Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-07-04 / 27. szám

Lukács a művészetről 7. oldal AMERIKAI Dr. Bükkhegyi a csillagháborúról 6. oldal Veszélyben a társadalmibiztositás 1. oldi Ára 3o cent f Vol. XXXIX. No. 27. Thursday, July 4. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N. Y. Tel: 254-0397 A BANKOK HELYZETE Amit itt le fogunk Írni, nem tetszik majd azoknak, akik hisznek Reagan elnök eddi­gi működésében. Ez nem tarthat vissza bennünket attól, hogy ismételten ne tudas­suk olvasóinkat az ország tényleges pénz­ügyi helyzetéről. Elsősorban a bankókról szolunk. ( , Reagan elnök első négy évi ^ működésé alatt az USA 3.500 takarékpénztárának /Saving and Loan/ egynegyede bezárt, vagy más intézettel kellett egyesülnie a csőd elkerülése végett. Edwin Gray, a Federal Home Loan Bank Board elnöke szerint az ország takarékbankjainak tiszta vagyona /vagyon, levonva a tartozást/ ZÉRÓ! Tavaly 71 bank csukott be, több, mint 1937 óta bármely évben. Az utóbbi három évben 169 bank csukta be a kapuját. Ugyan- . abban az időszakban több ipari, vagy keres­kedelmi vállalat ment csődbe, mint 1932 óta bármely évben. A bankok súlyos hely-^ zete tükrözi Amerika alapiparainak: olaj, ingatlan, farm, acél, stb. válságos helyzetét. Az államadósság évi 15%-kal nő és jelen­leg 1.8 trillió dollárt tesz ki, kétszerannyit, mint amennyi Reagan első éveben volt! Négy év alatt az elnök megduplázta az államadósságot. Az üzletek es a magán­emberek 2.2 trillióra vannak eladósodva, úgyhogy az ország összadossaga együtte­sen hat trillió dollár. Mi történne ha ismét előfordulna egy olyan bankválság, mint a Continental Illi­nois—é, a nyolcadik legnagyobb banke? A törvény szerint minden bebiztosított bank, betétjeinek 1/12 százalékát köteles a biztosítási alapba /FDIC/ befizetni. A A KÖZVÉLEMÉNY I TISZTELETE "...a decent respect for the opinion of mankind" A Függetlenségi Nyilatkozatból Amikor Jefferson az angol királyi önkény ellen a függetlenségben kiutat kereső ame­rikai hazafiak nevében megszövegezte a Nyilatkozatot, kiinduló pontnak, indoklás­nak az akkori közvélemény iránti tiszteletet vette. Az utóbbi években, évtizedekben ez a tiszte- . let egyre kevesebb szere­pet játszik az amerikai adminisztrációk külpoli­tikájának intézésében. Nixon, tudatában lévén Thomas Jef,e"on a közvélemény hatalmának és fontossága- nakj titokban tartotta Kambodzsa bombá­zását. öt megelőzőleg, Johnson elnök, ugyancsak tartva a közvélemény felzúdu­lásától^ tagadta, sőt titkolta az 1964 -i választási kampányban azt, hogy katonai intervencióra készül Vietnamban. Reagan elnöknél ezek a megfontolások hiányozni látszanak. Szembeszállva a világ közvé­leményével, fittyet hány a 15 állam bírói­ból álló Világtórvényszék nicaraguai inter­venciót tiltó döntésének. De éppen úgy figyelmen kívül hagyja az amerikai nép kimondott békeóhaját és a nukleáris fegy­verkezéskorlátozás megszüntetésének köve­telését. A két magatartás közötti különbség érzékelteti a távolságot a honalapító atyák és a jelenlegi adminisztráció erkölcsi világ­nézete között. két alapban /FDIC és FSLC/ jelenleg 23 billió dollár van. Ez a 23 billió dollár biztosit 1.6 trillió dollárt kitevő bankbeté­teket az országban. Ha megint előfordul­na egy olyan nagy bankválság, mint a Con­tinental, ez az Összeg nem volna elegendő a betevők kielégítésére. A szövetségi kor­mány nyilván nem engedhetne meg, hogy egy az 1929-ihez hasonló összeomlás kö­vetkezzen be, segítené a bajba jutott nagy bankot, mint ahogy tette a Continental esetében is. Ha a pánik terjedne és más bank is bajba jutna, például, ha külföldi államok (Mexico, Argentina. Brazília/ cső­döt jelentene és nem fizetné ki 829 billió dolláros adósságát, Consumer $2A akkor a kormány Liabilities a biztosítási alapok (FDIC, FSLC) kime­rülése után az allami kincstárból mentené meg a bankokat. Ez lényegileg azt jelentené, hogy korlátlanul nyomtat­ni kezdenék a peüzt. A nagyközönség „ , megnyugodna: aki- * fogyasztó közönség nek ‘ mondjuk 9.000 eladósodása (trillió dől larban) (folytatás a 2. oldalon) Trillions of dollars Assad szerepe a túsz ügyben "A TWA repülögéprablás legutolsó fázi­sának legjellemzőbb mozzanata, minden kétséget kizáróan az volt, hogy Hafez al-Assad, Szíria elnöke kihasználta a vál­ságot és mindenki tudomására hozta, hogy nélküle nem lehet meg­oldani a közép-keleti helyzetet." E szavakkal értékelte ki a Wall Street Journal az amerikai túszok szabadonbocsátásat. Ezzel egyidőben Allyn B. Conwell, a szabadon- bocsátott 39 amerikai nevében ezt mondta: "KÖszÖnetlinket óhajtjuk Hufe: al-Assad kifejezni Assad elnöknek azért, hogy sza- badonbocsátásunkat lehetővé tette." "Meggyőződésünk - folytatta Conwell -, hogy az ö közreműködése nélkül még most is Beirutban lennénk és szembenéz­nénk a bizonytalan jövővel." Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye: alkalmazzon-e az amerikai kormány meg­torlást, igy válaszolt: OSTROM ALATT A TÁRSADALMIBIZTOSITÁS A szokásos manőverezések közepette most folyik a kongresszusban a vita a jö­vő évi szövetségi költségvetés fölött. A- jánljuk minden olvasónknak, minden ameri­kai magyarnak, hogy kisérjék figyelemmel az ezzel kapcsolatos fejleményeket. A vita kimenetele, az uj költségvetés éve­kig érinteni fogja mindannyiunk minden­napi megélhetését. 400 kimagasló közéleti vezető, politi­kusok, volt miniszterek, bankárok nagy ipari es pénzintézetek vezetői a N.Y. Ti­mes junius 23.-i számában két teljes ol­dalas feliratban a lakosság minden rétegét: a középosztálybelieket, dolgozókat, idős polgárokat érintő juttatások drasztikus csökkentésére szólították fel a kongresszus tagjait, elsősorban a képviselőket. (A sze­nátus illetékes bizottsága már elfogadott egy kedvükre való javaslatot.) Miután a felirat szerzői megelégedésü­ket fejezték ki afölött, hogy a kormány költségvetési javaslata máris mély csökken­teseket ajánl a legfontosabb belföldi prog­ramokban (kivéve a hadikiadásokban), az egészségügy terén, farmerek támogatásá­val, államoknak adott részesedéssel kap­csolatban, ezen tülmenöleg követelik a képviselőktől a társadalmibiztositás, a szövetségi nyugdijak (beleértve a veterá­nokét) és az infláció arányában való jut­tatások (COLA) csökkentését, mert ezek - úgymond - túl bőkezűeknek, pénzügyileg kivihetetlennek bizonyultak. (35 millió amerikai él szegénysorban a nagy "bőke­zűség" következtében!) Javasolják, hogy a társadalmibiztositas- nak az infláció arányában való emelését legalább egy évre, de még inkább végleg szüntessék meg! Miután az infláció ál­landóan fennáll, ez a Javaslat az idős ame­rikai polgárok tízmillióinak nyomorba dön­tését eredményezné. Ajánljuk minden olvasónknak, Írjanak a saját kongresszusi képviselőiknek. Kö­veteljék tőlük, hogy a költségvetést a túl­méretezett hadikiadások csökkentésével igyekezzenek egyensúlyba hozni. Az uj adótervben a 25.000 dolláron aluli bérjöve­delmek teljesen adómentesek legyenek. A társadalmibiztositást, a "cost of living adjusment"-et (COLA) hagyják érintetlenül! "Fogalmam sincs arról, hogy kik voltak azok, akik minket foglyul ejtettek. Nem vagyok hive semmiféle megtorlási lépes­nek. Mi valamennyien arra törekszünk, hogy az igazság érvényesüljön. Igazság és megértés, nem pedig megtorlás, vagy bármi más bosszúálló lépés." "ügy vélem, próbáljuk kikutatni, piik voltak azok a körülmények, amelyek ilyen drasztikus lépésre kényszeritették őket. Ha ezt tesszük, kétségtelenül ez lesz a legjobb mód arra, hogy kiutat találjunk a terrorizmus dilemmajáboL" Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom