Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-14 / 7. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 14. 1985. Lusztig Imre: IEGYZETEK HA NINCS BETEGSÉGBIZTOSÍTÁSOD... Eugene Barnes 32 éves munkanélküli, San Francisco Brookside külvárosának lakó­ja, perpatvarba keveredett szomszédjával: jobb halántéka súlyos sérülést szenvedett. Jött a mentő és elvitte őt a Brookside Kórházba, ahol megállapították, hogy nincs betegségbiztositása.Megtagadt'ák a felvéte­lét és kezelését. Onnan a mentőkfa Contra Costa County Kórházba vitték, ahol - miután ott is megál­lapították, hogy nincs biztosítósa - azt mondották, hogy a sebész "neih érzi jól magát." Vitték a mentók Barnest a Herrick Kórház­ba (Berkeley), ahol megállapítottak, hogy sebe nem életveszélyes és megtagadták felvételét. Onnan a Highland Kórházba (Oakland) szállították, ahol valami más kifogással utasították el. Öt órát emésztett fel az egyik kórház­ból a másikba való szállítás, mig végül a San Francisco-i General Hospitalba ke­rült, ahol az orvosok megállapították, hogy "ha a sebesült azonnali orvosi kezelésben részesült volna, most túl lenne minden veszélyen és pár napon belül elhagyhatta volna a kórházat." De Barnes az operációs asztalon örökre behunyta a szemét. Felesége férj nélkül, két gyermeke apa nélkül maradt. Mindez azért, mert nem volt betegségbiztosítása. Az ország egyik legnagyobb gyógyszergyára, a Hoffmann-La Roche, Inc. február 4-én 1000 alkalmazottat bocsátott el azzal a magyarázattal, hogy meg akarnak takarítani 50 millió dollárt. Azok, akik e döntés következtében munka- nélkülivé válnak, a New Jersey-i Nutley és Belvidere városkákban laknak. E két kis város gazdasági válságba kerül, mert amúgy is nagy a munkanélküliség és az uj elbocsátá­sok kihatnak majd a városok kiskereskedői­re is. Amikor e hirt olvasóink elé tarjuk, közgaz­dászok, bankárok, politikusok arról beszélnek, hogy milyen szilárd alapon áll a nemzetgaz­daság. Nemrégen avatták Desmond M. Tutut püspökké a dél-afrikai Johannesburg Szűz Mária Katedrálisában. 60 perces beszédé­ben Tutu püspök többek között a kővetke­zőket mondta: "Del-afrikai feher testvéreink, halljatok meg szivünk óhaját, ismerjétek el, hogy mi is Isten teremtményei vagyunk. Mi is szeretnénk feleségünkkel lenni - minden nap, mi is arról álmodunk, hogy hazatér­ve, gyermekeink üdvözölnek bennünket." "Ezek nem túlzott követelések - folytat­ta Tutu püspök -, csupán emberi vágyak. Mi egy uj Del-Afrikáért harcolunk, mely­ben fehér és fekete kéz a kézben haladhat a dicsőséges jövő felé, amit Isten elénk tárt." "Ezeket a kívánságainkat teljesíteni kell, még pedig 18-tól 24 hónapon belül. Ha nem, akkor én személyesen fogom fel­szólítani azokat az országokat, amelyek gazdasági kapcsolatot tartanak fenn Dél- Afrikával, hogy szüntessék be azt mindaddig, amig a dél-afrikai kormány ragaszkodik jelenlegi apartheid politikájához." Tutu püspök e javaslatát abban a tudat­Az idén ünnepli a világ a nácizmus katonai ereje leverésének 40. évfordulóját. TudjaÖn..*! Nem kevesebb, mint 44.000 személyt harapnak arcukon a kutyák az Egyesült Államokban. Az áldozatok között igen sok a tiz even aluli gyermek. A legtöbb harapás az otthonban történik és az esetek 6%-kban az ök az állatokkal való incsel- kedés vagy azok ingerlése. A Wisconsin-i Egyetemen végzett vizsgálatok szerint a megelőzés leghatásosabb módja: soha sem hagyni kisebb gyermekeket egyedül a hazban kutyákkal. A legveszélyesebb e tekintetben a német juhászkutya, az eszkimó, a "huskie" típus, általában a vadászkutyák. A Hunt-család négy tagjának fejenként egy billió dollárnál nagyobb vagyona van. Ezzel szemben a Getty-család egyetlen tagjának, Gordon Peter Getty-nek akkora vagyona van, mint a Hunt család négy tag­jának együttvéve. Egy átlagos napon körülbelül egy millió amerikai kénytelen ágyban maradni hátfá­jás miatt. Minden hónapban másfél millió amerikai észlel első ízben hátfájdalmat. Minden évben 200.000 amerikait operálnak meg hátfájással kapcsolatos komplikációk miatt. Hülés után a hátfájás kényszerit legtöbb amerikait a munkából való kimaradásra. Minden Öt amerikai közül négyet, tehát a lakosság 80%-át veri le lábáról előbb- utóbb a hátfájás. SZÁMOK, TÉNYEK A világon működő telefonkészülékek sza­ma jelenleg hatszázmillióra tehető, ebből azonban 450 millió kilenc országra jut, ez derül ki az ENSZ nemzetközi távközlési uniójának (ITU) jelentéséből. A telefonból 185 millió darab van az USA-ban, Japánban 65 millióra tehető a telefonkészülékek száma, a sorrend ezután az NSZK, Franciaország és Nagy-Briténnia. Svédországban a legmaga­sabb a telefonsűrűség: száz lakosra 85 készü­lék jut. A világ népességének kétharmada számára - elsősorban a fejlődő országok vidéki körzeteiben - viszont hozzáférhetet­len a telefonszolgáltatás. Brazília, India, és Indonézia kivételével a fejlődő országok­nak nincs saját telekommunikációs iparuk. ban tette, hogy e lépése egyenlő törvény­szegéssel, ami bebörtönzését eredményez­heti.A dél-afrikai kormány apartheid poli­tikája ellen világszerte folyamatban van egy mozgalom, amely napról napra szélesebb társadalmi rétegeket von be az apartheid ősrégi rendszeresek felszámolására. KORUNK Vágó Oszkár POLITIKAI ELVEK A New York Times 1984, november 2-i számának OP-ED oldalán, Arthur Hertz­berg, az Englewood, N.J.-i Temple Emanu­el rabbija, "A Zsidók Politikai Elvei" cim alatt, a következőket mondja: Amerikában, csakúgy, mint másutt, a jómódúak és a gazdagok rendszerint erszé­nyükkel szavaznak. Figyelemre méltó kivé­telt képeznek azok a zsidók, akik az utolso nemzedék idején, jelentős gazdasági és társadalmi kiemelkedésük ellenére, tovább­ra is a "nincstelenekkel" szavaznak, ügy hiszem, ez év sem lesz kivétel, a jobbolda­li zsidóság hízelgő kérkedésével szemben. A zsidóság hagyományos liberalizmusának egyik gyökere történelmünkből ered.Tevje, a tejes-ember és Rothschild, a bankár, mindketten mindig is tudták, hogy a politiká­ban végül is nem pénzről van szó, hanem arról, hogy miként lehet elkerülni a kiűzé­seket és pogromokat, életről és halálról. Senkinek sincs elég hatalma, hogy bizton­ságban legyen. Az egyetlen menedék az igazság világa. Ma, középosztálybeli zsidók növekvő számban lázadoznak ez ellen a liberaliz­mus ellen. Meg akarják védeni osztályérde­küket, mint "jómódúak" a szélső jobboldal­lal való szövetség útján. Nem látnak semmi okot, hogy ellenezzenek közóvodákat, imádságot az iskolákban, vagy anti-abortusz törvénykezést. Meg egy jobboldali "Keresz­tény Amerika" előretörése olcsó ár lenne, mondják, Izrael támogatásáért, mint V az' ahti-köihrtiuhi'zítnift 'VédööáSt^Üjö'.0 ügy^'^á1' intenek minket, a többieket, hogy ne veszé­lyeztessük a zsidók gazdasági és társadalmi sikereit azzal, hogy tűi láthatóan vállal­junk szerepet a demokráciáért való küzde­lemben. Ez a felhívás az Önérdekért még csak kisebbségi vélemény, de mégis aggasztó. Ez leszállítja a jelentőségét a zsidóság küzdelmének Amerikában, siker utáni hajszává, és elhagyja azokat, akik még barátok nélkül vannak és idegenek a létért való küzdelemben. Legtöbb generá- ciómbeli zsidó, akik a 30-as és 40-es évek­ben nőttek fel, idegenkedve fordítanak hátat a történelmünk ilyen alantas értelmezésének. A New Deal társadalmi programjai nélkül sokan közülünk nem folytathattuk volna iskoláinkat. A feketék, spanyol-ajkúak és a keletiek, akik most egyetemre járnak, a mi utódaink. A legtöbb középosztálybeli zsidó tudja ezt, és törődik velük. Mi is elkeseredettek voltunk fiatal korunkban. Amerika ajtajai szinte zárva voltak a bevándorlottak előtt. Csaladjaink és rokonaink között sokan odavesztek Európá­ban, mert nehéz volt vízumot kapni. Akik zárva tartották az ajtókat, azt vitatták, hogy az uj bevándorlók károsítani fogják őket. Mi, akik elvesztettük ezt a küzdelmet a 30-as években, tudtuk, hogy megszentség- telenitjük halottainkat, ha ma ezt a gaz­dasági érvelést használjuk valaki ellen, aki életre és segítségre emel igényt. Az én generációm leküzdte az antiszemitizmus korlátáit a II. világháború utáni liberális érában. De nem tettük ezt egyedül. Sok nem-zsidó amerikai segített, különösen a 40-es és 50-es években, mert az előítélet visszataszította őket. Zsidók, akik kívülállók voltak fiatalságukban^ nem tehetnek kevesebbet a mai kívülállókért, bárhonnan jönnek is. Nem csatlakozhatunk ma az önzők táborához. Azokhoz tartozunk, (folytatás all. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom