Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-23 / 21. szám
A BOWERY BANK HELYZETE 1 oldal AMERIKAI BEETHOVEN BUDÁN 7. oldal Ára 30 cent Ett. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXIX. No. 21. Thursday, May 23. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397 A népnek joga van az információhoz írták: Prof. Gerald Markowitz, John Jay College, N.Y. és *Prof. David Rosner, Baruch College, N.Y. 1 t I • A közéletnek kévés nagyobb fontosságú kérdése van, mint a nagyközönségnek, elsősorban a dolgozóknak azon joga, hogy felvilágosítást nyerjenek az életüket és egészségüket fenyegető környezeti és munkahelyi szennyeződésről. Enélkül teljesen védtelenek lennének mérgező vegyszerekkel és más ipari termékekkel szemben. Az indiai Bhopal-i tragédia, amely közel 10.000 ember életébe került és százezrek szenvedtek egész életükre kiható sérülést, vagy betegséget^ csak a legújabb bizonyítéka a fenti állításunknak. Egy nemrég kiadott kongresszusi jelentés szerint Amerika népének kétharmada ipari üzemek közelében lakik és ki van téve mérgezésnek. Még ennél is figyelemreméltóbb a tény, hogy a gondatlanul és felelőtlenül a talajba bocsátott termékhulladékok gyakran mérgezetté teszik a levegőt, amelyet beszivunk és az ivóvizet, amelyet iszunk. Az amerikai nagyipar egész történelmünk folyamán megtagadta az általa hasznait vegyszerek nyilvánosságra hozatalát, azon az alapon, hogy ezáltal "üzleti titkokat" a'rulnának el vetélytársaiknak. De azok az elriasztó fejlemények, amelyek a Love Canalnal, John Manville aszbeszt-telepei- nél és a Three Mile Islandon történtek rádöbbentették a nagyközönséget, hogy a lakosság számára életkérdés az információ ilyen ügyekben azért, hogy a hatóságok helyes intézkedéseket tudjanak eszközölni. A nyilt információ nélkül a hatóságok intézkedéseinek nincs sok értelme. Ezért sürgették a munkások és a felvilágosodott közvélemény, hogy az ipar hozza nyilvánosságra az üzemeikben használt anyagok listáját. A közvélemény nyomására 26 államban és több nagy városban törvényt hoztak ilyen információk kibocsátására. Az egyik leghathatósabb ilyen jellegű törvényt New Jerseyben hozták. Az államok kezdeményezését követte a szövetségi kormány. Hasonló szabályokat létesített, amelyek azonban sokkalta lazábbak, mint az államoké. Ezek a szabályok Reagan elnöksége alatt meg gyengébbekké váltak. A szövetségi kormány most azon dolgozik, hogy a szövetségi szabályok minden államban érvénytelenítsék az állami törvényeket. Ennek két következménye lesz. A közönséget megakadályozzák abban, hogy még szigorúbb védelmi intézkedéseket sürgessenek az állami hatóságoktól. Másodszor gyengítik vagy lehetetlenné teszik a meglévő intézkedések végrehajtását. * Prof. Rosner lapunk volt főszerkesztőjének, Rosner Sándornak a fia. Több ezer idős személy tüntetett Lansing, Mich.-ben és New Yorkban a társadalmi juttatások tervbevett csökkentése ellen. BANKVÁLSÁG A "Mozgó Világ" c. rovatunkban a 2. oldalon röviden beszámolunk a Maryland állami takarékbankválságról. A válság azonban nemcsak ezt az államot érinti. New York városában két nagy bank, a Bowery Savings Bank és az Emigrant Savings Bank tántorog a csőd szélén. A Bowery New York allam harmadik legnagyobb takarékpénztára, amely névleg 5 billió 450 miliő dollárral rendelkezik, de tartozása a betevőknek ennél nagyobb. A csődöt eddig csupán a Federal Deposit Insurance-tól (FDIC) kapott 171 millió dolláros kölcsönnel kerülték el. Hasonló a helyzet a Bowery- nél jóval kisebb Emigrant Banknál is. Illinois, Ohio, Maryland után tehát most New York . egén is a bankválság viharfellegei gyülekeznek. Mi az oka mindennek? Greg Tarpinian, a Labor Research Association, munkásmozgalmi kutató szervezet kiadványa szerkesztőjének véleménye szerint a válság a következő tényezőknek tudható be: A nyugati tőkés világ gazdasági rendszere egyre nagyobb mértékben támaszkodik bel- és külföldi kölcsönökre. Az Egyesült Államokban például a ' nemzetgazdaság Összadóssá^a, tehat az állam, az ipar és a magánemberek adóssága hét trillió dollárt tesz ki. Ez az Összeg kétszerese az ország egy évi össztermelésének. A kamat es a törlesztés ezen kolosz- szális adósságon az adósok jövedelmének roppant hányadát emészti fel. Ha a nagyobb adósok bármelyike fizetésképtelenné válik, akkor az egész bankrendszert alapzatában rendítheti meg. A másik fontos tényező a válság hátterében a roppant méretű felhasználatlan termelési kapacitás és az ebből származó nagyarányú munka- nélküliség minden tőkés államban. Mig az alapipar lassan sorvad az Egyesült Államokban, addig a kölcsönzött tőke billiói vannak lekötve az egyre féktelenebbé váló részvényspekulációkban és a vetélkedésben, hogy melyik óriáscég vásárolja meg (folytatás a 2. oldalon) TŰZVÉSZ FLORIDÁBAN Több, mint 110.000 acre területen dühöngött a tűzvész Florida észak-keleti részén. A legnagyobb ilyen jellegű katasztrófának tekintik ezt az állam történetében. Csaknem egy egész héten át dühöngött a tűz és e sorok írásakor már többhelyen megfékezték a ttíz továbbterjedését. Graham kormányzó ostrom- állapotot rendelt el a veszélyeztetett területen Palm Coast város környékén, mozgósítva az állam nemzetőrségét is. A tűz 99 helyen Florida sújtott ütött ki csaknem területei egyszerre, elsősorban Flagler és Volusia megyékben. Egyes helyeken gyanús körülmények között kezdődött a tűzvész és a hatóságok megkezdték ezek kivizsgálását. A Floridát már hónapok óta sújtó szárazság egyik fŐ oka volt a tűz keletkezésének és szélvész sebességű terjedésének. Több, mint 250 floridai lakos, sokan közülük i- dŐsebb, nyugdíjas, vesztette el vagyona nagy részét jelentő otthonát. KÖNYVSZEMLE "VÉRZIVATAROS IDŐK NYOMÁBAN" Reagan elnök bitburgi látogatása meghatványozza lapunk külmunka társának, dr. Katz Józsefnek a fenti címen kiadott világháborús emlékei időszerűségét. Alant közöljük Schön Dezső izraeli írónak a könyvhöz irt előszavát. Ennek a könyvek minden sora az auschwitzi trauma jegyeben született. Az olvasónak az az érzése, hogy a felszabadulás óta eltelt mintegy negyven esztendőben, valahányszor dr. Katz József kezébe vette a tollat, szeme előtt az auschwitzi láger, a világtörténelem legkegyetlenebb mészárszékének képei lebegtek... A szerző nem tud - de talán nem is akar - felejteni. Tisztában van vele, hogy (enyhén szólva) hihetetlen dolgokról ir, hogy a történteket emberi nyelven nem is lehet visszaadni. Az emberi nyelv ugyanis a humánum terméke, viszont a hatmillió európai (köztük a hatszázezer magyarországi) zsidó kiirtása a történelem legembertelenebb büntette, és az emberiség örök szégyene. A szerző azt is tudja, hogy aki nem járta végig a kínok útját, sohse fogja a Holocaust-irodalmát megérteni. Hát akkor miért ir? Hogy könnyeket fakasszon? Szó se róla! A dr. Katz József-féle emberek nem sírnak... Azt sem akarják^ hogy masok sírjanak. Ellenben azt akarjak, hogy az (folytatás a 2. oldalon) “ÉNEKLŐ BUDAPEST” 14. oldal
