint a szövetségi kormány próbál csökkenteni. A Federal Farm Credit System megdöbbentő helyzete csupán egyik megnyilvánulása annak, hogy az ország nemzetgazdasága nem nyugszik szilárd alapokon. JÓVÁTÉTEL Most van ötven esztendeje annak, hogy a Rutgers Egyetem igazgatósaga mentesí­tette állásából Lienhard G. Bergelt, nemet nyelvtanárt. Az elbocsátás Frederick Haupt- man professzor, a német fakultás igazgató­jának javaslatára történt. Az igazgatók azzal indokolták Bergelt elbocsátását, hogy igazsagtalanul kritizál­ta Hauptmarjt, csupán azért, mert az ked­vező véleményt nyilvánított Hitler iránt. Amellett nem is volt jó tanár. Hauptman ur 1940-ben eltűnt és néhány hónappal később Németországban jelent meg, ahol Göbbels ( propagandaminisztériumanak a szolgálatába lépett. Újonnan nyilvánosságra került dokumen­tumok szerint az FBI megállapította Haupt- mah professzorról, hogy ittléte folyamán kémkedett a nácik javara es figyelte az amerikai hadihajók Mozdulatait New Jersey keleti partja'menten. Edward Bloustein, a Rutgers Egyetem jelenlegi dékánja most mozgalmat indított Bergelt rehabilitálására, az ellene hozott vádak megsemmisítésére. Az igazság, miként Walt Whitman állí­totta a szabadság eszméjéről, türelmes és magabiztosan várja napja felkelései. Bergelt tanárnak sokáig kellett várnia neve es becsülete tisztázására, de hat "jobb késén, mint soha". Herr Hauptman esete újabb bizonyíték arra, hogy néha mit lehet találni, ha bete­kintenek bizonyos vörösfaló urak élettör­ténetebe. A Német Demokratikus Köztársaság nemzetgazdasaga egyre javul. NÖ a kül­kereskedelme. Ez év első öt hónapjában 10 millió dollárral több volt a kivitel, mint a behozatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom