Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-28 / 9. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 28. 1985. ínyé* Gyvia: A Pu&qiák néfie 73. I A puszták népének díjazása részletesen ellenőrizhető. A szolgálati szerződés vagy bérlevél tüzetesen felsorolja illetményeiket. melyek "készpénzre, természetbeni javakra és mivelésre kapott földre" oszthatók. Ezek összessége az úgynevezett konvenció. A cselédek ajkán annyi keserű fintorral, alázatos nyögéssel s asszony- sirással hangzó "komenció" feltételei szinte evról-évre kedvezőtlenebbek. Szigorúak s a müveit ember számára elképesztők voltak már a háború előtt is. Ott, hol a jo élelmezés és ellátás szükségét és közvetlen hasznát a gazdák már tudományos alapokra hivatkozva hangoztatják, ezek a szerződések a cselédeknél csak annyi élelmet biztosítottak, amennyi őket őpp, hogy életben tartotta. A pusztákon tükörfényesre kefélt, délceg járású gyönyörű méneket látni, tág orrlikkal fújtató bikákat, vasfeketéket s hatalmasokat, mint a mozdonyok. Kövér, vagy csak úgynevezett testes béresre egyetlen egyre sem emlékszem, se dolgozó sorban szolgáló kocsisra, vagy kanászra, vagy csordásra; a kövérséget köztük még képzeletben is oda nem illőnek, egyenesen humorosnak érzem. A puszták népe nem hajlik a hízásra. Szikár, csontos faj ez. Napbarnított, s ezért akkor is inasnak, "keménykötésünek" látszik, mikor már a lélek igazán csak hálni jár bele. Egyik tudós antropológusunk a dinári fajtabeliekhez hasonlította Őket, a csont- bőr dalmátokhoz. Sajnos, meg kell cáfolnom Őt. A soraikból kikerülő felügyelők s parancsolok ugyanis csaknem kivétel nélkül hajlanak a testesedésre. Faji jegyeik magyarázata, véleményem szerint, a konvencióban keresendő. Bizonyosra veszem, hogy a ma szokásos konvenciók alapjait akkor szabták meg, mikor azok még valóban csak alapok voltak, melyekhez a cseledek még szerezhettek egvet-mást. A konvenció hajdan csak afféle téli takarmány lehetett, amely mellett ott volt még a szabad mező, sót szinte a földesurak hallgatólagos beleegyezésével szabad szérfl is. A század végén még a legszegényebb cseledek, ahogy saját családom történetéből tudom, majdnem kivétel nélkül egy kis ónálló gazdálkodást is folytathattak, a feles földből szerzett terményeiket eladhatták, saját állataikat pedig az uradalom terményeiből táplálhatták. Ez azonban a gazdálkodás ésszerűsítésével fokonkint megszűnt. Csak a konvenció maradt meg, sőt még az sem. A 90-es évek nemzetgazdászai még évi 100 és 60 forint fizetést, évi két pár csizmát, ingyen bocskorokat, gubákat és szűröket emlegetnek. Ma? Azt kell még megjegyeznünk, hogy konvenció háromféle van, úgymint az ökrökkel vagy lovakkal dolgozó rendes béreseké, a gyalogosan s rendszerint napszámos teendőket végző gyalogbéreseké és végül a gyermeksorban lévő kisbéreseké. folytatjuk Egy spanyol család kétéves kislányát összekarmolta a kandúr. Hogy a sértést "megbosszulják", a macskát egyik kirándulásuk alkalmával áttették a portugál határon. Az állat azonban nem volt rés*. Négy hónapig < bandukolt, mig visszaérkezett szülővárosába, ahol megtalálta a hűtlen családot. ”E(jij kis kiváncsi kacsa* Részletek Máriássy Judit ostromnaplójából Az a bizonyos első nap az utolsó estéjén kezdődött. A ház utolsó traktusában székelő SS hiradóegység katonája, nevezett Kurt, izgatottan felajánlotta, hogy szedjem össze a cókmokomat, ők holnap elhagyják Budapestet, ahol eddig is csak a Führert félrevezető tábornokok hibájából kellett végigszenvedniük a katlanállapotot. "Kurt azt mondja, ők már mindent becsomagoltak, felszállhatok egy teherautóra és szépen átmegyünk a frontvonalon. Ennél hülyébb helyzetbe még nem keveredtem. Mondjam neki azt, hogy jönnek a mieink? Hogy az oroszokat várom? Megígérem, hogy csomagolok, aztán elbújok a kalaposüzletben, nehogy 'megmentsen'. De nem is egyedül bujkálok. Hans, akiről még eddig nem is tudtuk, hogy bécsi fiú, szintén lelépett az alakulattól. Elege van a németekből. Jancsi úrtól kapott civil ruhát." "A kalaposüzletb'ól egész éjjel figyeljük a nácik vonulását. De se teherautó, se tank nem látható. Gyalog mennek. Hans azt állítja, a sebesültjeiket már délelőtt felvitték a Várba és rájuk gyújtották az épületet." A béke csenddel érkezett Budára. Azóta is február 13-a jelenti számomra április 4-et. Bár a "felmentő sereg" még nem erkezett meg a térre. "Mindenki feljön a pincéből. Ahogy szétnézek, látom, a házakból fehér lepedőket lógattak ki. A szemközti kórház kapuján cirill betűkkel irt tábla és egy frissen mázolt vöröskereszt. L-né megkér, menjek vele a cukrászdába. Talált egy jó nacional- kasszát, egyedül nem tudja elcipelni onnan. EíŐször nem értem öt. Minek neki egy nacionalkassza és különben is, eddig ö volt a legrendesebb nÖ az óvóhelyen. Egy óra múlva mégis segítek neki a cipelésben. Közben alkalmam volt felfedezni, hogy mások is megbolondultak. A SZABADSÁG első napján az emberek megrohanják a felpakolt német teherautókat, egy néni villanyzongorát szeretne hazavinni, mások ágyneműket találnak ládaszámra, egy orvos könyörög, legalább a gyógyszert ne vigyék el, segítsenek bejuttatni a kórházba. L-né boldog a kasszájával." Az első szovjet katonával délben találkoztam. Sokszor meséltem róla barátaimnak, egy ízben meg is Írtam, titkos vágyam, hogy valamikor felhasználjam egy forgató- könyvben. Még javában "gyűjtögettek" az emberek, amikor hir jött, a Csalogány utcában friss lótetem fekszik. En voltam a soros, rohantam a pince közös nagykése- vel és kosarával. Sikerült is kikanyaritanom egy jókora darabot a megboldogult négylábúból. Enyhe idő volt aznap. Sütött a nap. Kosaramból vér csöpögött. S akkor, a Batthyány téren, közvetlenül a mi házunk közelében megláttam egy fekete bajszos, idős katonát. Sapkáján az ötágú csillaggal. Egyetlen szót tudtam oroszul: zdrasztvuj- tye. Ezt a szót kiabalva rohantam felé, hogy megöleljem. Utólag nem kell hozzá különös empatikus hajlam, hogy felfogjam, ő mit látott, érzett. A városban, melyben két hónapja harcolt házról házra, a városban, melyben bajtársai sokasága esett el, ahol a magyar egyenruha is az ellenség egyenruhája volt, egy koszos, fejkendős nöszemély véres nagykéssel rohan felé. Mi sem természetesebb, hogy menten rámfogta a dobtáras géppisztolyt. El is süthette volna, de nem tette. Összehúzott szemmel, éberen beterelte a gyanús személyt a kapu mélyedésébe, majd sűrűn hátrapislogva tovább ment. Álltam a kapu mögött, a sirás környékezett, mig fel nem fogtam a jelenet abszurd voltát. Akkor viszont kitört belőlem a nevetés. És nevettem délután is. Amikor a Duna túlsó partjáról egy hangszórón át előbb felszólították a bujkáló katonákat a megadásra, majd egy láthatatlan gramofon sercegése hallatszott. Most! - gondoltam én, a ZÁSZLÓ hive, most megszólal majd az Internacionale vagy a Szovjetunió himnusza, meg a miénk. S ekkor a vizberobban- tott hidak, szétlőtt házak felett, a nekem mindig a pirosbetús napon felszárnyalt az ismert sláger dallama: "Egy kis kiváncsi kacsa/ egy este nem ment haza/ Elvitte öt a Hangliba egy kis liba/ és ebből lett a nagy tragédia." Naplóm nem történelemkönyv. Nem is irodalom. Az első nap - varosom es húszéves önmagam ujjászületésnapja. Hetedhét országra szóló esküvő az Úri utcában! A násznép MALÉV gépekkel érkezett egyenesen Párizsból és Milánóból. Férjhez adta ugyanis egyetlen lányát Morris Habuba párizsi milliomos. Ö döntött még tavaly: a lagzi Budapesten legyen! Miért? Mert harminc éve rendszeres üzleti kapcsolatban áll Magyarországgal, gyakori vendég - megszerette a magyarokat. Lánya - aki hathónapos korában már volt az országban - és az olasz vőlegény kapva kapott az ötleten: messze reptetni a vendégsereget! A honi viszonylatban minden eddigit felülmúlóan drága esküvőt a MALÉV Air Tours és a Fórum Szálloda stábja bonyolította le. Megérte: mindent egybevetve százezer dollárt kasszíroztak be! S milyen volt az esküvő? Huszonöt Mercedes gördült a budai házasságkötő terem elé. A menyasszony és a vőlegény franciául mondta ki a boldogító igent az anyakönyvezető előtt. Kétszáz személyes partival, majd díszvacsorával folytatódott a lagzi a Fc-rum Szálloda Összes termében. Az ifjú pár boldog. ! ♦ ♦ ♦ : ♦ ♦ i ♦ ♦ : ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ PÜSKI- CORVIN l HUNGÁRIÁM BOOKS, RECORDS X 251 East 82 St. X New York,NY 10028 i Tel: (212) 879-8893 X Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez X hangszalag ♦ IKRA, COMTURIST, TUZEX X befizetöhely J Látogassa meg boltunkat, New Yorkban ♦ a magyar négyed közepén. £ Postán is szállítunk a világ minden tájára. X Százezer dolláros szuperlagzi
