Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-09 / 2. szám

Ára* 30cent Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXXX. No. 2. Thursday, Jan. 9. 1986. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 ÚJÉVI JÓKÍVÁNSÁGOK I REAGAN ES GORBACSOV TELEVÍZIÓS BESZÉDEI Első ízben történt meg, hogy USA és a Szovjetunió vezetői egyidejűleg üdvözöl­ték egymás népét Újév alkalmával. Alant közöljük a két államfő beszédének kiemel­kedő részleteit: ­REAGAN ÜZENETE A SZOVJET NEPHEZ: » I Jo estet! Ronald Reagan vagyok, az Egye­sült Államok elnöke. Több, mint egy hónappal ezelőtt első ízben találkoztunk Gorbacsov főtitkárral Genfben. Célunk az volt, hogy uj fejezetet kezdjünk országaink viszonyában és meg­próbáljuk csökkenteni a fennálló gyanak­vást és bizalmatlanságot.... Azt hiszem, hogy a kezdet jó volt. Gor­bacsov ur és én több órát töltöttünk együtt beszélgetve Őszintén és komolyan korunk legfontosabb problémáiról, a két ország roppant atomarzenáljának csökkentéséről, a különböző vidékeken folyó viszályok megoldásáról, az emberi jogok biztosításá­ról... Mint az amerikai nép választott vezető­je tudattam Gorbacsov urat mélységes békeszeretetünkról es árról, hogy az ameri­kai nép nem akar semmi rosszat a szovjet népnek... Bár sok kérdésben nem egyeztünk meg, ami várható is volt, de egymás jobb meg­értésével hagytuk el Genfet... Amint már többször mondtam, nukleáris háborút nem lehet megnyerni és nem sza­bad viselni. Ennélfogva megállapodtunk abban, hogy gyorsítani fogjuk a tárgyalá­sokat a nukleáris pusztítás eszközeinek csökkentésere es idővel végleges felszámo­lására, kiküszöbölésére... Úgy az Egyesült Államok, mint a Szov­jetunió kutatja uj technológiák alkalma­zását a védekezés céljaira. Ha e technoló­giák megvalósulnak, amiről én álmodom, akkor remélem, fel fog szabadítani bennün­ket a nukleáris pusztulás veszélye alól... A mi demokratikus rendszerünk az em­beri élet es jogok szentségén alapul: sza­bad szólás, gyülekezési szabadság, szabad költözés, szabad vallasgyakorlat... Az amerikai nép képviseletében boldog es egészséges új évet kívánunk nektek. Hassunk oda, hogy ez az év a béke éve legyen. Nincs jobb cél erre az évre, vagy bármely évre. Reméljünk egy "csisztoje nebo"-t (orosz kifejezés, "felhőtlen, tisz­ta ég") az egesz emberiségnek. Köszönöm. "Szpasziba." GORBACSOV ÜDVÖZLETE AZ AMERIKAI NÉPHEZ Kedves Amerikaiak! Reményteljesen kezdjük meg az uj eszten­dőt. Azt az évet, amelyet a béke évenek nyilvánítottak... Szemtől szembe intézve hozzátok szavaimat, kijelentem nektek, hogy a szovjet nép hive a bekenek, amelyet egyenértékűnek tart magaval az elet aján­dékával... Mi igen nagyrabecsüljük a békét, (folytatás a 6. oldalon) Az év személyisége A nagy olvasó­táborral rendel­kező amerikai hetilap, a Time minden év végén "Az Év Személyi­sége" (Man of the Year) címmel tűntet ki egy egyént, aki véle­ményük szerint legtöbbet tett az_ emberiségért, akár a politika, akár a tudomány, vagy művészet terén. _ Samantha Smith A választásuk minden évben a nagy üzleti érdekeltségek világnézetét, érdekeit tükrözi vissza. Mást persze nem is várhatunk el egy olyan lap­tol, amely üzletileg szoros kapcsolat­ban all Wall Street vezető cégeivel. Az idén Deng( kínai pártvezért jelöltek meg az "Év személyiségének" mint olyant, aki az ezermillió kínai népét uj gazdasági vizekre vezeti, amely a Time szerint meg fogja javí­tani a kínai nép anyagi helyzetét. Deng kétségkívül fontos tényező a világpolitikában és a kínai nép éle­tében. De a kínai nép élete és jóléte, mikent az egész emberiségé, elválaszt­hatatlanul össze van kötve a béke fenntartása ügyével. És ebben az ügyben (Reagan elnök és Gorbacsov talalkozasa Genfben világtörténelmi esemény volt. Úgy véljük, hogy ők jobban megérdemelték volna az "Év személyisége" jelzőjét, mint Deng titkár. Mi a magunk részéről valaki mást jelöltünk volna e megtisztelő címre. Senki mast, mint a "béke nagykövetét", a kis Samantha Smithet, aki a maga 11 evevel a világérdeklödés uj szín­vonalára emelte az amerikai és a szovjet nép közötti jó viszony ügyét es akinek szelleme besugározta, be­aranyozta a Genf felé vezető utakat Washingtonból és Moszkvából. Tragikus halála tavaly nyáron a beke e^gyik őrangyalát vitte el közü­lünk időnek előtte. mígsebesült a bécsi repülőtéren történt terrortámadás folyamán Szegedi Molnár Géza, az Ameri­kába készülő mú'vesztársulat egyik kiemel­kedő tagja. A csoport: "Csak Fiatalok" cimü kabaréelőadassal számította szórakoztatni több magyar kolónia közönségét. Egyelőre nem tudjuk, hogy törtent-e változás a körút programjában, s ha igen, ki fogja helyettesíteni a népszerű, tehet­séges humoristát? A LÍBIAI VÁLSÁG A Reagan kormány felszólította NATO szövetségeseit, hogy ( csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz és Izraelhez, rendel­jenek el gazdasági zárlatot Libia ellen és szakítsák meg a diplomáciai kapcsola­tot Líbiával. Olaszország, Anglia, Franciaország és az NSZK egyhangúan visszautasították a washingtoni kormány javaslatát. Ezzel egyidóben az Arab Liga szervezet­hez tartozó arab államok egyhangúan el­határoztak, hogy Libia megtámadása ese­tén, annak támogatására sietnek. Patrick J. Leahy, Vermont demokrata szenátora, valamint Robert C. McFarlane, volt biztonsági tanácsos, és Richard G. Lugar, a szenátus külügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott a televízión, hogy Libia menedéket nyújt a terroristáknak, táborokat tart fenn kiképzésükre, pénzeli akcióikat és ezért úgy vélik, hogy indokolt volna Libia ellen a katonai támadás. Simon Peres, Izrael miniszterelnöke csatlakozott Reagan elnök javaslatához, és kerte az európai országokat, hogy megtor­ló intézkedéseket hozzanak Libia ellen. Muammar Khadafy, Libia vezére az ország fővárosától 60 kilométerre délre lévő ültetvényen adott sajtóinterjúban tagadta, hogy Libia területén palesztinai terroristákat képeznek ki. Hangsúlyozta, hogy jogosnak tartja a palesztinaiak harcát egy önálló és független államért, de tagad­ta, hogy Líbiának része lett volna a római és bécsi repülőtereken elkövetett terror­akciókban. Elítélte az USA hadihajóinak mozgósí­tását Libia partjai mentén és kijelentette: "Készen vagyunk támadás esetén vérünket adni hazánk védelmére." Vladimir B. Lomeiko, a szovjet külügy­minisztérium szószólója, azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy nem törek­szik a probléma békés megoldására, hanem katonai eszközök bevetését mérlegeli. "Mi - mondotta Lomeiko - minden gondo­latunkat, minden igyekezetünket arra össz­pontosítjuk, hogy a terrorizmus kérdését, mint minden más ellentétet, békés mód­szerrel, diplomácia utón rendezzük." Az USA azzal vádolja Líbiát, mondotta Lomeiko, hogy terroristákat véd és képez ki> annak ellenére, hogy Khadafy ezt hatá­rozottan tagadta. Mi hatarozottan ellenez­zük a katonai lépéseket Libia ellen. Egy újságíró feltette a kérdést: "Van-e az USA és a USSR között eszmecsere, hogy miként lehet megoldani e kérdést?" Mire a válasz ez volt: "Minden jel arra mutat, hogy az USA csupán katonai eszkö­zökkel akarja 'megoldani' a problémát." Lomeiko befejezésül rámutatott arra, hogy nagyon jelentős erők az Egyesült Államokban arra törekednek, hogy lehetet­lenné tegyék a két ország közti viszony békés megoldását, melynek első lépése a genfi konferencia volt. AMERIKAI Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 ISSN 9194-7990 Second Class Postage Paid at New York, N.Y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom