Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-21 / 8. szám
4. Thursday, Feb. 21. 1985. L lisztig Imre: IEGYZETEK Előbbi lapszámunkban irtunk _ a 32 éves Eugene Barnes kálváriájáról és haláláról. Szükséges azonban visszatérni erre az esetre, mivel a New Jersey-i Daily Recordban olvastunk Barnes szerencsétlenségéről és arról, hogy miként sebesült meg, hogyan vitték egyik kórházból a másikba. Csupán arról felejtettek el Írni, hogy miért volt erre szükség? A részletes jelentésben egy szó sincs arról, hogy Barnest a mentők azért vitték kórházról kórházra, mert nem volt betegségbiztosítása. Barnes esete nem elszigetelt, hasonlók történnek mindenfelé az országban. Erre enged következtetni Dr. Arnold S. Relman cikke a New England Journal of Medicine folyóiratban, amelynek ö a szerkesztője. Ezt írja: ( K ( "Mostanában a kórházak ügyvezetői felretesznek minden orvosi megfontolást, i szánalmat és józan gondolkozást, s fölénybe helyezik a gazdasági erdekeket." • Akik újságot olvasnak és televíziót néznék, bizonyára tudják már, hogy az ország egyik legnagyobb vállalata, a hadifelszereléseket gyártó Lockheed (California) Company 640 dollárt számított egy toiletülésért. E hir nagyon rossz hatást keltett az ország fővárosában, a képviselöházban és a szenátusban. Az történt ugyanis, hogy William V. Roth, Delaware repüblikánus szenátorát megközelítette egy toiletülést gyártó vállalat képviselője és azt mondta, hogy Ők sokkal olcsóbban képesek e gyártmányt szállítani a tengerészet részére. Roth szenátor valóban sokal- lotta a 640 dolláros árat es levelet intézett a Lockheed céghez, mely azonnal elismerte: az ár valóban magas. Lawrence 0. Kitchen a Lockheed igazgatója azonnal elrendelte az ülés aranak leszállítását $ 554.09-re, mondván: ennyibe kerül annak az előállítása. Az eredeti ár és az uj ár közti különbséget, $ 4.606.74-et csekkben visszaküldte a Péntagonnak. Amikor e fontos alkatrész ara közismert lett, John F. Lehman, Jr. tengerészeti miniszter is a porondra lépett. Az Ő közbenjárására a Lockheed 200 dollárra csökkentette az árat. Ezúttal újabb csekket küldtek, a Pentagonnak, $ 23.760 Összegben. De ez sem fejezte be a toiletülés ügyet. A vállalat, amely azon szorgoskodott, hogy megkapja a rendelést, hajlandónak mutatkozott az ülést darabonként 100 dollárért előállítani. Amikor ez a Lockheed tudomására jutott, újabb árleszállítást eszközöltek és ezúttal újabb $ 29.105 összegű csekket küldtek a Pentagonnak. ^ Az elmúlt évben emelkedett az amerikai árucikkek kivitele. Ezzel egyidóben a lapok jelentik, hogy 1984-ben a külkereskedelmi mérlegünk 123.3 billió dollár deficittel végződött. Melyik jelentés igaz? Mind a kettő. 1984- ben az amerikai árucikkek' és szolgálatok 8.7 százalékkal emelkedtek az előző évihez viszonyítva. De a külföldről behozott áruk és szolgálatok 26.4 százalékkal emelkedtek. Ez a magyarázata annak, hogy 1984-ben a kereskedelmi deficit a legmagasabb volt az ország történetében. Közgazdászok véleménye szerint minden egy billió dollár kereskedelmi deficit 24.000 munkástól vonja el a munkalehetőséget. Nem meglepő tehát, hogy a munkanélküliek száma ismét emelkedik. AMERIKAI MAGYAR SZÓ (OJvabóiné óiidé LEGYÜNK TÁRGYILAGOSAK Levelet kaptunk egy uj olvasónktól, aki a következő véleményt nyilvánította lapunk! r°k i .1 i "Egyelőre csak félévre fizetek elő, mert jobban meg akarom ismerni lapjukat. Egykét lapszám elolvasása nem elegendő ehhez. Én nem vagyok rajongója Reagan elnöknek, de első benyomásom a lapról az, hogy cikkírói makacsul ragaszkodnak egy elfogult állásponthoz. Az én véleményem az,- hogy egy kisebbségi bevándorolt csoport lapjának tárgyilagosabbnak, kevésbé felhevült indulatának kell lennie. Remélem, nem veszik zokon becsületes nézetem kifejezését." V.T. Szerkesztő válasza: Nemcsak hogy nem vesszük zokon a kedves olvasó véleménynyilvánítását, de nagyon is hálásak vagyunk érte. Bárcsak minél több uj olvasónk fejtené ki hasonló őszinte módon a véleményét lapunkról. ( A régebbi olvasóink már évek óta nyilvánítják véleményüket előfizetésük megújításával, és áldozatkészségük állandó és ezernyi példájával.) ügy véljük és ezt következetesen hangoztatjuk, hogy Reagan elnök külpolitikája veszéllyel fenyegeti az Egyesült Államok es a világ minden más államának népét. Felsorolhatnánk itt USA és a külföld legkiválóbb tudósainak, szakértőinek véleményét e kérdésről, amelyek megegyeznek a miénkkel, de erre természetesen nincs itt hely. így csak azt az egy tényt emeljük ki, hogy bár minden közvéleményvizsgálat szerint az amerikai népnek több, mint kétharmada támogatja a nukleáris fegyverek befagyasztásának javaslatát, Reagan elnök ellenzi azt. A tényt, hogy az elnök gazdasági politikája milliókkal növelte az Ínséges amerikaiak számát és hogy a legújabban bejelentett "adóreform" most már a középosztályt is fenyegeti, es hogy az csaknem kipusztulásra ítéli az egyéni farmereket, arról jóformán nap nap után olvashatunk a sajtóban. Véleményünket soha nem rejtettük véka alá. Hogy nekünk óvatosan, tapintatosabban kelljen írni, mert mi egy kisebbségi és bevándorolt csoport lapja vagyunk, azt nem fogadhatjuk el, mert ez az álláspont homlokegyenest ellenkezik az USA alapelveivel, a sajtószabadság szent Örökségével, amelyért amerikai nemzedékek egész sorozata és azt megelőzőleg angol, francia és igen, magyar szabadságharcosok ezrei, köztük itt Amerikában a mi sajtónk barátai is, életüket adták. Az Egyesült Államok mai szabadságlégkörét, amelyre buszkék vagyunk, amelyet tisztelünk és értékelünk, nem a megalkuvók, nem a meghunyászkodók, hanem a forradalmi lelkületű szabadságharcosok- a Magna Carta embereitől az angliai "Leveller"-eken, az amerikai Sons ’ of Libertyn keresztül napjainkig-vívták ki, őrizték meg. Nemzetünk legszentebb ereklyéjére, a philadelphiai Szabadságharangra nem az van bevésve, hogy "beszélj halkan", hanem az, hogy "Hirdesd a Szabadságot az ország lakóinak". Mi ezt tesszük 82 év óta és ezt fogjuk tenni, amig csak lesz papír, amire Írhatunk, amíg lesz kéz, amely kezebe veheti a pennát es amig lesz, aki várni fogja üzenetünket. Deák Zoltán TERJESSZE LAPUNKAT KORUNK DISZKRIMINÁCIÓ A National Coalition of Advocates for Students nevű szervezet kezdeményezésére tanulmány készült "Barriers to Excellence: Our Children at Risk" ("A Kitűnőség Akadályai: Gyermekeink Veszélyben") cim alatt. Harmincegy évvel a Legfelsőbb Bíróság döntése után, amely törvénytelenné tette a faji, nemi és osztály alapján alkalmazott különválasztást az iskolákban, a diszkrimináció tovább folyik, állapítja meg a tanulmány. A diszkrimináció újabb, de éppoly hatékony, körmönfont formákat ölt. amely megnyilvánul a tanulók álláselhelyezésében, az iskolák pénzellátási politikájában, mind kedvező módon, fehéreknek feketékkel, fiúknak lányokkal és gazdagoknak szegényekkel szemben. Az iskolák ajtói nyitottabbak, mint 20 évvel ezelőtt, de hiányzik az elkötelezettség a tanulók segítésére. Az allami és községi iskolai pénzpolitika összeesküvéssé válik, hogy több pénzt költsenek gazdag gyermekekre és kevesebbet a szegényekre, felszerelési ellátásra, ami állítólag egyenlő kellene, hogy legyen minden tanuló részére. A tanulmány több, mint 100 javaslatot ajánlott, ezek között a különválasztás és a nemi megkülönböztetés elleni törvények szigorú végrehajtását, valamint több pénz kiutalását a szegényeket segítő programokra. Javasolja továbbá, hogy községek emeljék fel magánvállalatok adóját az oktatásügy javára, megjegyezve, hogy az üzleti világ nyeri az iskolák termékeit: jól iskolázott fiatalokat. A tanulmány ezeket találta: Fekete tanulók 6 3 96-a túlnyomóan kisebbségi iskolákba jár, de a tanítóknak csak 8.5%-a kisebbségbeli. A tanulók munka-elhelyezési politikája túlnyomóan fehér felsöbbrendú tanfolyamokat és túlnyomóan fekete alsóbbrendű tanfolyamokat eredményez. A fekete tanulókat a felfüggesztési ráta háromszorosa és a kimaradási ráta kétszerese éri. Számos iskolakörzet jelentősen több pénzt utal ki gazdag környékbeli iskoláknak, mint a szegény környékbelieknek. Átlagosan, egy szegény család gyermeke négy évvel kevesebb oktatásban részesül, mint egy jómódú családé. Szegény családok gyermekei aránytalanul nagyobb szambán kerülnek szakképző iskolákba, mint tovább-tanuloi tanfolyamokra.Fiúk és lányok egyenlő előmenetelt mutatnak a legtöbb fő tanulmányban 9 éves korukban, de 13.évüktől kezdve négy éven át a leányok hanyatlanak matematikában, olvasásban, tudományos és társadalmi tanulmányokban. Szakmai oktatóprogramok különválasztottak, a leányokat a legalacsonyabb fizetésű munkákra képezve, mint gépiró vagy kozmetikus. NŐk legkevésbé végeznek el négy éves egyetemi tanulmányokat, és meg kevésbé folytatják tanulmányaikat orvosi vagy más hivatásbeli diploma elnyeréséhez. Vágó Oszkár / LONDON, Thatcher miniszterelnök vegre hajlandó tárgyalni a sztrájkoló bányászok bizottságával.
