Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-07 / 10. szám

A KATASZTRÓFA ELKERÜLÉSÉÉRT Egy héten belül. márc. 12-en összeülnek Genfben az Egyesült Államok és a Szovjetu­nió képviselői a stratégiai és taktikai nukle­áris fegyverkezés csökkentésének megtár­gyalására. Az amerikai sajtóban és kormánykörökben a konferencia közeledtével egyre több pesszimisztikus kijelentéssel találkozunk a tárgyalás várható kimenetelét illetően. Paul Nitze például, a Reagan kormány fő fegyverkorlátozási tanácsadója, febr. 19-én úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalá­sok, illetve a megállapodás a két kormány kozott A JÖVŐ SZAZADIG elhúzódhat. Richard Perle a hadügyminisztérium fő fegyverkezési szakértője, pontosan a tárgyalások előtti hetet tartotta alkal­masnak arra, hogy a Szovjetuniót az eddigi fegyverkorlátozási egyezmények, a Salt I,, a Salt n megszegésével vádolja és ajánlot­ta, hogy az USA "is" szegje meg azokat. Iklé, a hadügyminisztérium egy másik főtisztviselóje hangsúlyozta, hogy a csillag­háborús terveket a Reagan kormány tovább akarja folytatni, tekintet nélkül arra, hogy mi lesz azzal kapcsolatban a szovjet állás­pontja. Ilyen körülmények között figyelemreméltó­nak tartjuk azt az interjút, amelyet Arba­tov, a Szovjetunió amerikai szakértője adott a budapesti Népszabadság két tudósí­tójának Moszkvában. Az amerikai UPI hírszolgálat budapesti riportere jelentett erről az interjúról, ennek ellenére tudtunkkal egyetlen nagy amerikai lap sem tartotta érdemesnek említését vagy közlését. így tehát egye­dül a Magyar Szó olvasóinak van alkalma e fontos nyilatkozat részleteivel megismer­kedni. A két hírlapíró azon kérdésére, hogy mily fejlemények veszélyeztethetik a tárgya­lások eredményességét, Arbatov igy válaszolt: Az utóbbi hetekben nagyon nyugtalaní­tó dolgok kezdődtek, amelyek azt a benyo­mást erősítik, hogy az amerikai fél telje­sen tudatosan, ismét feszült légkört te­remt. Mindenáron igyekszik megingatni a Szovjetunió iránti bizalmat, és megala­pozni a fegyverkezési hajsza folytatásá­nak szükségességét. Ez az álláspont a következő kérdést veti fel: komolyan veszi-e a jelenlegi ame­rikai kormányzat a tárgyalásokat, amelyek­ről megállapodás született, vagy csak azért van ra szüksége, hogy külpolitikájában valamilyen sikert mutasson fel? Csupán a fegyverkezési hajszát akarja-e leplez­ni a tárgyalásokkal, hogy megnyugtassa a közvéleményt és a szövetségeseit, vagyis a tárgyalásokkal kivánja-e álcázni ugyan­azt a régi irányvonalat? Sok kérdésünk van az amerikaiakhoz • Miként lehet értelmezni azt, hogy a tárgyalások előtt az amerikai kormányzat a kongresszus elé terjesztett jelentésében a Szovjetuniót vádolja a korábbi megállapo­dások megsértésével? Csakis mint jelzést, hogy "az oroszokkal nem lehet egyezked­ni". Erről próbáljak meggyőzni a kongresz- szust, a közvéleményt. De cselekedhet-e komolyan igy valaki, ha tényleg komolyan veszi a tárgyalásokat? Most még csak nem is e jelentés alaptalanságáról beszélek. Mit csinálnak? Azt Írják, "elképzelhető", hogy "ez igy van, de lehet, hogy úgy van", hogy "van alap arra gondolni....", hogy ez "nem kizárt", hogy "az lehetséges". Pedig mindezt megbeszélni van közvetlen lehetőség is. Nekünk is természetesen sok kérdésünk van az amerikaiakhoz. Ép­folytatás a 2. oldalon AMERIKAI Ént.as 2nd Class Matter Dec.31.1952. under the Act of March 2.1879. at the P.O.of N.Y.N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 Vol. XXXIX. No. 10. Thursday, March. 7. 1985. I ARA: 30 cent Edward Teller Peter Hagelstein TEUER ÉS A CSILLAGHÁBORUS TERV Teller Edéről, akit a közvélemény a hidro­génbomba atyjának tekint, kiderült, hogy ' "elsőszülöttjén" kívül még egy másodszü- löttje is van: a "csillagháborus" terv, vagy ahogy kormánykörökben hivatkoznak rá: a "Stratégiai Védelmi Kezdeményezés" /SDL, Strategic Defense Initiative/. A N.Y. Times március 4-i számában Wil­liam J. Broad, a lap tudósítója vázolja a csillagháborus tervek kibontakozását. Esze­rint Reagan elnök már régóta, még cali- forniai kormányzósága alatt foglalkozott azzal, hogy miként lehetne az Egyesült Államokat megvédeni egy atomháború ese­tén az ideirányitott lővegektol. Amikor kormányzó lett, egyik első dolga volt, hogy felkeresse a Livermore National Laborato- ryt, az ország egyik vezető fegyverkutatá- tási intézetét. Teller Ede ennek az igazga­tója. Teller örömmel mutatta meg neki a laboratórium titkait. Teller szerint Reagant rendkívül érde­kelt minden, ami a laboratóriumban törté­nik, illetve amin ott dolgoznak. Mint kor­mányzó, természtesen még nem tudott in­tézkedni az intézet terveit illetően, de a- mikor elnökké választották, azonnal elren­delte az erre vonatkozó tervek gyors ki- fejlesztését, különösen miután egy liver- morei tudós, Peter Hagelstein felfedezte az X-Ray lézersugarakat. A csillaghábo­rús tervek vezérkarába bevonta Teller E- de mellé Kari Bendetsen volt h. hadügymi­nisztert, Graham tábornokot, a volt védel­mi hírszerző főnököt, Dr. Keyworth, tudo­mányos főtanácsadót, akit Teller ajánlott az elnöknek és McFarlane-t , aki később nemzetbiztonsági tanácsadó lett. A köz­ponti irányitó Dr. Teller Ede maradt. Teller szerette volna megszerezni Hans Bethe, a kiváló Nobel-dijas atomfizikus .támogatását is a csillagháború terveihez, de Bethe kijelentette, hogy az atomhábo­rútól csak politikai utón, tárgyalások révén menthető meg az emberiség. Minden más kísérlet katasztrófához vezet. Ennek el­lenére Reagan 1983-ban a nemzethez inté­zett beszédében bejelentette, hogy az E- gyesült Államoknak fel kell készülnie ar­ra, hogy az atombombáktól lézersugarak segítségével mentsük meg magunkat. Kivonulás Libanonból Az izraeli kormány elfogadta a javaslatot^ .^<ő|#lebanon a hadsereg három ,0 yl'X­részből álló kivonu- ttenanean / lási tervének második ^ ífőrmer "I / szakaszara, amely a Bekaa-vólgy kiürítését tartalmazza. ***&*"*** N Az állandó gerillatá uneafYer'| , madasok, amelyek .jfí J ' az izraeli hadi egységek Jj *&***•'' fór visszavonulását kisé- rik, valamint az azokat kővető expedíciók J I a síita lakosságú falvak Äf|f ( HEIGHTS [ ellen, az egész folya-*íiA>^/^AEL / matot lidércnyomás- ' sá változtatták Izrael számára. A három részből álló kivonulás célja az volt, hogy időt adjanak Izrael libanoni szövetségesei­nek, a dél-libanoni "keresztény hadsereg"- nek a közrend fenntartását célzó felkészü­lésére. Csakhogy a helyzet nagyot változott 1982 óta, amikor az izraeli hadsereg Sharon vezetése alatt bevonult oda. Akkor Arafat jól felszerelt, de nem népszerű palesztinai fegyvereseivel álltak szemben. Ezeket szét­szórták Sharonék, de helyüket most bennszü­lött fanatikus síita gerillák vették át. Ezek támadásai egyre veszélyesebbé válnak, az izraeli büntető expedíciók pedig tovább fokozzák a lakosság elkeseredését. Ezek­nek a figyelembe vételével igyekszik most az izraeli kormány minél előbb felszámolni az egész libanoni inváziót. Meghalt Scheiber Sándor BUDAPEST. Scheiber Sándor, nemzetkö­zileg elismert teológus, Kelet-Európa e- gyetlen zsidó teológiai főiskolájának igaz­gatója, 72 éves korában elhunyt Budapes­ten. Az irányítása alatt lévő intézet könyv­tára egyike a világ legjelentékenyebb zsi­dó könyvgyűjteményeinek. WASHINGTON p.c. Az ország középnyuga- ti államaiból 700 farmer az ország főváro­sába jött, ahol tüntető menetben a mező­gazdasági minisztérium elé vonultak. Követelték törvénybe iktatni a mezőgaz­dasági termékek szubvencionálását, hogy ne kelljen azt eladni a termelési költségen aluli áron. "Ez a minimum , - mondotta Tom Curl, Illinios-i farmer, a tüntetés szervezője -, amit elvárhatunk képviselőinktől, kormá­nyunktól a családi farmok megmentésére."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom