Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-23 / 21. szám

Thursday, May 23. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Beregi Tivadar •• (piris) DESCARTES ÉS APÁCZAI CSERE JÁNOS 185 ÉVE JÁRT BEETHOVEN BUDÁN A HIRES muzsikus Beethoven 1800. május 7-én Puntó (ere­deti nevén Jan Vaclav Stich) cseh kürtmű­vésszel a Kempelen Farkas tervezte bu­dai Várszínházban vendégszerepeit. Az alkalmat első magyarországi látogatásá­ra - amelyet több is követett Budán és barátja Brunszvik Ferenc martonvásári birtokán - József főherceg ifjú felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegno tiszte­letére rendezett ünnepségek szolgáltak. Ez ünnepségek záró eseménye volt Beetho­ven szereplése, amikor Puntoval a kürt­re és zongorára irt F-dur (Op. 17.) szoná­táját játszotta. A m'ú a kürtmüvész kéré­sére - mondhatni unszolására - készült, és először 1800 áprilisában Bécsben, Pun­tó akadémiáján hangzott el; komponálását Beethoven a koncert előtti napon kezdte meg. A nevezetes várbeli hangversenyről ( a Magyar Kurír igy tudósított: "Május 7-en, újabb Carussel volt, melynek végződése után a Budai Theatrumban Concert tarta­tott, amelyben egy Beethoven nevű hires muzsikus a Forte-Pianon való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét." A koncert után Beetho­ven Puntoval Verébre készült utazni, a végh-családhoz, de egy közös pesti hang­verseny tervén összezördültek a kürtössel, aki egyedül hangversenyezett Verében. Beethoven helyette Brunszvikékat látogat­ta meg, akiknek közbenjárására jött letre a budai bemutatkozás, és egyes föltevé­sek szerint már a Várbeli hangverseny előtt a grófi család vendége volt. WBAI MÁSODIK ÉVI TAVASZI VASÁRA A legnagyobb new yorki tavaszi vásár péntektől vasárnapig, május 31 - junius 2-án lesz (a Columbia Egyetem Ferris Booth Halijában, 115 St. es Broadway címen, Manhattanben. A vásár péntekenként 5- tÖl 9-iß, szombaton déltől, 8 óráig és vasár­nap déltől 6 óráig lesz nyitva a közönség részére. Több, mint 250 gondosan kiválogatott hivatásos kézműves 30 államból (Califor- niából is) állítja ki és árusítja sajátkezű- lég készített árucikkeit. Belépődíj személyenként $3.- (idős pol­gároknak $2.-) és minden haszon a hallga­tók által fenntartott WBAI rádióállomás (99.5 FM) támogatását szolgálja. TERJESSZE LAPUNKAT A XVII. század nyugtalanvérü filozófiai zsenijének a tudományos kritikai gondol­kozáson kivül, volt egy másik nagy szen­vedélye: a kóborlás. Descartes, ez a cso­dalatos szellemi adottságokkal született francia gondolkodó egyik legnagyobb örö­mét a romantikus barangolásban lelte. Előtte az epés Erazmus, a "Balgaság di­csérete" cimü szatirikus filozófiai mű szer­zője is, sőt utána a francia szabadgondol­kodó és ateista Pierre Bayle, Montesquieu is szívesen megfordultak a világban. Kor- szenvedely volt a lóháton való utazgatás és Descartes örömmel vándorolt szerte fél Európában, hogy ismeretkörét kiszé­lesítse. Descartes Magyarországra is elkerül: belép a császári hadseregbe, amely éppen a Bethlen Gábor elleni hadjáratot készíti elő. Boucquoi seregével Descartest is Pozsonyban és Nagyszombaton találjuk, s&t Érsekújvár ostromában is részt vesz. Az ostrom befejezése után nagy kerülőu- takon visszatér Franciaországba; otthagy­ja a katonaéletet, amelyre egyáltalán nem érzett hajlandóságot. Descartesnak ezt az eseménytelen ma­gyarországi tartózkodását csak, mint epi­zodikus mellékvonatkozást említem meg és ha nincs is különleges érdekessége rö­vid utazásának, voltaképpen filozófiája az, amely Descartes és Magyarország kapcsolataira fényt dérit. Hogyan került legelőször Descartes ta­nítása Magyarországba? 1645 körül Párizs­ba érkezett egy tudásra szomjazó erdélyi magyar ifjú: Apáczai Csere János, hogy filozófiai tanulmányokat folytasson. Itt ismerkedett meg Descartes gondolataival. Apáczai Csere Jánost, ezt az első izig- vérig magyar protestáns idealista pedagó­gust, ( meghódítják azok az uj tudományos eszmek, amelyeknek éppen Descartes tört utat Franciaországban. A feudális Franciaország már ekkor a lassít szellemi forrongás képét mutatta, amelyből kicsirázódott később a XVIII. szazad felvilágosodási mozgalma. Montaigne Essais-ivel, Descartes Discours de la Methode cimü müvével, Pierre Bayle Encyclopediä- jával indítják el a szellem forradalmasí­tását. ( A fiatal Apáczait, aki legalább is olyan előrehaladottnak és műveltnek szerette volna saját hazáját látni, meghódítják a Descartes-i filozófia tanításai. Descartes a Discours de la Methode-ban arra törekedett, hogy a gondolkodást fel­szabadítsa a teológia széllé msorvasztó bilincsei alól. Megteremti a tudományos racionalista gondolkodás uj alapjait és követeli a szellem kritikai szabadságát. Descartes filozófiájának újszerűsége az volt, hogy semmit nem fogadott el, amig annak ésszerűségéről előbb meg nem győződött. Apáczai Csere János szellemét teljesen átalakította a Descartes-i gondol­kodás. öt tehát Descartes tette az első magyar független gondolkodóvá és racio­nalistává. Apáczai visszatért Gyulafehérvárra, alkalmasint azzal a reménnyel, hogy rege­nerálja az elmaradt magyar szellemi éle­tet. A descartesi és a francia gondolatkul- tűrát akarta a magyar szellemi életbe hozni. Izzó lelkesedéssel és a korszerű francia tudományos eszméktől megittasod- va kezdte meg Descartes népszerűsítését 'a gyulafehérvári egyetemén.’' Apáczai »kóz­MAGYAR ENCYCLOP&D IA. s!z az MINDEN IGAZ ES HASZNOS Böltfcfcgnek fzep rendbe foglalj* fa is Magyar nyelven Világra bQtbufc. kPdlZAl TSERE-J.dSOST áltál. Se NEC. 64. Ep 11T«. JEtßomnu a véteni us mventa tjjent: foj iarr.cn fern per novum ent, ufus (S tnycfr terűm ab aliujcieniiai$ dtjpoptio. ÜLTRAJECTI. ExOlEcini ]o a kn is ä WajsS* barcB) cla ia c uiu A „Magyar Encyclopaedia” címoldala vetítésével igy került először Magyaror­szágra a francia filozófia. Apáczai először szólaltatja meg Descar- tes-ot Magyarországon és amikor megír­ja a Magyar Logikatska és a Magyar En- cyklopedia cimü filozófiai müveit, telje­sen a Descartes-i gondolatvezetés alap­ján akarja megközelíthetővé tenni a fi­lozófia problémavilágát. A Magyar Logi- katskát és a Magyar Encyklopédiát a des­cartesi hatás lecsapódásának tekinthet­jük. Ezekben a darabos nyelvezetű, laza szerkezetű müvekben érezhető igazan, hogy Apáczai mennyire a francia raciona­lista gondolatkörben élt. Amikor Apáczai visszaérkezett Magyar- országra, ho^y a kialakuló magyar tudo­mányos kultúrának uj megalapozást adjon, szinte legyőzhetetlen akadályok tornyosul­tak tervei elé. A magyar szellem abban az időben a teológiai világkép hatása alatt állott. Az európai gondolkodást megnyi­tó Descartes és Spinoza filozófiáját eret­nekségnek tekintették Magyarországon. Végeredményben Apáczai valóban forra­dalmi szerepre vállalkozott, amikor a ma­gyar szellemiségnek meg akarta mutatni a haladás és a szabad független kritikai gondolkodás útját. Descartes tiltott gyü­mölcs volt az akkori feudális, a jobbágy­ság intézményén alapuló Magyarországon és hajszálon múlott, hogy müveit nem éget­ték el, mint a közrendre veszélyes, felfor­gató tanításokat hirdető munkákat. Apá­czai igy sem kerülte el a hatalom üldözé­sét. Kortársai nem értették meg törekvé­seit és éppen korának állhatatos közönyös­ségében rejlik gondolkodó tragikuma. Ér­zékeny lelke nem bírta sokáig az üldöztetést. Lelkesedése lassan lelohadt és csüggedten, kiábrándultán halt meg 35 éves korában. A magyar művelődés és szellemtörténet azonban ma büszkén vallja, hogy Apáczai hozta először Descartes eszméit Magyar- országra es amint ő megjövendölte, eljött az az uj korszak, amely az ó szellemi tö­rekvéseinek szolgáltat igazságot.- Ta... Ta ... Tamm! - Ta... Ta... Tamm!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom