Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-06 / 23. szám
Thursday, June 6. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. [ TÁRCA Gyerekszoba J írta; Benedek István Pilátusnak volt gyerekszobája. Kezet mosott, mielőtt halálos Ítéletet hozott. Jézus Krisztusnak nem volt gyerekszobája, mégis megváltóként tiszteli a keresztény- ség. Mengele doktornak valószínűleg volt gyerekszobája, mikent kívüle még számos tömeggyilkosnak. Petőfinek viszont éppúgy nem volt, mint annak a kozáknak, aki Segesvárnál leszúrta. Petőfinek aligha okozott kisebbrendűséget a gyerekszoba hiánya, József Attila ellenben biztosan szenvedett tőle abban a túlságosan is gyerekszobás társaságban, amely körülvette, tehetségét fel- es elismerte. Furcsa példákkal és ellenpéldákkal lehet előhozakodni. Windisch-Gr-aetz és Schwarzenberg hercegeknek nemcsak egy gyerekszobájuk volt, hanem ahány kastélyuk, annyi. Haynaunak is minden bizonnyal volt, de a tizenhárom aradi vértanúnak nem kevésbe. A gyerekszoba nem szabja meg sem a tehetseget, sem az emberi nagyságot, még a tisztességet sem. Illedelmes viselkedésre oktat, és hasznos tudnivalókra - például nyelvekre, műveltségre -, olykor eredménnyel, máskor eredménytelenül. Egyáltalán: mi a gyerekszoba? Ma úgy tartják, fölös polgári előkelősködés: neve- lőnó, nörsz, német Fraulein, francia kisasz- szony, tánc- és illemtanár, s hasonlók. Elgondolkoztató, hogy csakugyan fólÖsle- ges-e? Azok a kortársaim, akik ilyesféle "idomitással" vágtak neki az életnek, óriási előnyben voltak a gyerekszobátlanok fölött: a sző szoros értelmében játszva tanulták meg a legfontosabb idegen nyelveket, hozzá a viselkedés elemi szabályait. Sem okosabbak, sem tehetségesebbek nem lettek ezáltal a többieknél, mégis behozhatatlan volt az előnyük. Saját bőrömön tapasztaltam ezt: hároméves koromban nekem is volt német kisasszonyom, de az első világháború vége beletaposott a gyerekszobámba, hamar elfeledtem a korán szerzett kis nyelvtudást, később vért izzadva szereztem meg ugy-ahogy azt, amit a szerencsésebbek ingyen hozták magukkal. Kívánnám mindenkinek, hogy legyen gyerekszobája, ahol tőrödnek vele, . szeretik, irányítják, fontos ismeretekkel telitik, udvariasságra, modorra, alkalmazkodásra es mégis önállóságra nevelik. Maga a "gyerekszoba" kifejezés mindazonáltal idejét múlta. Hiszen nem a szobáról van szó, hanem az okos törődésről. Nem lehetetlen - bár persze nem is bizonyos -, hogy korunk egyre veszedelmesebb méretet Öltő agresszivitását, a kúszva terjedő drogveszélyt, a halmozódó szexuális és egyéb neurotikus panaszokat, az elidegenedést és extázisba menekülést eredményesen befolyásolná az okos törődés a gyermekkel. Nem szoba kellene ehhez, hanem idő és érzék. Jobb későn, mint soha. Egy 63 éves kínai nő három honapja fiúgyermeket hozott a világra. Mind ö, mind a fiú jól érzik magukat. Zao két éve ment újra férjhez, előtte negyvenkét évig voLt házas egy másik férfivel, akitől azonban nem született gyermeke. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT Kőszegi Abel'< “UDÉRCES MESSZE FÉNY... ” Dienes András rendkívüli karrierje IL A PETŐFI TITOK 1945-ben elsőként igazolják és Őrnagyi ranggal veszik át a megalakuló államren- dorség tisztikarába. 1946-ban "a magyar szabadság kivívása es a demokrácia kiépítésé körül szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül" a fMagyar Szabadság Érdemrendet kapta. Am Dienes nem tiszti karrierre vágyik: úgy érzi, hogy most végre irodalomkutatói; iroi ambícióinak élhet! Hosszasan magyarázza Rajknak, hogy egykor is csak szülei kívánságára lett tiszt, hogy évek óta halogatott regényterveit szeretné megvalósítani, hogy még Móra Ferenc biztatására kezdett PetŐfi-legen- dákat gyűjteni, hogy halaszthatatlan felderítésre vár egy egész sor Petofi-titok. "Majd később - feleli Rajk László -, most segítened kell, szükségünk van rád!" így a Petőfi-kutatás és regényírás helyett rendó'rségi szabályzatokat szerkeszt, egyenruhát tervez, kiképzési terveket készít. Amikor a Belügyminisztériumban megvesztegetések, panamak kezdődnek, Rajk arra kéri: vegye át a rendőrség anyagi főosztályának vezetését. Ezredessé kinevezve kerül a főosztály élére, amelyet rövidesen átszervez, mintegy "katonáslt". Rengeteget dolgozik. (1949-ben munkájáért Népköztársasági Érdemrendet kap. Vidéki szemleútján Petőfi-hagyományokat is gyújt, hagyatékokat, levéltárakat kutat át. 1948— ban - egy magyar-román akadémiai együttműködési megállapodás keretében - Petőfi halálának körülményeit deríti ki egy hosszabb erdélyi kutatóét során. Csaknem mindenben igazolja Illyés Petőfi-kÖnyvének feltevéseit. Pontról-pontra feltérképezi Bem és Ludersz egykori csatájának részleteit, es bebizonyítja: Petőfi a Fehéregyháza és Héjjasfalva közötti országút közelében, az Ispánkút mellett esett el: mellén pikával szűrt sebbel. 1949-ben megjelenik eddigi kutatásait összefoglaló könyve: A Petőfi-titok. Egy évszázados - könyvtárnyi - vitákat lezáró megállapításai a szabadságharc centenáriuma, a "lobogónk Petőfi" jelszó közepette sem keltenek különösebb feltűnést. Az ország másféle lázban ég: a hidegháború évei ezek. Dienes mégis úgy dönt: elbocsátását kéri a rendó'rség kötelékeiből és most már minden energiáját a PetÓfi-kutatás- nak szenteli. Persze egyelőre szó sem lehet kutatásról. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis arra kéri, hogy elismert szervezőképességét a tervezett Petőfi Intézet felállításánál kamatoztassa. Megérti, hogy a szisztematikus kutatásnak ez a legfontosabb előfeltétele. Hetek alatt dolgozza ki az Intézet működésének alapelveit, tárgyal, levelez, vitatkozik. Nem marad túl sok ideje: 1951 nyarán váratlanul letartóztatják. A vád: a népi demokrácia elleni szervezkedés vezetése, együttműködés az osztályáruló Rajk Lászlóval. A vádpontok szama lassan harmincra nŐ. Dienes egyetlen kiagyalt bűnét sem hajlandó elismerni. Végül néhányat mégis magára vállal, mert cserében bántatlan- ságot ígérnek családjának. Egy teljes évet tölt (vizsgálati fogságban. A 183 centi magas férfi 52 kilóra fogy le. , A tárgyaláson az ügyész halálbüntetést kér. Dienes védőügyvédje arra kéri a bírósagot: tekintsd mentőkörülménynek, hogy védence "régi fasiszta családból származik, es mintegy az anyatejjel szívta magába a fasizmust." Végül nem Ítélik halálra. Figyelembe vették a háború idején tanúsított bátor magatartását, és csak tizenöt évi fegyházbüntetéssel sújtják. Kitüntetéseit visszavonják és őrmesterré fokozzák le. Az ígéret ellenére feleségét és két leányát osztályidegennek nyilvánítják, és kitelepítik Pestről egy Gyömrő melletti tanyára. Ez viselte meg a legjobban, így ir erről önéletrajzában: "Barataim gyáván viselkedtek. Azok között, akiket jóformán a hóhérok mocskos kezéből szedtem ki, s kiemelkedő pozícióba kerültek, például öt Kossuth-dijas, az egy Illyés Gyula kivételével, egy sem akadt, aki exponálni merte volna magát értem. Ha azonban újra abba a helyzetbe kerülnék, hogy koc- káztassam-e értük az életem vagy sem: újra kockáztatnám, mert ez nem az ö ügyük, a magamé: emberi rangomnak tartozom ezzel. De hogy kit nevezek barátomnak, azt azóta nagyon meggondolom." Fegyházbüntetését Vácon tölti: "Börtönéletem nem a legrosszabb emlékem" - írja . Angolul tanul, a rabkönyvtár vezetője lesz, kijegyzeteli a Petöfi-irodalom hozzáférhető hagyományanyagat, regénytémákat dolgoz fel. Angol füzetének belső oldalára egyetlen név van felírva: Kazinczy. Sem ő, sem családja évekig nem tudnak egymásról, de később levelezhetnek. íme néhány sor Dienes egyik börtönlapjáról: "Ha Panni lányomat érdekli az irodalomtörténet, akkor kérem, hogy olvassa el Kazinczy Férenc életét, aki nem volt nagy költő, de nagy és igaz ember. Tőle tanulok hitet és akaratot. Egészséges vagyok, igen sokat olvasok, tele vagyok irodalmi tervekkel." Dienes András négy évet tölt vizsgálati fogságban és fegyhazban. Kiszabadulásakor ezeket Írja: "1955-ben szabadultam amnesztiával. Automatikusan folyamatba tették perújrafelvételemet, melyet a közbejött események megzavartak. Főtárgyalásom csak 1957 februárjában folyt le, ahol bűncselekmény hiányában felmentettek. Megállapították, hogy súlyos törvény- sértés történt ügyemben, de hogy ezt ki követte el, miért, miféle céllal, azt ma sem tudom. Legkézenfekvőbb az a feltevés, hogy Rajk Lászlóval való baráti kapcsolatom miatt kellett volna engem elpusztítani. Teljes mértékben rehabilitáltak. Az Elnöki Tanács újra adományozta elvett kitüntetéseimet. Katonai rangom visszaadását nem kértem: nem óhajtok többe egyenruhát ölteni. Kiszabadulásom után kezdetben filmnyomó-textilfestő voltam, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum, később az Irodalomtörténeti Intézet külső kutatója lettem, végre, azt végezhettem, amire születtem." /folytatjuk/ r PÜSKI- CORVIN j ( HUNGARIAN BOOKS 251 E 82 St. New York, N.Y. 10028 I A Tel: (212) 879-8893 f Sokezer magyar könyv, ujsa'g, hanglemez I ( hangszalag * IKRA, COMTURIST, TUZEX A befizetőhely | Postán is szállítunk a világ minden tájára A
