Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-14 / 7. szám
Thursday, Feb. 14. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Amikor örökéletűek lesznek az emberek Beregi Tivadar: (Párizs) Victor Hugo és Magyarország Franciaország ünnepli egyik legnagyobb költőjének és regényírójának halála centenáriumát. Victor Hugónak már a romantika korában voltak csodáiéi és ócsárléi. S hiába kritizálták hibáit, gyengéit, tévedéseit, hiaba támadta a konzervatív reakció republikánizmu- sát, demokratikus gondolkozását, hitét a progresszióban, elkötelezettségét a szabadságért, az igazságért és a nemzetközi békéért, Victor Hugo társadalmi eszményei az emberiség boldogulásáért ma is élnék; örökös ellenfelei nem tudták őt elföldelni végérvényesen. Ma sem halott bálvány, vagy Összetört istenség az idők forgatagában, a modernizmus, vagy az uj irodalmi irányok sálya alatt, hanem olyan maradt, mint egy hatalmas ősi tölgy, amelyet sem a változó korszakok forradalmi hullámai, az uj esztétikai divatok, nagyképü, tolakodó, felkapaszkodó sznobizmus nem tudott még 1985-ben sem kidőnteni a helyéből, mert a CROMWELL elé irt bevezetése, a Notre Dame de Parisra, a Chatimens-klasszikus kötésű verseire, a Contemplations-ra, a La Legende dés Siéc- lesre, a Nevető emberre, a Nyomorultakra,;'áMTengeiv munkásaira, a Rettenetes év- re (1070) és1 gyújtó forradalmi lírájára- tttttt-* dig emlékezni fognak, bármi történjék is a zajló, küzdelmes, háborgó, igazságtalanságokkal, éhséggel, szenvedésekkel, megszámlálhatatlan bajjal viaskodó világban. Victor Hugo a jó és a rossz, az igazság és a hazugság, a gyűlölet és a szeretet, az önzés es egymásra utaltság harcában itt van közöttünk és várja, hogy nemes, demokratikus, társadalomalakitó eszméi megvalósuljanak a mi háborúktól, önzésekből eredő kérlelhetetlen emberi összecsapásoktól feldúlt világunkban. « A nagy hugoi emberi ideáloknak az irodalomnak és a társadalmi valóságoknak, az esztétikának és a kort mozgató eszméknek belső kapcsolatából magyarázható, hogy milyen elhatározó hatással volt a francia romantikus iró szenvedélyével, lázadozásaival a nagy magyar költőkre, regényírókra, államférfiakra, mint Eötvös József, Vörösmarty Mihály, Kemény Zsig- mond, Jókai Mór. Akire Victor Hugo a legnagyobb hatást tette és érzékenyen befolyásolta egész politikai es irodalmi orientációját, az Eötvös József volt. Mar 1835-ben, 22 éves korában, a fiatal Eötvös lefordítja Victor Hugo Angelo cimü drámáját és eléje ir egy nagyon szép és rokonszenves, a lelkesedéstől izzó bevezetést: A francia drámai literatura és Victor Hugo, ahol ma is érdeklődéssel olvassuk a fiatal magyar iró megállapításait, reflexióit, amely mutatja Hugo hatását a magyar romantika irodalomszemléletére: "Csak az, ki egészen korában élt, ki korát megélte, az hathat. Hugo Victor ez utóbbiak egyike... minden érzeményt, mely népének szivét emelte, Ő érzette; minden öröm, remény, fájdalom, visszhangot talált szivében is.. Nem tetszeni, használni vala Hugo Victor célja, és Ő elérte azt. Felette szent, felette nagy vala neki a poézis, mint sem, hogy Cousteau, a világhírű oceánográfust tudományos értekezletre hívták meg a Szovjetunióba. Ez alkalommal nyilatkozott a szovjet hírügynökségnek. Ebből közöljük az alanti erdekes részleteket. Ez a legendás ember, aki feltárta a viz- alatti mélységek csodálatos világát, azért érkezett a Szovjetunióba, hogy részt vegyen az "Utazók klubja" televíziós műsorban.- Titkok nincsenek többé - mondja a tudós. - A titok az, amit senki sem képes megérteni. A természet azonban megismerhető, és az ember be tud hatolni minden tárgy, minden jelenség lényegébe, még ha ez ezer év múlva történik is. Éppen ez ösztönzi Cousteau-t, hogy behatoljon az ismeretlenbe, hogy mindent megértsünk, mindent megismerjünk. Neki valóban felfedező természete van. ö kezdte el elsőnek a mélyvizi kutatásokat és filmfelvételeket, találta fel az akvalángot, a légzőkészüléket, a "viz alatti házakat", a "merülő csészealj" elnevezésű készülékét, végzett 1956-ban olajfűrásokat Abu Dhabiban a kontinentális talapzaton, Ó alkalmazta a rendszermódszert a viz alatti régészeti kutatásokban, amely ma már megszokott gyakorlattá vált a hivatásos archeológusok körében.... Vilógfelfogását Jacques-Yves Cousteau uj könyvében igyekszik kifejteni. Még be sem fejeződött "Az Oceánbolygo" című, második 20 kötetes, enciklopédia jellegű munkájának kiadása, o azonban mar minden erejét uj müvének szenteli.- 62 könyvem közül hármat tartok fontosabbnak: "A csend világában"-t, az "Élő . tengec"-t és ezt, amelyet még. nem »fejeztem be - magyarázza az iró-oceanográfus. Ebben a könyvében arról ir, amiben hisz, ami a mai nyugtalan világban izgatja. Amikor a már elkészült fejezetekről beszél, szeme felcsillan - érezni lehet, hogy ez a kedvenc témája.- Az egyik fejezetben például azt ábrázolom, milyen lesz az élet egymillió év múlva. Tudományos fantasztikum? Nem, elbeszélés a jövőről. Milyennek látom a jövő embereit? Örök életűnek. Úgy vélem, már körülbelül 600 év múlva, vagyis tulajdonképpen holnap, legyőzik majd a betegségek okozta halált, és az emberek akkor legfeljebb szerencsétlenségek következtében pusztulnak el.- Matuzsálemek társadalma lesz? - kérdezem. - Nem, az emberiség feltalálja majd az örök ifjúság elixirjét. Mellesleg szólva, ez a távoli világűrbe vezető utat is megnyitja - hiszen az emberi élet jelenlegi tartama mellett a csillagokig nem lehet eljutni. Azt mondják, halhatatlannak lenni unalmas. Ez nem igaz. A tudat emlékezőtehetsége persze erős. De az érzéki emlékezetet a feledés élteti, és mindazt, ami megrendít bennünket - szerelem, beteljesülés, egyszerűen öröm - minden alkalommal mintegy újra átéljük, akárhányszor történik is. Es ami a legfontosabb: ez valóban értelmes emberek világa lesz, akik irányítani tudják önmagukat, a memóriájukat. Jacques-Yves Cousteau azért próbál bepillantani a jövőbe, hogy világosabban feltárja a mai világ problémáit.- Hogy elérjük ezt a valóságot, ehhez az szükséges, hogy átéljük a következő ötven évet - az emberiség számára legveszélyesebb időszakot, és akkor, remélem, sikerül majd végleg felépíteni a tartós, igazságos világot. De milyennek látja ezt a világot ez az ábrándozó, akinek gyakorlati tudós esze van? Én az emberek boldogságáról, a népek közötti egyetértésről, arról ábrándozom, hogy a javakat igazságosan osztják el azok között is, akiket manapság harmadik világ lakóinak nevezünk, valamint arról, hogy az emberek elfelejtik majd azt az ostobaságot, amely szembeállítja őket egymással. Életem fő értelmét abban látom, hogy elősegítsem ennek az álomnak a megvalósulását. Minden embernek saját nézetei lehetnek, hogyan, milyen eszközökkel harcolhat a béke megőrzéséért, a háború ellen. Jacques- Yves Cousteau számára ez a téma elválaszthatatlan a környezet védelmében folytatott harctól. Ezzel a céllal hozta letre a Cousteau Alapot, amelynek ma három központja létezik: francia, amerikai es kanadai, emellett csupán a párizsi alapnak 220.000 tagja van. Munkájában a legfontosabb helyet az a harc foglalja el, amelyet a fegyverkezési verseny által a természetben okozott kár ellen folytatnak. játékként célnak tartaná; neki eszköz vala, melyet használt, hogy népét erősítse s az erő erény. Igazság az, mit keresett, mit feltalált, és azért fog élni, legnagyobb tanúja korának." Victor Hugo nemcsak Eötvös József irodalomlátására gyakorolt hatást, mely szerint az irodalom nem öncél s csak a társadalommal, korával való Összefüggésében van értelme, hanem politikai filozófiájára is. A külföldön irt alapvető társadalombölcseleti munkáján "A XIX. szazad uralkodó eszmeinek befolyása az álladalomra" erősen érződik Hugo politikai demokratikus gondolkozása, Jean-Jacques Rousseau Társadalmi szerződése és a francia forradalom szabad- ság-és egyenlőség ideológiája. Eötvös mindig elitélte az emberi kapzsiság és telhetetlenség megnyilatkozásait, s az elnyomottak, a gyengék, a nincstelenek, a megalázottak, a megvetettek védelmére kelt; az ő jogaikért harcolt kivételes bátorsággal, és az 1848-as forradalom előtti években a magyar nép éhínségét és tragikus jobbágysorsát ismertette akkori folyóiratokban: ezzel a tevékenységével valósággal felrázta közönyéből a magyar burzsoáziát és leleplezése óriási hatást tett az akkori reformkor vezérférfiaira: Kossuthra, Széchenyire és Deákra. Eötvös részéről valóságos forradalmi tett volt, amikor szembeszállt a kastélyok gazdag hatalmasaival, a fennhéjázó, gőgös óriás földbirtokok tulajdonosaival, a "kunyhók" szegény lakóinak védelmében. Waldapfel József irodalomtörténész mondotta nagyon helyesen, hogy Eötvös József, Petőfi legnagyobb elődje. Az volt Eötvös József szabadság- és igazságrajongásával és az elnyomott népek szeretetével, ugyanakkor az emberi egyenlőség társadalmi eszméjével. ÚJÍTSA meg előfizetését
