Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-14 / 11. szám
Thursday, March 14. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. HAJDÜ-BIHAR 1. A hajdúböszörményi sportcsarnok 2. Művelődési hói Nádudvaron 3. Hajdújzobosxlá: gyógyfürdő 4. Egy a sok új lakótelep kőiül 5. A Barnevál pulykafeldolgozója 6. A Hage-sertéstelep szoboszlón > 7. Meliorációs munkák hegyesen 8. A járműjavító új csarnoka 9. Egy kép a debreceni Bíogal- ból 10. Hajdúböszörményi sajtüzem; a tárolókban 3-4 hónapig érik a sajt It. A BHG debreceni gyára exportra gyárt alközpont-alkatrészeket 12. Új vetömagüzem Hajdúszoboszlón 13. Debrecen - Újkert 14. Debrecen - ATOMKI. Kosz- kádgenerátor. 15. Kiváló a debreceni MÁV- üzemfőnökség Nád PÜSPÖKLADÁNY BERETTYÓÚJFALU V Ki gépen száll fölébe, azt tán ellankaszt- ja a táj egyformasága. Sehol szelíd dombok, hullámzó hegyek, fehéren pipáló havasok, Vize is jószerint a Keleti-fó'csatorna, hiszen a Tisza érinti csupán, a Berettyó pedig, ha nem árad, szelíd kicsiny folyócska. A nótabeli Hortobágynak már medrét se sokan ismerik.Tava sincs, legfeljebb amolyan halaknak vagy csónakázni, úszni akaró embereknek szánt mesterséges tavak. Mégse mondja senki egyformának. Még a talaja sem az. A szikes hortobágyi, a fekete nádudvari, a sivó homok nyiracsá- di, vagy a belvizes csokmói föld nemcsak színe szerint más, másfajta kenyeret is ad. Másként kell közeledni hozzá, hogy kenyeret adjon. A földalatti gyógyvizek forrnak, amelyekre Hajdúszoboszló és Debrecen idegenforgalma épül, s épülhetne akár Nánásé, Böszörményé meg Hajdu- dorogé is. Nagyhegyes határában örláng jelzi, hogy gázt is rejt a föld. Hajdú-Bihar megye egyik legfőbb sajátossága, hogy történelmi múltját, földrajzi helyzetét, szellemi hagyományait és értékrendjét tekintve is több tájegységre tagolódik. így együtt viszont szervesen kötődik Békéshez, Szabolcs-Szatmárhoz, Váci Mihály kategóriájával élve ez a haza bal oldala, hová a szív esik. A Tiszántúl, amelynek kemény-konok hitébe, lázadó vagy elégedetlen indulataiba sokszor kapaszkodtak az Írástudók, Féja Géza még mitoszfélét is teremtett kóré. Közelről tisztábbak a körvonalak. A várfalak helyett polgárai taktikájával védett Debrecen a maga szikár puritanizmusával szinte mereven különül el a valamikor hozzá tartozó, szelek-vizek jarta Hortobágyiéi, a szürke marha, a juhnyájak a vizimadarak birodalmától. A hajduváro- sok a maguk 1876-ig érvényes zárt különállásával a mindig belül égő lázadások tragikus illúzióját hordozták városi rangú, falusi kultúrájú házaikban. A Nyírség homokja megint leválik a tájról, Sárrét pedig a Püspökladánytól Békésig, Nagyszalontáig terjedő terület külön világ volt még a múlt században is. Mi adja az egyseget? Mi adja mégis egységét a tájnak? Nem a földrajzi egyformaság. Az egyik talán az, hogy ki innen jött, annak - megint csak Vácihoz fordulva szavakért - a nép nevére görcs fogja ökölbe szivét. A Hortobágy pásztorainak szabadságvágya legendákat szült ezen a tájon. A szegénylegények útja is vezetett erre, meg vezetett a Sárrét mocsaraiba-gázléiba is. A hajdúk mozdulni is tudtak, ha bántva érezték szabadságukat. Nem voltak itt látványos fényes kaszákat kivonó lázadások, hanem sötét, mélyröljövö dübörgés, ami szikrázó szemekbe vetett parazsat. A nagy lángok helyett a belső izzásu lázadás járt erre gyakran. S tán mert igy volt, lett társa a lázadó nyomornak a tragikus csüggedés, az önmaga parazsán égd elégedetlenség, amely torzókat teremtett gyakran hősök helyett. Maradjunk csak az irodalomnál: Bessenyei itt vált remetévé Bakonszegen, Kölcsey is visszahúzódott az álmosdi magányba, Nadányi a piripócsi képek szatíráival próbált kiszakadni Berettyóújfaluból. Sinka István csak Bihar tragikumát látta, akár sorstársa, a Sárrétudvariban nyomorgó Nagy Imre, akiből a kor egyik nagy költője válhatott volna. Veres Pétert, mig itt élt, csendőrcsizmák kisérték a kútra is, a községházára is. A Hortobágy melléke azonban erősen tartotta gyökeret, akárcsak Szabó Pálét Biharország hozzánk is átkiabáló sarka. Az ide gyökerező, innen kiszakadó irónak-koltőnek legnagyobb élménye volt és maradt " a történelmi sorssá állandósult népi szenvedés" - ahogyan Bán Imre megállapítja. Csoda-e hát, ha a táj legfőbb szellemi jellemzőjének ismerősei éppen a sokféleséget, tarkaságot látták? Dutka Ákos e- gyütt emlegeti a lángbort és a lázadó vizet, a gőggel pipázó nyakas úri fajtát és a régji betyárvért. Horgas Béla, az ide csak vendégként látogató költő igy érzi a táj igazi tartalmait: " A történelem gyönyöre, mocska, / vértőlulásos királyai, / arany- tanyért, ezüstót rágó istenei, / és a deres halánteku kis parasztiénak / nyihogása keveredik / a mostani zsivajba, / mostani szélbe - / erőlködik a táj, / hogy múltját megeméssze...." Megemésztette-e már ezt a múltat? A hajduvárosok kinyílnak A folyamatnak a mai ember egyszerre tanúja és cselekvő részese. S még mindig nem a gazdaság, a társadalom részkérdéseire gondolok, hanem szellemi és arculatot adó folyamatokra.A táj szellemiségére^ Nem véletlen az, hogy a zárt különállásé hajdúvárosok annyira ki tudtak nyílni az utóbbi években. Hajdúszoboszló nemzetközi idegenforgalmi központtá fejlődött, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdú- dorog mezőgazdasági üzemei a nádudvari központ mellett ( létrehozták a megye másik nagy mezőgazdasági együttműködési szervezetét. S jelkép szinte, hogy a gyönyörű böszörményi főtérre, a megmaradt hagyomány világába az ember Debrecenből csak az uj városrészen át jut el. A táj emberének arculatához két dolog mindig hozzátartozott. Szerette a földet, szinte eszeveszett ragaszkodással. És soha nem futott el onnan, ahol dolgozni kellet. Ez a munka- és földszeretet az egyik gyökere annak, hogy a megye mezőgazdasága mostani magas fokra juthatott. Nádudvart az irigyek szeretik "kirakat-tsz- nek" nevezni. Pedig nem az. Meg aztán nemcsak Nádudvar van itt, hanem a többi között Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Földes, Kaba és sok-sok más község is, ahol az iparszerévé alakuló mezőgazdasági nagyüzem korszeré, városi rangú é- letformát tud teremteni. A megyében a mezőgazdasági termelés évenkénti növekedése a VI. ótéves tervben meghaladta a hat százalékot. A termelési érték négy év alatt 11 milliárd forinttal nőtt. Hajdú- Bihar ma a legnagyobb juhtartö, a második legnagyobb szarvasmarhatartó és a harmadik legnagyobb sertéstartó megye. Gabonafélékből a VI. ötéves terv éveiben az előző ötéves tervek átlagához viszonyítva 24 százalékkel nőtt a termelés. Elfogult volnék a mezőgazdaság iránt? Bizonyosan az vagyok, hiszen nagyon aprócska voltam még, amikor megtanított apám esőt lesni, búzát kóstolni, kötelet kötni a gabonakévének. S korán tanított meg az elet a kenyér izének édességére, meg hiányának keserűségére is. S ma a hajdú-bihari falvakban járva nemcsak a gyönyörűen megmunkált földeket figyelem, hanem a megújuló utcasorokat, a napközibe ballagó öregeket és az otthont találó fiatalokat is. Azt mondottuk, hogy ma a tájnak a történelem felismert törvényszerűségeiből adódóan meghatározó vonása a nyitottság. Ez rendkívül sokszínűén értelmezendő. Jelenti a Biogál Gyógyszergyár nemzetközi kapcsolatrendszerét, a lassan fogyo és pusztuló debreceni Nagyerdő helyett a város másik oldalán kirándulóközpontot teremtő szemléletet, a megtermelt mezőgazdasági árú minél magasabb szintű feldolgozására irányuló törekvéseket, mondjuk a konzerv-, a dohány-, a cukor-, a baromfi és húsiparban. (folytatás a 15. oldalon)
