Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-07-26 / 30. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 26. 1984. aJlét VARSÓ. A lengyel parlament jóváhagyta a kormány amnesztiajavaslatát. 652 foglyot bocsátottak szabadon az ország felszabadításának 40. évfordulója alkalmával. A katolikus egyház elismeréssel fogadta a kormányintézkedést. • ’ WASHINGTON, D.C. A General Electric 1.58 billió dolláros rendelést (kapott 428 B-l bombázó motorjának gyártásara. DETROIT Mich. A Crysler Autóvállalat ez év második negyedében 802.9 millió dollár profitot könyvelt el, ami 60 %-kal több, mint múlt év ugyanezen negyedében. • PÁRIZS A Francia Kommunista Part nem hajlandó' továbbra is résztvenni a Mitterand kormányban, mert ellenzi a kormány gazdasági politikáját és a gazdasági válság terheinek a dolgozókra helyezeset. • LONDON. Végétért a rakódó munkások sztrájkja. Az egyezmény részleteit nem tették közzé. # TAJVAN. A Parlament "munkásvédelmi" törvényt fogadott el, amely havi 154 dollar minimum bért biztosit a betanított munkásoknak. # WASHINGTON. D.C. Az ország nemzetgazdasága ez ev második negyedeben, a kormány jelentése szerint,7 és fél százalékkal nó'tt. WASHINGTON, D.C. Holtpontra jutott a tárgyalás az 500.000 postai alkalmazott szakszervezetei és a Postahivatal vezetői kozott. A munkások beremelest követelnek. A Postahivatal szószólója szerint| 28 centre emelkedne az első osztályú level dija, ha teljesítenék a dolgozók követelését. Ha a Postahivatal vezetőinek magas fizetését leszállítanák olyan szintre, amit megérdemelnek, a munkások béremelése nem vonna* magaval a 20 centes postadij felemelését. • NEW YORK, N.Y. Az AMTRAK két személyszállító vonata összeütközött New York Queens kerület térségében. Egy utas halálát lelte és több, mint százan megsebesültek. Megindult a vizsgálat a szerencsétlenség okainak feltárására. Ez volt immár a negyedik karambol e vállalat vonalán e hónapban. AMERIKAI ■ , MAGYAR SZ0 USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec,31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003. I SáefnenueÁ: nucmáéan MÉq EqySZER AZ ÉllSÉqTÜNTETÉSRŐl A Dominikai Köztársaságban nemrég lezajlott éhségtüntetésen legalább 30-an vesztették életüket. A tüntetésre azért került sor, mert a kormány engedett a nagy világbankok nyomásának és hogy meg tudja fizetni a járandó kamatot és részleteket, olyan hatalmas áremeléseket akart keresztülhajtani, amelyeket a nép egyszerűen képtelen volt elviselni. Ugyanezek a problémák, mérhetetlenül megsokszorozva, ott vannak a többi nagy latin-amerikai országok és a nagy nemzetközi bankok közti viszonyban. Igen elkésve, de most már kezdik a nemzetközi bankárok is megérteni, amit a magyar paraszt évszázadok óta tud: a hizó jószágnak adott takarmányt csak kölcsönadjuk az állatoknak és kamatostól kapjuk vissza. Ha ezt a szabályt megsértjük és többet akarunk elvenni, mint amit a hízóknak adtunk, akkor a természet törvényeivel kerülünk Összeütközésbe. Napjaink egyik legnagyobb problémája a nemzetközi pénzpiac legégetőbb kérdésé: mi történik azzal a több, mint 300 milliárd dollárral, amit dél-amerikai kölcsön- vevőinknek adtunk uzsorakamattal? Ez a szám olyan hatalmas, hogy meg a mi mérhetetlenül nagy gazdaságunk részére is megemészthetetlen veszteséget jelentene! Aki a nagy amerikai lapokat olvassa, tudja, hogy milyen kiadós számban ágálnak a porondon a közgazdasági szakértők, tanácsadók, főtanácsadók. A baj nem az, hogy nincsenek elegen, hanem az, hogy bölcsességükből nem jutott elég annak a megértésére, amit ma már például Dr.Kissinger, most közgazdasági szakember képében fellépve, is belát. Egy nemrégi nyilatkozatában említette ^ (pontos számokkal), hogy amit adósainktól, a középes dél-amerikai államoktól kamat es részletfizetés fejében évente követelünk, az sem az egyes országok nemzeti összjövedelmével, sem évi kivitelükkel A HARMADIK VILÁG ADÓSSÁGHEGYE nincs arányban! Ha fizetni akarnak adósságukat, aranyra vagy dollárra volna szükségük, külföldön kellene eladni termékeiket. Ha ezt megteszik, nem marad elég a hazai szükségletre. Ami a Dominikai Köztársaságban megtörtént, megtörténhet az egesz dél-amerikai földrészen. A befutó hírekből látható, hogy bölcsebben mérlegelik a helyzetet e szigetországnál nagyobb adós országok vezetői. Valószínűleg kollektiven fogják megtagadni úgy a tőlük követelt igen magas kamat, mint az adósság időbeni megfizetését. Háromszáz milliárd dollár igen nagy összeg. Annak a kiesése az egyensúly felborulását jelentené. Mikor fogják ezt belátni az illetékesek? Megmenthető lesz-e az amúgy is ingatag világgazdaság? Remélem, nem tőlem kérnek majd tanácsot, de ha mégis, akkor azt javasolnám, tanuljanak a szovjet bankok vezetőitől, akik néha EGY SZÁZALÉK kamatra is adnak rászoruló országoknak kölcsönt. Hallottunk kamatmentes államkölcsönről is. (Az Asszuáni vizierómú.) Koós Zoltán FELÚJULT A KALÓZVILÁG A kalózokról, akik 200 évvel ezelőtt veszélyeztették a tengeri közlekedést, megtámadtak termékeket szállító hajókat, kirabolták azokat és nem egy ízben megölték a legénységet, általában regényekből, vagy hollywoodi filmekből szereztünk tudomást. A legtöbben abban a hiszemben élünk, hogy a kalózok ideje lejárt, ilyesmi csak a távoli múltban történhetett meg. Mindez azonban önámitás. A tény az, hogy napjainkban kalózok rendszeresen megtámadnak és kifosztanak hajókat és harcba lépnek a hajó legénységével. Mindez annak ellenére, hogy a különböző nemzetek haditengerészetének - beleértve az USA-t is - külön osztaga van a kalózok támadása ellen. A rendszer azonban olyan laza, hogy amikor közbelépésre van szükség, a legtöbb esetben a segítség akkor érkezik a színhelyre, amikor a kalózoknak már se hírük, se hamvuk. íme néhány példa: A nigériai Lagos kikötőjében az "Ari Stee" nevű francia hajót megszállták a kalózok, túszul ejtették a kapitányt, a hajó oldalán lévő kis hajéra raktak 300 láda pezsgőt es elhajóztak, mielőtt a segítség a színhelyre ért volna. Nem kivételes eset az sem, amikor a kalózokkal együttműködnek a vamkezelok, ami természetesen megkönnyíti munkájukat. Erre enged következtetni az az eset, amikor egy holland hajót a kalózok megtámadtak és azt követ&en a hajó egyik rejtekhelyére mentek, ahonnan nagy meny- nyiségü parfümöt raboltak el. Az amerikai Farrel Lines "Export Challenger" nevű hajója, Michael McNamara kapitánnyal egy órán át harcolt támadó kalózokkal, mig végül meghátrálásra kényszeritették őket. A kalózoknak sikerült a hajó rakományát - gyermekeledelt - ellopni és gyors hajójukra rakni. Nem tartják számon a kalóztámadások számát, de a biztositó vállalatok egy billió dollárra becsülik az évente elrabolt áruk értékét. A hir, amely erről beszámolt a Wall Street Journalban, arra is rámutat, hogy a szovjet hajók mentesek kalózok támadásaitól. ’ Ezt azzal magyarázzák, hogy egy esetben, amikor megtámadtak egy szovjet hajót, a legénység leverte a kalózokat és kényszeritette Őket, hogy a tengerbe ugorjának. Ugylátszik ez a hir elterjedt a kalózok körében és elvette a kedvüket attól, hogy szovjet hajókat megtámadjanak.
