Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-12-20 / 48. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 20. 1984. &ideJz&i cihJzeJz a Vila<f&aj,tábál Tasnády T. Álmos Egy napot Afrikának HÁGA. Ez a november végi hétfői nap aligha különbözött volna más hétfői napoktól, ha a hollandok nem állitják egy országos méretű nagy gyűjtés szolgálatába. Déli tizenkét érától a holland rádió és televizió összes műsor- szerkesztősége az "Egy (napot) Afrikának" sikere érdekében árasztotta a • híreket, képeket, tudósításokat az éhező Afrikáról, állandóan ' ismételve, hogy milyen módon lehet hozzájárulni az erre a napra hirdetett közadakozáshoz. A bankok és a postafiókok alkalmazottjai a késő esti órákig a helyükön maradtak, gyerekek mondtak le a Mikulas-ajándék- jukról, vállaltak autómosást és egyéb szolgálatokat a jó cél érdekében és közülük sokan eljutottak az amszterdami hatalmas kiállítási csarnokba is, hogy ott a filmfel- vevögépek kereszttüzében adják át a megtakarított pénzüket. Az egyházi és általános segélyszervezetekből alakult akcióbizottság kezdeményezése széleskörű megértéssel találkozott. Felmérhetetlen segítséget jelentett a gyűjtési akciónak az, hogy a hollandiai rádió- és televízióállomások, félretéve a konkurenciaversenyt, egyöntetűen vállalták, hogy ezen a hétfőn egész nap a közös ügyet szolgálják. Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára nyitotta meg hivatalosan az akciót a holland televízióban. A hollandokhoz intézett speciális üzenetében hangsúlyozta, hogy ez a kezdeményezes "az embertárssal való szolidaritás kifejezése", amiben Hollandia már korábban nemzetközi elismerést vívott ki magának. Hollandia teljes hosszában egy fáklyás különvonat közlekedett, s a különböző városok polgármesterei kaptak egy - egy fáklyát azzal a kívánsággal, hogy a szolidaritást "futó-tüzként" terjesszék. A Külügyminisztérium emberei telefonszolgálatot állítottak fel, hogy az érdelödök kérdéseire válaszolhassanak az afrikai földrészen uralkodó krízishelyzetről, az afrikai élelmezési problémákról, vagy éppen arról, hogy miként lehet egy etiópiai gyermeket örökbefogadni. A rádióban és televízióban egymást követtek a felvilágosítások, a felhívások, közben valamennyi könnyű műsorral és hat óra után az egyre gyarapodó gyűjtési jelentésekkel. Hét órakor, 8,4 millió, fél nyolckor 10 millió, nyolckor 13 millió és igy tovább. Es amire talán senki nem mert számi- < "■ani, az Egy Afrikának nap végén, éjfelán 65 millió holland forint jött már ze az éhező afrikai embertársak segi- t e érdekében az országos gyűjtés eredményeként. Habár talán bennünket, magyarokat mégsem lep meg annyira Hollandia segitőkészségének az újabb megnyilvánulása. Hiszen lehet-e felednünk a huszas evek Gyermekvédő Liga akciójával Hollandiába került magyar gyerekek százainak szeretetteljes befogadását, felkarolását? Mert noha igaza lehet Freek de Jonge holTasnédy T. Almos €t Mmh francia napilap Egypennys birodalom Százéves a Marks and Spencer áruházbirodalom, amelyhez ma már 260 üzlet tartozik. Anglia meghatódva es tisztelettel ünnepli egy olyan ember vállalkozásának századik évfordulóját, aki egyetlen garas nélkül kezdte, s a munkája révén emelkedett a kereskedelem egyik világnagyságává: Michael Marksröl van szó, a Marks and Spencer alapítójáról. 1884-ben érkezett a lengyel menekült a Leeds-i piactérre, standot bérelt, s egy pennyért árusított mindenféle csecsebecsét. Ez az egységár-megoldás meghódította az arra járó bevásárlókat. Marks jó pénzt keresett, talált egy társat, s bazárokat nyitott szerte Közép- és Eszak-Angliában. A társaság 1928-ban helyezte védelem alá márkáját, szent Mihályt; e címke csak a saját gyártmányú árúkon szerepel, meHalászat A kulturális miniszterhelyettes combtö- ig felgyűrte elegáns, sötét öltönyének nadrágszárait, zakóját pedig esernyőjének védelmébe dugta, cipóit a másik kezeben fogta össze. Ezután a világ legtermészetesebb mozdulatával lépett ki lakása ablakából a rá váró terepjáró tetejére, ahonnan besegítették a kocsiba. Ezúttal a szokásosnál egy órával korábban indult munkahelyére, hogy a több helyütt méter magasságú vizen átevickélő dzsippel munkakezdésre odaérjen. Az esetnek Hanoiban voltam szemtanúja a november 9-éről 10-ére virradó éjszaka lezúdult felhőszakadas után. S bár a világért sem jutna eszembe kedélyeskedő riportot írni egy fővárosban pusztító árvízről, elmondom: a hanoiak teljesen nyugodtan, szervezetten, a dolog komikus oldalától sem elzárkózva vették tudomásul, hogy városuk nagy része viz alá került. Javaikat higgadtan és idejében biztonságba helyezték, a gyerekeket elküldték a város magasabb pontjain lakó rokonokhoz, s kerékpárjukat fejük fölé emelve, elindultak szombati munkanapjukra. Pentek estétől szombat reggelig ötszázhatvanhat milliméter eső zúdult a hanoi belváros minden négyzetméterére. Ez volt az utóbbi három évtized legerősebb felhőszakadása, ám a trópusi esőkhöz szokott vietnámiak egy pillanatra sem estek pánikba. Amikor a viz - meg éjszaka - elöntötte átlagosan tizenot-husz négyzetméteres, az utca szintjétől többnyire melyebben fekvő lakásaikat, értékeiket felhordták a tetőre. Gátat emeltek a küszöb elé, és várták az idő jobbrafordulását. E sorok írója kényszerű szemtanúként csodálta land komikusnak, aki fanyarul megjegyezte, hogy nem lenne szükség az Egy Afrikának akcióra, ha a hollandiai fejlesztési együttműködésre szánt összeg egy-két százalékát adnák, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a holland nép - 14,3 millió - ezen a napon újabb szép jelét bizonyította az emberi szoldaritásnak. Ami pedig napjainkban oly sok helyen hiánycikknek számit. lyeknek igen szigorú kritériumoknak ( kell megfelelnie. A 30-as évek jelentették a robbanásszerű felemelkedést a Marks and Spencer számára. A vállalat virágzott, egyedülálló szociális ellátást és előnyös nyugdíjrendszert vezetett be. Megalapította első kísérleti laboratóriumát is, márkaképének védelme érdekében. Az élelmiszerrészleget 1948-ban hozták létre. Elsősorban helyi termelőktől szereznek be, s csak a hűs- és szárnyas- féléknél folyamodnak importhoz. Jelenleg a Marks and Spencer hetente egymillió csirkét ad el, s az első helyen áll a friss halat értékesítő kiskereskedők között. A brit háziasszonyok csakis ezekben az üzletekben vásárolják a vacsoráravalót. főutcán nyugalmukat. Autómban ekkor ugyanis már az ülés szintjéig ért a viz. Reggelre kiderült, hogy a hat hanoi tóból öt maradt: a héthektáros tó egybefolyt a Lenin park melletti tóval, szinte háztetőig elöntve az elválasztó főutcát. így aztán az egyik forgalomirányító lámpától a másikig Önkéntes halászbrigádok alakultak, szabályszerűen lehalászva a főutcát. Akik idejében kezdték, több kiló hallal csónakázhattak haza, udvariasan utat engedve a vizen gyalog átgázolöknak. Ágnes - a tajfún - egyébként a kilencedik nem szívesen látott hölgyvendég volt az idén. E tájfún következtében csak Hanoiban házak ezrei kerültek viz alá, s a főváros környéki gazdaságokban megsemmisült tizenkétezer hektár rizsvetés. Évente tiz- tizenöt tájfún söpör végig Vietnámon, kettő- három közülük jelentős károkat okoz négyöt tartományban. E megszokás teszi, hogy a vietnámiak igen rutinosan védekeznek a viz ellen. Pontosan tudják, hol kell "hagyni^, s hol kell - ahogyan itt mondják - "földet mutatni" neki. A lassan levonuló viz persze elképesztő mocskot hagy maga után, ezért, amilyen gyorsan csak lehet, eltávolítják az állattetemeket, összeszedik a szemetet. Nehezebb sora van a hajlék nélkül maradottaknak, bár a környékbeliek segítségével viszonylag gyorsan újjáépítik bambuszházaikat. (A kórházakat vizbiztosra építik: számtalan hanoi ház a padlásig viz alá került, megsem omlott össze.) A Hanoiban oly gyakori, pöttömnyi kávézók - már amelyik üzemképes maradt -, - forró teával, apró harapnivalöval frissítik a vízben dolgozókat. A szárazon maradt fÓldfoltokon folyamatosan dolgoznak a ke- rékpárjavitók, a cigarettaárusok - szóval az üzlet a vízben is üzlet.. Néhány helyen kis deszkaemelvényt tákolva, megjelent ai könyvárus is, s ha hiszik, ha nem, néhányat el is adott portékájából, igy a Panaszos ének a szárazságról cimü versciklust. Hanoi, 1984. november. „ Fuzes Oszkár TERJESSZE LAPUNKAT
