Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-08-30 / 32. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 30. 1984. SZÁNTÓ PÉTER? Augusztus ágyúi AHET (folytatás az 1. oldalról) Az afgán kormány jelentése (szerint je­lenleg 180.000 tagja van az afgán szakszer­vezeteknek. Az 1978-as forradalom előtt nem voltak szakszervezetek az országban. *** Kubai es argentínai szakértők tárgya­lást folytatnak a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok fokozása érdekében. Kubá­ban jövedelmező piaca lehetne az argentí­nai építési, hajógyártási és kikötői elszere- lési iparnak. **♦ Az Ausztráliától északra fekvő Papua- Uj-Guinea köztársaság elnöke bejelentet­te országa fővárosában, hogy megtiltják nukleáris fegyverekkel felszerelt hadihajók látogatását az ország kikötőibe. Előzőleg az uj New Zéland-i kormány hozott ilyen határozatot. **# A Benigno Aquino fülöp-szigeti államfér­fi meggyilkolását vizsgáló bizottság állí­tólag Fabian Vert, a hadsereg főparancsno­kát, Marcos kebelbarátját fogja megvádol­ni a gyilkosság előkészítésével. *** Truman Capote neves amerikai iró 60 éves korában elhunyt. *** Csernenko, a Szovjetunió elnöke egy angol város polgármesterének hozzáinté­zett levelére válaszolva helyeslését fejez­te ki az atommentes városok és övezetek létesítésével kapcsolatban. Ugyanakkor bejelentették, hogy sikeresen próbálták ki a szovjet cirkálórakétákat, miután az USA nem volt hajlandó e fegyverek betil­tásához hozzájárulni. *** Kanadában a hőség és a nagy szárazság következtében a leggazdagabb búzatermő államban, Manitobában katasztrofálisan gyenge lesz a búzatermés, a normálisnál 25-80%-al kisebb. * PEKING. Kina az elmúlt esztendőben 240.000 autót gyártott. * VARSÓ. 1984. első hat hónapjában Lengyel- ország egy millió tonnával több szenet termelt, mint az előző év ugyanezen idő­szakában. AMERIKAI - , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003. Hetven évvel ezelőtt, augusztus 2-a forró vasárnapján Tulff von Tscheepe tábor­nok német hadseregcsoportja a határsorom­pót kidöntve bemasirozott Luxemburg nagyhercegségbe. Masíroztak Tscheepe katonái, mig meg nem érkezett a szikratávirat, hogy admi­nisztrációs hiba következtében még nem mentek el a kellő 'hadüzenetek, álljon meg a lakodalom. Tscheepe katonái visszamasi- roztak a határra, fölállították a sorompót, leporolták a luxemburgi határőröket és azt mondtak, félreértés volt az egész, pardon. Két óra múlva elment a hadüze­net, a németek jöttek, a már jőlismert útvonalon. "Ki volt törve" a világháború. Néha olyannak látom ezt az egészet, mint egy operettet, szenilis fó'marsallok- kal, ősz császárokkal, Lehár muzsikájával. S még nincs vége! Augusztus 4-én az ango­lok is hadba lépnek. A hadüzenetet este tízkor veszi át Lichnowski, londoni német követ. Az angol külügyi titkár tiz perc múlva észreveszi, hogy adminisztrációs hiba következtében rossz hadüzenetet küldtek el; az áll benne, hogy mert a néme­tek hadat( üzentek, az angolok is kénytele­nek e végső lépéshez folyamodni. De a nemetek az istennek se akarnak hadat üzenni! Gyorsan átküldenék egy Nicholson nevű fiatal futárt, aki bocsánatot kérve kiszedi Lichnowski kezéből az iratot és átadja az újat. A követ aláírja a postakony- vet, az átvételi elismervényt (szabál az szabál), üdvözolteti Nicholson papáját, akit ismer valahonnét, s ime, a Brit Biroda­lom és a Nemet Birodalom hadban állnak. Ülök és elképzelem, amint egy sosem látott, iszonyú hőhullám hetedik napján Európa konzervatív, epeköves, májfoltos Öregurai Összehozták a háborút. Senki nem akadt közülük, aki ne azt hitte volna: a másik ellen védekezik. Mind úgy gondol­ták, ha mi őket most nem, ők holnap min­ket. Vagy a fáradt, melegtől tikkadt bácsi- kák azt gondolták, épp eleget élt már min­denki? S egy darabig a fiatalok is úgy hit­ték, operett az egész. Hiszen a humor állami politika rangjára emelkedett. A francia katonavonatok a "Voyage du piaisire a Berlin" - Kéjutazás Berlinbe feliratot viselték, a német vonatokon viszont az állt: Eiffel-tour Tour. Az osztrák-magyar külügyminisztérium kapujára pedig, amikor már sorozatban érkeztek a hadüzenetek, valaki egy cédulát rajzszögezett ki: "Had­üzeneteket kéretik a házmesternél lead­ni." Csak a butaságon, nem a humoron tudok nevetni, mert azok a francia és német katonavonatok a Somme-hoz, Verdunhoz, Ypernhez zakatoltak. S a hónap egyetlen napján tízezer francia huszárt kaszabol­tak le a német nehézgéppuskák, mert a katonák tizenkilencedik századi módon masíroztak a huszadik század első modern háborújába. A kabátok rendszerint kékek voltak, a nadrágok sujtásos pirosak; aranyo­zott sisakok, csákók fehér tollain csillant a forró augusztusi napfény. Katonák kö­zött férfiatlan dolognak számított leszáll- ni a lóról, hasra feküdni a pergőtűzben. Augusztus ágyúi dörgésükkel nagyapá­ink agyába írták az uj kor morzéjét, augusz­tus üzenetét. Azét a hónapét, melynek során egy kontinens szinevirága tanulta meg, milyen lesz az első világháború, mi­lyen lesz majd a második, s hogy milyen lesz fenyegetett, háborús mai korunk. Hu­szonötmillióan haltak meg 1914-1918 kö­zött, tanulópénz gyanánt. Flandriában van egy tulipánokkal teliülte­tett vidék. A tulipánok között angol katona- sirok fekete márványtáblái, a franciák fehér keresztjei, a németek szürke már­ványkockái. Négymillió katonasir. A Schlieffen-terv szerint 1914 szeptemberére a németeknek itt kellett volna elérniük a La Manche-csatornát, majd délnek fordulva átkarolni Párizst. Az antant-parancsnokok is rájöttek erre, ezért a hadművelet e szakaszát úgy hívja a történelem: Versenyfutás a tengerhez. Egyszerre értek oda. Az ostromtüzérség vette kezébe a dolgot. Percek alatt szétlőtték az Ypres-i gátat, s a viz elöntötte a vidéket. így születtek az Ypres-i mocsarak. Négy évig folyt a harc egy hatkilométeres szakaszon, amikor négy év múlva vége volt a háborúnak, jószerével mindenki ugyanott állt, mint 1914 augusztusában. "Amint egyet léptél - olvasom egy túlélő naplójában - rögtön érezted azt az átkozott, leszívó, mocsári erőt. Ennél csak az volt rosszabb, ha nem süllyedtél rögtön derékig, ha valami szilárdat éreztél a talpad alatt. Akkor tudtad, hogy az egy katona holtteste." Utoljára 1917 júliusában kíséreltek meg áttörést a brit expediciós csapatok. Eb­ben a Passchendaele-offenzivában minden elfoglalt méterért 168 katona halt meg. Néhány mérföldet előrejutottak, azután a német ellen-offenziva visszaszorította őket, ugyanoda. Manapság, minden esztendő tizenegye­dik hónapja tizenegyedik napján, délelőtt tizenegy órakor - az 1918-as fegyverszünet megkötése pillanatában - megszólalnak a harangok az Ypres környéki hatszáz kato­nai temetőben. Ilyen operettfinálet, ha komponista, librettista volnék, se talál­hatnék ki. A háború, amely "az utolsó lesz, mert véget vet minden háborúnak", maga alá temetett néhány királyt, császárt, országot, államformát. A rosszkedvű öreg­emberek jórészt nem érték meg munkájuk gyümölcsét, de kurier-feldkorporál Adolf Hitler már ott szónokolt egy müncheni Reichsheer-laktanyában, mint a Freikorps politikai ügynöke. ( Az idén november 11-en, ki tudja, ismét megszólalnak a harangok Ypernben. Csak remélni merem, hogy még sokáig szólnak. Mert ez azt jelenti: van még, aki harangoz­zon^^ _______ A REPUBLIKÁNUS PROGRAM (folytatás az 1. oldalról) ríókségének utolsó évében. Arról sem, i hogy ő az egyetlen elnök Hoover óta, aki soha nem állt szóba a szovjet veze­tőséggel Ilyen programmal akarják a multinacionalista elemek korlátlan demagógiával Reagan és a maguk uralmát meghosszabbitani. Erre költe­nek gátlástalanul a Reagan által nekik ajándékozott 750 billió dollárból. Határtalan kapzsiságukkal a republikánusok és a mögöttük álló nagyuzleti érdekeltségek az amerikai nép és az egész emberiség békéjét, életét kockáztatják. Gondoljanak erre többek között az amerikai magyarság azon elemei is, akik a múltból semmit sem tanulva, semmit sem felejtve, Teller Ede, a hidrogénbomba atyja névleges, vagy tényleges vezérlete alatt a republikánus párt támogatására szólítják fel az amerikai maqyarsáqot. Deák Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom