Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-21 / 12. szám
Thursday, March 21. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. LUSZTIG IMRE« Az amerikai szakszervezetek jövője Harminc evvel ezelőtt az ország dolgozóinak 30%-a tartozott a szervezett munkások soraiba. Ma ez a szám 20.696- ra csökkent. Munkások, alkalmazottak, az ország kis- közép- és nagyüzemeiben a múlt évben átlag 2.3 százalékos béremelést kaptak, kevesebbet, mint a közszükségleti cikkek áremelkedése. 1981-ben Reagan elnök hadat üzent a szakszervezeteknek, amikor sztrájkba kényszeritette a légiirányitókat, majd leverte a sztrájkot és ezzel lerombolta szakszervezetüket. E lépésével irányt mutatott a többi munkáltatónak és azóta a vállalatok egymás után' szüntetik meg a szakszervezetek által hosszú évtizedeken át kivívott eredményeket. Csökkent a fizetett ünnepnapok száma, megnyirbálták a fizetett szabadságot, bevezették a kétrétű munkabérrendszert. A múlt év szeptembereben az autómunkások vezetői szerződés elfogadására kényszeritették a General Motors dolgozóit, mely szerint a háromeves szerződés tartama alatt csupán 2.5 százalékos béremelést kapnak. MI TÖRTÉNT BAL HARBOURBAN? Az American Federation of Labor-Congress of Industrial Organization (AFL-CIO) Végrehajtó Bizottságának 35 tagja az u- tolsó negyedévi gy&lesen tárgyalt a szak- szervezetek helyzetéről, és tervet dolgozott ki a szakszervezeti mozgalom további megerősítésére. Lendületet akarnak adni a szervezetlen milliók megszervezésere. De az elfogadott terv nem felel meg a követelményeknek. Az AFL-CIO hivatalos lapja március 2-i számában beszámol a Bal Harbour-i összejövetelről: "Munkások, akik a szakszervezetbe tartoznak, úgy vélik, hogy erdekeik kellő védelemben részesülnek és meg vannak elégedve a szakszervezet működésével." Hogyan lehetnek megelégedve a szak- szervezeti tagok, amikor kénytelenek bérlevágást elfogadni, az éveken át kiharcolt kedvezményeket feladni, elviselni a tömegelbocsátásokat és a kétrétű bérrendszert? Sajnálatos tény az, hogy a szakszervezeti tagság elégedetlen es bizalmatlan a vezetőkkel szemben. Fokozza ezt a magatartást az is, hogy Lane Kirkland, az AFL-CIO országos elnöke tagja volt annak a Reagan-bizottságnak, amely megfosztotta az idős polgárokat a társadalmibiz- tositás /Social Security/ emelésétől az infláció okozta áremelkedések ellensúlyozására. Az elfogadott programnak van néhány pontja, amelynek életbe léptetése előnyös lesz. Javasolják a hírszolgálati eszközök igénybevételét az ország népének( informálására a szakszervezetek szerepet illetően. Nagyon ajánlatos lenne, ha( a televízión át tudatnák az amerikai neppel, különösen a fiatalsággal, hogy ( 1. / miként jött létre a nyolc őras munkanap, á negyven órás munkahét, 2. / miként jött létre a túlórázás 50 százalékos béremeléssel, 3. / miként jött létre a munkanélküli biztosítás, 4. / milyen harcokba került a tarsadalmi- biztositás törvényre emelése. Szükséges a szervezők kiképzésére szóló javaslat is, de a szervezőknek nem az e- gyetemeken kell megtanulniok, hogyan és miként lehet a szervezetleneket szervezetbe tömöríteni, hanem azoktól, akik felépítették a szakszervezeteket, akik ismerik a szervezetlenek égető problémáit és megoldást tudnak javasolni azokra. Szinte utoljára említik a legfontosabb kérdések egyikét: a tagság bevonását a szervezeti munkába. Ez a kulcskérdés. A veszély az, hogy e javaslat csupán papíron marad, nem ültetik át a gyakorlatba. Tény az, hogy az ország szakszervezeti mozgalma azért került válságos helyzetbe, mert a szervezet vezetői tudatosan leépítették a tagság részvételét a szervezet ügyeinek intézésében. Kirívó példa erre az AFL-CIO vezetőinek az a döntése, melyet a tagság tudta és beleegyezése nélkül hoztak: Walter F. Mondale jelölésének támogatása a múlt évi elnökválasztáson Nem meglepő, hogy a munkások 45 százaléka Reaganra adta szavazatát! A Bal Harbourban elfogadott javaslatok nem tartalmaznak olyan programot, amely lelkesedésre késztetné a tagokat és azokat a milliókat, akiket be akarnak szervezni. Helyénvaló lett volna követelni: 1. / a munkanélküli biztosítást minden munkanélkülinek, a munkanélküliség teljes idejére. Van jónéhány olyan ország, ahol ilyen törvény érvényben van. Vajon miért nincs a világ leggazdagabb országában? Ha volna ilyen törvény, nem alakulna ki egy újabb társadalmi réteg: az uj szegények rétege. 2. / A szakszervezetek hajlandók együttműködni a munkáltatókkal a termelés modernizálására, robotok elhelyezésére, a termelési rendszer átalakítására, de az elért többlettermelés előnyeit ne csupán a munkáltatók élvezzék magasabb haszon formájában, hanem a munkások is a csökkentett munkaidő, a 35 órás munkahét bevezetésével, bérlevágás nélkül. A legveszélyesebb javaslat az, hogy egyre nagyobb mértékben veszik igénybe az egyeztető /mediation/ és a döntőbíróság /arbitration/ módszerét. Egy döntőbíróság határozta el, hogy a Posta Hivatal felvehet alkalmazottakat 25 százalékkal alacsonyabb fizetés ellenében, mint amit a jelenlegi alkalmazottak kapnak. Ha a szakszervezetek vezetői mozgósították volna a tagságot a légiirányitók sztrájkjának támogatására és ezzel segítették volna azt sikerre vinni, megteremthették volna azt a légkört, ami szükséges a sikeres tagszerzéshez. Ha a szakszervezeti vezetők megszervezték volna az elbocsátott autó-acél-gumimunkásokat, és a f többi ipari üzemekből elbocsátott milliókat, és kampányt indítottak volna a munkanélküli biztosítás módosítására, jó hangulatot teremthettek volna a lakosság körében. Ha a szakszervezeti vezetők követelnék költségvetés előirányzását az ország utainak, hidainak, stb. rendbehozatalara, lakások építésére a kis- és középkeresetüek részére, mely millióknak nyújtana elfoglaltságot, az amerikai nép nag^ többsége elismeréssel tekintene ténykedésükre. Ha a szakszervezeti vezetők segítő kezet nyújtottak volna a válságban lévő kis farmereknek, ezzel elnyerték volna úgy a munkások, mint a farmerek egységes támogatását és ez beláthatatlan előnyt jelentett volna mind az ipari dolgozók, mind a kis farmerek részére. Mindez azonban hiányzik a szakszervezeti vezetők programjából. Egyet még a szakszervezeti vezetők is bevallottak: "A gyors változás mögött kullogunk." JÓL FIZETŐ ÁLLÁSOK A szövetségi munkaügyi hivatal (Department of Labor) kimutatása szerint ezek jelenleg a legjobban fizetett foglalkozások Amerikában, heti fizetések sorrendjében: 1./ vegyészmérnök $ 625.- 2./ repülőipari mérnök $ 624.- 3./ ügyvéd $ 622.- 4./ villanyipari mérnök $ 601.- 5./ gépész- mérnök $ 600.- 6./ közgazdász $ 600.7./ kutatási szakértő $ 600.- 8./ városi üzemi mérnök $ 570.- 9./ ügyvezető $ 559.10./ felvásárló (buyer) $ 557. Megjegyzendő, hogy ezek az adatok állásban levő fix fizetésért dolgozó személyekre vonatkoznak. Az ugvanazon foglalkozásban működő, de önmaguknak dolgozó személyek a fentieknél jóval magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Orvosok pl., akik a fenti lajstrom további részében a 20. helyen szerepelnek heti $ 504.- dollár fizetéssel, ténylegesen a legnagyobb jövedelmű dolgozók közé sorolhatók, amikor önálló foglalkozásúak. WASHINGTON, D.C. Az ország ipari termelése 0.5 százalékkal csökkent február havában.
