Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-28 / 9. szám

LENGYEL EMIL Thursday, Feb. 28. 1985. Kiáltás segítségért Magyarországon az elmúlt évben több mint ötezren vetettek véget ó'nkezűkkel életüknek. Ez a magas szám, úgy tetszik, álláspontjuk felülvizsgálatára készteti azokat, akik korábban úgy gondolták, nem kell túl sokat beszélni róla és túl sokat foglalkozni az öngyilkosságok növekedésé­vel. E kedvező változás jeleként tekinthet­jük azt a tanácskozást is, amelyet a közel­múltban rendeztek Kecskeméten az öngyil­kosságok orvosi és társadalmi problémái­ról. A kezdeményezésnek különös jelentősé­get ad az a tény, hogy a hazai Öngyil­kossági statisztikát Csongrád- és Bács- Kiskun megye vezeti. Hiányzó intézmények A kecskeméti tanácskozáson is kiderült, hogy az esetek többségében a későbbi öngyilkos számtalan jelét adja szándékának. Utólag is jól rekonstruálható nemegyszer, hogy makacsul próbált menedéket, segít­séget találni a halálra készülő, s csak miután minden erőfeszítése kudarcot val­lott, utána szánta el magát. Meghallgatni és meghallani a bajbajutottat - ez a képes­ség sokszor azokból is hiányzik, akik munká­juk során találkoznak az önpusztitásra készülődével. A statisztikákban okként felsorolt ténye­zők nem adnak valódi magyarázatot. Családi problémák, szerelmi bánat, alkoholizmus, gyógyíthatatlan betegség - efféle okok szerepelnek az óngyilkosságot megkí­sérlők válaszaiban leggyakrabban, ám ezek önmagukban kevés fogódzóval szolgálnak a mélyebb indítékokat feltárni kívánóknak. Nem haszontalan persze tudni, hogy melyek a leggyakoribb elkövetési módok, milyen összefüggés található az öngyilkosságok és a településfajták, az évszakok és más tényezők kozott. A védekezést, a megelő­zést megkönnyítik ezek az ismeretek, ám nem pótolhatják az alaposabb elemzést, amely nem elégszik meg a felszín "fecse­gésével." A konferencia előadásai akkor szolgál­tak volna igazi szenzációval, ha mondjuk, megközelítő választ tudnak adni arra az alapkérdésre, hogy miért részesedik ilyen arányban (tiz százalékkal) a Magyarorszá­gon elkövetett öngyilkosságokból Bács- Kiskun megye? Esély és remeny Az élet eldobása persze, többnyire csu­pán betetőzése egy hosszú folyamatnak, együtt létezik olyan más tünetekkel, mint az alkoholizmus, a családi élet rendezetlen­sége. De okozhat súlyos csalódást az is, ha az elérhető célok és a vágyak között túlságosan nagy a szakadék. Ahogy a bajai tapasztalatokról szóló előadása bevezetőjé­ben Dr. Kiss Erzsébet fogalmazott: az ígéretekkel teli uj világ sokak számára nem azt nyújtotta, amit reméltek. Dr. Morva László körzeti orvos szavai­ból kiderült, hogy a családot, a beteget jól ismerő körzeti orvos, akárcsak régen a háziorvos, sokat tehet azért, hogy a kü­lönböző konfliktusok ne torkolljanak tragé­diába. A felszólalások is azt bizonyítot­ták: átgondolt, szervezett fellépéssel, a segítőszolgálatok létrehozásával volna remény e súlyos probléma enyhítésére. J.I. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT Rendkívül színes és hosszú élet után a közelmúltban elhunyt New Yorkban Prof. dr. Lengyel Emil, iró, újságíró, szerző és több egyetem volt tanára. 89 éves volt, de még fiatalos és aktiv. Élete kb. egybe­esett századunkéval. 1896-ban született Budapesten. Egyetemi diplomája megszerzé­se után besorozták 1915-ben és igy került ki az orosz frontra. 1916-ban orosz hadifog­ságba esett. Fogsága idejét három idegen nyelv megtanulására fordította. 1917-ben az orosz forradalom okozta zűrzavarban megszokott a kelet-szibériai táborból és Kínán keresztül, gyalog jutott el az első kínai kikötőig. Ott, mint tolmács kapott munkát egy hajón s igy jutott el New York­ba, hajómunkásként dolgozva le a viteldi­jat. Hamburgba, s végül Pestre került. Horthy Miklós fehérterroros fasiszta Magyarországa azonban nem volt a prog­resszív Lengyel ínyére és - mint több ma­gyar lap tudósítója - Berlinben telepedett le. De mint a legtöbb tehetséges magyar, ő sem a saját hazájában lett próféta. Ehe­lyett az Associated Press világ-hirszerve- zet berlini tudósítója lett. A hitlerista hatalomátvétel után a nácik persona non- gratának nyilvánították és 1934-ben végle­gesen New Yorkba költözött, illetve mene­kült. Itt előbb az A-P-nél dolgozott tovább, majd a New York Universityn kapott elő­adói állást, melyből később teljes profesz- szorrá lépett elő. A háború alatt az amerikai hadsereg számára irt ismertető könyveket, tanulmányokat olyan országokról, melyek­ről később kiderült, hogy a U.S. Army éppen ott szállt partra. A könyveket akkor tizezerszámra osztották ki a katonák kozott, hogy tudják, hol is vannak... Dr. Lengyel összesen 20 könyv szerzője. Legnagyobb sikert a "Szibéria" érte el, az al-kontinens teljes történetével, majd "Dakár" (1941), "HITLER", "A Változó Közelkelet", "Amerika Szerepe Világviszony­latban" s végül önéletrajza: "Marhavagon- expressz". Közben önállóan dolgozott több nagy Photo: G.D.Hackett lapnak, mint a N.Y. Timesnek, a Toronto Starnak. Amikor 1960-ban visszavonult a New York Universitytól, uj, teljes pro­fesszori állást kapott a New Jersey-i Fair­ly Dickinson Universityn, ahol még 15 éyen át tanított. E sorok írója alig néhány hettel halála előtt találkozott vele a new- yorki magyar ENSZ küldöttség sajtófoga­dásán, ahol megkérdeztük tőle: még mindig dolgozik-e? *.. "Miért ne - felelte - még csak 89 éves vagyok." Bár magyar nyelven sohasem irt, magyarságát soha nem tagad­ta meg és minden progresszív ügy lelkes támogatója volt. (G.D. Hackett) FORRADALOM AZ AUTÓGYÁRBAN Ma meg nem közismert a Satum elneve­zés, de rövid idő múlva mindenki a Satum­ról fog beszélni. Az évszázad elején Henry Ford bevezette a futószalag-rendszert az autógyártásban és forradalmasította azt. Felemelte a munka­béreket, leszállította az autók árát. Most az ország legnagyobb autóvállalata, a General Motors, együttműködve a japán Fanuc, Ltd. robotokat gyártó vállalattal, leányvállalatot állít fel "Satum Corporati­on" néven, amely hivatva lesz 1988-ban vagy 89-ben Satum autókat gyártani. , A terv szerint a kocsikat komputerek ellenőrzésével és robotok alkalmazásával fogják gyártani. A tervet az Electronics Data System komputervállalat végzi. Ezt a vállalatot a GM a múlt évben 2.5 billió dollárért bekebelezte. ( t A tervek szerint egy kocsi preselese és összeállítása csupán 21 órai munkát igényel. A gyártás e részlege jelenleg 55 órát vett igénybe, öt évvel ezelőtt 80 órát. Egy kocsi összeállítása jelenleg 25-30 órai munkával jár. Az új módszer szerint a motorokat folytatólagosan öntik, formáz­zák és állítják Össze. Üzemeket állítanak fel a Satum gyár közvetlen közelében, amelyek az autó- alkatrészeket gyártják és komputerek segít­ségével az alkaltrészeket a gyártáshoz szükséges mennyiségben tudják szállítani. Ez a módszer, amit a japánok már évek óta alkalmaznak, megtakarítja a raktáro­zást és az ide-odaszállitást. A Saturnt munkacsoportok szerelik majd össze. Egyik a motort, a másik a benzin­mutatót és irányitót, a harmadik az útkö­zöket, radiátorokat és lámpákat, stb. Az üzemben sokkal több robotot alkalmaznak, mint jelenleg bármely más üzemben. Ezek teszik majd fel a kocsikra a kerekeket, az üléseket, modulokat. A forrasztást és festést már eddig is robotok végzik. E forradalmi újítás célja 2000 dollárral csökkenteni az autó gyártási költségét. Dániel Roos, a Massachusetts Technoló­giai Intézet (MIT) professzora mondja: "Úgy vélem, hogy a General Motors sorsdön­tő határozatot hozott e teljesen komputeri- zált üzem felállításával. Ez kétségtelenül forradalmasítja az autógyártást." Ha a GM terve megvalósul és jó minőségű autót gyárt alacsony áron, az elkerülhetet­lenül válságba sodorja a Ford és Chrysler vállalatokat. Fél évszázaddal ezelőtt több, mint két tucat autbvállalat. működött az országban. Ma csupán négy. Ót év múl­va vajon mennyi? Talán csak egy? AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom