Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-09 / 19. szám
AMERIKAI Áral3otcent Vol. XXXIX. No. 19. Thursday, May 9. 1985. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tél: (212) 254-0397 MIT TANULTUNK VIETNÁMTÓL ? Tíz év telt el a vietnámi háború befejezése óta, mely alkalommal a napilapok tele voltak neves emberek, politikusok, tudósok, történészek, államférfiak véleményével. A televízión láthattuk a vietnámi háború szörnyűségeit, ártatlanok bombázását, férfiak, nők, és gyermekek lemészárlását. Itt csupán egy egyén véleményét kívánjuk olvasóink elé tárni. J. William Fulbright, a vietnámi háború alatt a Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke újságíróknak adott interjújában ezt mondta: "Nem szeretek visszaemlékezni a vietnámi eseményekre. Ez volt nemzetünk egyik legrosszabb időszaka." Fulbright szenátor először támogatta a kormány vietnámi politikáját, de amint a háború folytatódott, egyre élesebben szembekerült azzal. "A legfontosabb tanulság részemre az, hogy nem lehet bizni a kormány jelentéseiben, nyilatkozataiban. A vietnámi háború nyitotta ki a szememet" - mondta Fulbright szenátor, aki már 1965-ben kétkedve tekintett Johnson elnök határozatára, hogy a haditengerészek vonuljanak be a Dominikai Köztársaságba - hamis alapon. Felhívta az amerikai nép figyelmét a jelenlegi közép-amerikai helyzetre, amikor ezt mondta: "Az amerikai népnek fogalma sincs arról, mi megy végbe jelenleg Közép-Am erikában." Majd rátért az 1983 szeptemberében lelőtt koreai repülőre és azon véleményét nyilvánította, hogy ez a gép kétségtelenül kémszolgálatot teljesített. Interjúját a következő szavakkal fejezte be: "Mi hatalmas hibát követtünk el Vietnámban és most hasonló hibát követünk el Közép-Amerikában. J.L. Sikertelen konferencia BONN. A Német Szövetségi Köztársaság fővárosában tartott csúcsértekezlet, melyen az USA, öt nyugat-európai ország, valamint Japán vezet&i vettek részt, eredménytelenül végződött. Mind a hét ország alapvető problémákkal küzd. Az USA-ban az elmúlt két évben fellendült ugyan a nemzetgazdaság, de a munkanélküliség meghaladja a 10 milliót, a szövetségi kormány évi deficitje több, mint 200 billió dollár, a kereskedelmi deficit (a behozatal és a kivitel közti különbség) 120 billió dollár és a kölcsönkamat túl magas. Japánt kivéve a többi országokban a munkanélküliség meghaladja az összmun- kásság 11 százalékát (Angliában 13.2%), az ipari pangás tovább tart és az európai farmerek egyre több kormánytámogatást ANYÁK NAPJÁN övék a második májusi vasárnap. Az élet hordozóit és továbbvivöit, a születés örök misztériumának papnőit: az anyákat köszönti e napon az emberiség, ősi titok az életadás. Embertisztelte szentség, bár a természet e nagy szertartásában mi sem ismeretlen immár. Az anyai érzelmek felmérhetetlen erejét tapasztalni lehet; titkát tökéletesen megfejteni sohasem. Kétmilliárd felé közelit az arányuk; majd' fele az emberiségnek. Amíg gyerek vagy, jó anyád keze és intése kisér; betegségedben fájdalmad osztja, Örömödből szikrányit sem vesz el, hozzáadna inkább. Amije van, a tiéd. A magadéból részt sosem kíván. Felnőtt éveidből alig adsz órákat neki, távolodsz egyre érzelemben s látnia kell, miként vészit színéből és erejéből a gyermeki ragaszkodás! Szemrehányást mégis alig tesz. Viszi magányosan az áldozatvállalás batyuját, s ritkán várja Tőled, hogy segíts. Csak a szavadat kéri néha. Egy intésedet, egy bolintásod. Egy köszönésed: "Mama jól vagy? Itt vagyok, mama, figyelsz?" Utad végén egyedül haladsz, s az arca kodlik csak eléd az idők felmérhetetlen távolából Adj virágot az édesanyádnak. Adj szép és köszönő szót, érzést és törődést, amíg fogadja és válaszol. Piciny töredékét sem tudod törleszteni tőle kapott élettőkédnek, szeretet-adósságodnak.... követelnek. Reagan elnök egy konferencia összehívását javasolta 1986-ra, ahol rendezték volna a "szabad kereskedelem" kérdését. Mitterand, francia elnök viszont ellenezte a javaslatot és hangsúlyozta, hogy először rendezni kell a nemzetközi valuta kérdését, amit az amerikai dollár magas árfolyama hozott létre. A csúcsértekezlet résztvevői, Kohl kancellár kivételével, ellenezték Reagan elnök "csillagháborus" kísérletezési tervét és elitélték az amerikai bojkottot Nicaragua ellen. Nem, Reagan elnök ügy ünnepelte meg a nácik által kirobbantott II. világháború végét, hogy Kohl ny.német kancellárral karöltve megkoszorúzta Hitler katonáinak sírját abban a temetőben, ahol, többek között, az SS Waffen katonái is el vannak témetve, ama SS Waffené, amelynek tagjai 40 évvel ezelőtt Malmédynél 100 megkötözött kezű amerikai hadifoglyot lemészároltak. A számos kommentár között, amely á fejleménnyel kapcsolatban megjelent az amerikai sajtóban, közlésre érdemesnek tartjuk a new yorki New School for Social Research egyik tudós professzorának kiértékelését. "Reagan elnök látogatását egy német katonai temetőben nem lehet "tévedés"- nek, vagy valamilyen "politikai ballépés"- nek betudni. (folytatás a 3. oldalon) A II. világháború 40 évvel ezelőtt történt befejezését egy európai katonai temető meglátogatásával, katonasirok megkoszorúzásával ünnepelte meg elnökünk. Európában sok száz, talán sok ezer katonai temető van. A II. világháborúban elpusztult 50 millió ember, a nácik elleni küzdelemben elesett sok millió hős maradványai sok ezer temetőben nyugszanak. Elnökünk megkoszorúzhatta volna a náci támadás áldozatainak a Coventry-i vagy londoni temetőben lévő sirjait. Megkoszorúzhatta volna a hős francia vagy olasz ellenállók valamelyik emlékművét. Koszorút helyezhetett volna az Európában örök álmukat alvó sok tízezer amerikai hősi halott valamely síremlékére. Egy amerikai elnökhöz méltó elismerést fejezhetett volna ki Leningrád 600.000 polgári áldozatának, vagy a sorsdöntő sztálingrádi ostrom szovjet hőseinek emlékműve előtt. Sót, még Európába sem kellett volna mennie. Az alkalomhoz illő méltósággal egyszerűen tiszteleghetett volna a Névtelen Katona sírja előtt az Arlington-i katonai temetőben. "Csak méltóságteljesen, Helmut, csak méltóságteljesen!" Miért ment Reagan Ért. as 2nd Clas» Matter Dec. 31.-1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.jN.Y.
